Egyre megosztottabb Magyarország: egyes megyékben változatlanul nagy gond a munkanélküliség, máshol pedig munkaerőhiány van, élesen megmutatkozik a statisztikákban. Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára a napokban egy nyilatkozatában úgy fogalmazott: "Miközben a munkanélküliségi mutató országosan 3,6 százalékra csökkent Magyarországon, Heves megyében ez az arány 2,5 százalék, gyakorlatilag a teljes foglalkoztatáshoz közeli állapotnak felel meg".
Ennek apropóján megvizsgáltuk, hogy alakul a munkanélküliségi ráta Magyarország különböző megyéiben. Jól látható, nem csak üres lózung az, hogy az ország egyes pontjain a munkaerőhiány, más helyein pedig a munkanélküliség okoz problémát. A 19 megyéből 7 esetben állja meg a helyét Bodó Sándor állítása: gyakorlatilag megvalósult a teljes foglalkoztatottság. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 utolsó negyedévében
- Budapesten,
- Komárom-Esztergom,
- Veszprém,
- Győr-Moson-Sopron,
- Tolna,
- Heves,
- és Bács-Kiskun megyékben van legfeljebb 2,6 százalékos munkanélküliségi ráta.
A legjobb helyzetben Győr-Moson-Sopron megye van, ahol mindössze 1,3 százalék volt a ráta tavaly év végén. Az előző évhez képest ráadásul szinte megfeleződött a munkanélküliség, 2017 végén még 2,5 százalékot közölt a KSH. Az öröm azonban nem lehet felhőtlen, ugyanis a rendkívül alacsony ráta fokozódó munkaerőhiányt is jelenthet. Bár országos szinten van még tartalék a munkaerőpiacon, annak alacsony mobilitása miatt minimális esély van arra, hogy egy Szabolcs megyében regisztrált munkanélküli az ország másik felében vállaljon munkát.
Míg Győr-Moson-Sopron megyébe munkaerő kellene, addig Szabolcs-Szatmár-Beregbe pedig munkahely, hiszen országos szinten itt a legnagyobb - 8,7 százalékos - a munkanélküliség. Itt érdemes megjegyezni, hogy az országos átlag 3,6 százalék, vagyis az ország legkeletibb megyéjében már-már kritikusnak is nevezhetjük a helyzetet. Ráadásul az előző évhez képest romlott is a helyzet, 2017-ben még "csak" 8,2 százalékos volt a munkanélküliség. A megyében tehát az országos szinten jellemző piaci folyamatokkal ellentétesek zajlanak Szabolcsban.
A helyzeten közvetve a kormány sem segített, mikor úgy határozott, hogy a hazai munkaerőhiány csökkentése érdekében szűkíteni kezdik a közfoglalkoztatási programokat. Ennek eredménye az, hogy Szabolcsban és más, a közmunkával fokozottabban érintett megyékben emelkedett tavaly a munkanélküliség. Szabolcs-Szatmár-Bereg mellett még Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Békés megyékben támaszkodik nagy mértékben a munkaerőpiac a közfoglalkoztatásra. Borsodban lényegében stagnált a ráta, 0,3 százalékponttal 5,2 százalékra mérséklődött egy év alatt, Hajdúban és Békésben azonban romlott a helyzet: előbbi esetben 1,1 százalékponttal 6,2 százalékra, utóbbi régióban pedig 0,4 százalékponttal 5,2 százalékra nőtt a munkanélküliség.
Az ország ezen megyéiben a munkaügyi hivatalok adatai alapján is zömében közmunkás pozíciók nyílnak meg, olyannyira, hogy Borsodban és Szabolcsban is az új munkahelyek minimum 90 százaléka valamilyen közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódik.
Leegyszerűsítve, hiába szűkíti a kormány a közfoglalkoztatási programokat a munkaerőhiány csökkentése érdekében, az ország piaci szempontból rosszabb állapotban lévő megyéiben az amúgy is problémás helyzetet súlyosbította tovább. Ezeken a helyeken piaci munkahelyek hiányában az alacsonyabb volumenre szorított közfoglalkoztatás mellett csak a munkanélküliek száma tud növekedni. Ez pedig semmi máshoz nem vezet, mint az ország kettészakadásához.
A kettészakadás tényét erősíti még az is, hogy a 19 megyéből szintén 7 megyében nőtt a munkanélküliségi ráta. A legnagyobb mértékben, 1,3 százalékponttal Vas megyében, ahol a teljes foglalkoztatás állapota szűnt meg egy év alatt, 1,8 százalékról 3,1-re ugrott a munkanélküliség. Vas után a már említett Hajdú-Bihar megyei növekedés volt a második legnagyobb mértékű, majd Szabolcs következik 0,5 százalékpontos plusszal.
