4p

Egyre élesebb szakadás látszik a hazai munkaerőpiacon: míg egyes megyékben szinte megvalósult a kormányzati cél, a teljes foglalkoztatottság, addig máshol még tombol és növekszik a munkanélküliség.

Egyre megosztottabb Magyarország: egyes megyékben változatlanul nagy gond a munkanélküliség, máshol pedig munkaerőhiány van, élesen megmutatkozik a statisztikákban. Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára a napokban egy nyilatkozatában úgy fogalmazott: "Miközben a munkanélküliségi mutató országosan 3,6 százalékra csökkent Magyarországon, Heves megyében ez az arány 2,5 százalék, gyakorlatilag a teljes foglalkoztatáshoz közeli állapotnak felel meg".

Fotó: MTI
Fotó: MTI

Ennek apropóján megvizsgáltuk, hogy alakul a munkanélküliségi ráta Magyarország különböző megyéiben. Jól látható, nem csak üres lózung az, hogy az ország egyes pontjain a munkaerőhiány, más helyein pedig a munkanélküliség okoz problémát. A 19 megyéből 7 esetben állja meg a helyét Bodó Sándor állítása: gyakorlatilag megvalósult a teljes foglalkoztatottság. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 utolsó negyedévében

  • Budapesten,
  • Komárom-Esztergom,
  • Veszprém,
  • Győr-Moson-Sopron,
  • Tolna,
  • Heves,
  • és Bács-Kiskun megyékben van legfeljebb 2,6 százalékos munkanélküliségi ráta.

A legjobb helyzetben Győr-Moson-Sopron megye van, ahol mindössze 1,3 százalék volt a ráta tavaly év végén. Az előző évhez képest ráadásul szinte megfeleződött a munkanélküliség, 2017 végén még 2,5 százalékot közölt a KSH. Az öröm azonban nem lehet felhőtlen, ugyanis a rendkívül alacsony ráta fokozódó munkaerőhiányt is jelenthet. Bár országos szinten van még tartalék a munkaerőpiacon, annak alacsony mobilitása miatt minimális esély van arra, hogy egy Szabolcs megyében regisztrált munkanélküli az ország másik felében vállaljon munkát.

 

Míg Győr-Moson-Sopron megyébe munkaerő kellene, addig Szabolcs-Szatmár-Beregbe pedig munkahely, hiszen országos szinten itt a legnagyobb - 8,7 százalékos - a munkanélküliség. Itt érdemes megjegyezni, hogy az országos átlag 3,6 százalék, vagyis az ország legkeletibb megyéjében már-már kritikusnak is nevezhetjük a helyzetet. Ráadásul az előző évhez képest romlott is a helyzet, 2017-ben még "csak" 8,2 százalékos volt a munkanélküliség. A megyében tehát az országos szinten jellemző piaci folyamatokkal ellentétesek zajlanak Szabolcsban.

A helyzeten közvetve a kormány sem segített, mikor úgy határozott, hogy a hazai munkaerőhiány csökkentése érdekében szűkíteni kezdik a közfoglalkoztatási programokat. Ennek eredménye az, hogy Szabolcsban és más, a közmunkával fokozottabban érintett megyékben emelkedett tavaly a munkanélküliség. Szabolcs-Szatmár-Bereg mellett még Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Békés megyékben támaszkodik nagy mértékben a munkaerőpiac a közfoglalkoztatásra. Borsodban lényegében stagnált a ráta, 0,3 százalékponttal 5,2 százalékra mérséklődött egy év alatt, Hajdúban és Békésben azonban romlott a helyzet: előbbi esetben 1,1 százalékponttal 6,2 százalékra, utóbbi régióban pedig 0,4 százalékponttal 5,2 százalékra nőtt a munkanélküliség.

 

Az ország ezen megyéiben a munkaügyi hivatalok adatai alapján is zömében közmunkás pozíciók nyílnak meg, olyannyira, hogy Borsodban és Szabolcsban is az új munkahelyek minimum 90 százaléka valamilyen közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódik.

Leegyszerűsítve, hiába szűkíti a kormány a közfoglalkoztatási programokat a munkaerőhiány csökkentése érdekében, az ország piaci szempontból rosszabb állapotban lévő megyéiben az amúgy is problémás helyzetet súlyosbította tovább. Ezeken a helyeken piaci munkahelyek hiányában az alacsonyabb volumenre szorított közfoglalkoztatás mellett csak a munkanélküliek száma tud növekedni. Ez pedig semmi máshoz nem vezet, mint az ország kettészakadásához.

A kettészakadás tényét erősíti még az is, hogy a 19 megyéből szintén 7 megyében nőtt a munkanélküliségi ráta. A legnagyobb mértékben, 1,3 százalékponttal Vas megyében, ahol a teljes foglalkoztatás állapota szűnt meg egy év alatt, 1,8 százalékról 3,1-re ugrott a munkanélküliség. Vas után a már említett Hajdú-Bihar megyei növekedés volt a második legnagyobb mértékű, majd Szabolcs következik 0,5 százalékpontos plusszal.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!