6p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

A magyar gazdaságok 18 százaléka, azaz összesen 42 ezer gazdaság részesült vidékfejlesztési támogatásban az elmúlt években.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban közzétett tanulmányának, az Agrárcenzusnak megállapításai szerint a magyar gazdaságok 18 százaléka, azaz összesen 42 ezer gazdaság részesült vidékfejlesztési támogatásban az elmúlt években. Ezek a gazdaságok használták az ország teljes mezőgazdasági területének 70 százalékát és tartották a teljes állatállomány 72 százalékát.

Ez egybevág azzal, amit Raskó György agrárközgazdász lapunknak elmondta, Magyarországon az elmúlt évtizedben létrejött mintegy 45 ezer olyan egyéni családi vállalkozás, amely egyértelműen a birtokkoncentrációnak és a technológiai megújulásnak köszönhetően Európa élvonalába küzdötte magát.

Egyenlőtlenségek

Hozzátette, a Fidesz szóban a háztáji gazdaságokat segítette, a gyakorlatban viszont a pályázatokon a támogatásokat sorra a nagyüzemek kapták meg, a kistermelők alig jutottak forrásokhoz. Ez egyrészt agrárgazdasági szempontból eredményes volt, szociálpolitikai szempontból viszont elég disszonáns helyzet jött létre.

A falvakban a társadalmi egyenlőtlenségek az elmúlt tizenkét évben nagyon megnőttek. Egyrészt van egy komoly milliárdos vagyonnal rendelkező réteg a termelők között. A családi gazdaságok nagyon megerősödtek, több mint kétezer milliárdosa van most a magyar agráriumnak. Közben 440 ezerről megfeleződött az agrártermelésben részt vevők száma.

A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok aránya Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb. Fotó: depositphotos
A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok aránya Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb. Fotó: depositphotos

A KSH tanulmánya szerint a tömegtakarmányt fogyasztó állatot tartók, a vegyesnövény- és a szántóföldinövény-termesztők jutottak legnagyobb arányban vidékfejlesztési támogatáshoz. A Vidékfejlesztési Programban történő részvétel a 40 évesnél fiatalabb és a felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók körében volt magasabb arányú. A legtöbb kifizetés pedig a tárgyieszköz-beruházásokat támogatta.

A tanulmány alapját képező kutatásban azt a gazdaságot tekintették vidékfejlesztési támogatásban részesülőnek, amelynek 2018. január 1. és 2020. december 31. között volt jóváhagyott támogatási kérelme.

A vizsgált három évben összesen 508 milliárd forint összegű vidékfejlesztési támogatást fizettek ki. 2020-ban az erre a célra kifizetett összeg a mezőgazdaság teljes kibocsátásának 6,7 százalékát, bruttó hozzáadott értékének pedig a 17 százalékát érte el.

A Vidékfejlesztési Program jogcímeire folyósított összeg 2018 és 2020 között az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések 26 százalékát jelentette. Tárgyieszköz-beruházások támogatására 200-, agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedésekhez kapcsolódó kifizetésekre 155-, Natura 2000 területen gazdálkodók támogatására 33-, ökológiai gazdálkodás támogatására 29- milliárd forintot fizettek ki. Az állatjóléti kifizetések összege 25 milliárd forint volt.

A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok aránya Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, minden ötödik gazdaság érintett volt valamelyik intézkedésben.

 Az állatjóléti kifizetések összege 25 milliárd forint volt. Fotó: depositphotos
Az állatjóléti kifizetések összege 25 milliárd forint volt. Fotó: depositphotos

A teljes agrártámogatási rendszerben hazai és EU-s költségvetési forrásokból 2020-ban mintegy 891 milliárd forintot költött el, ez 11 százalékos emelkedést jelent a megelőző 797 milliárd forinthoz képest – olvasható a magro.hu oldalon.

Nyolcvan százalék az uniós forrás

Ezen belül a támogatások 80 százaléka, azaz 719 milliárd forint érkezett uniós forrásból. Ez az Európai Unió költségvetésből Magyarországra érkező pénzek nagyjából 35 százaléka. A növekedést legnagyobb részben az év folyamán több mint 10 százalékot romló euró-árfolyam okozza, miközben az egyes támogatási alapok arányában nem történt radikális változás – írta a K-Monitor elemzése.

A Közös Agrárpolitika (KAP) keretében Magyarország 2020-ban több mint 750 milliárd forintot költött el. Ebből 515 milliárd forintot jelentettek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból érkező kifizetések. Ezek döntő többségét a termelőknek nyújtott közvetlen – területalapú és zöldítési támogatások jelentették.

A területalapú támogatásokra hazánkban már korábban bevezették a „sapkát”. A zöldítési támogatások esetében már nem alkalmaznak degressziót, ennek köszönhetően a sapkával sújtott nagybirtokosok nagyobb mértékben vették igénybe ezt a támogatási formát. Itt a legnagyobb kedvezményezettek között már megtalálni a legnagyobb magyar agrárcsoportokat: a Nemzeti Parkok, a büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó Állampusztai Mezőgazdasági Zrt., a Nemzeti Ménesbirtok mellett előkerül a Bonafarm-csoport és a Mészáros Lőrinchez köthető Talentis-csoport néhány érdekeltsége is.

A Közös Agrárpolitika keretében Magyarország 2020-ban több mint 750 milliárd forintot költött el.  Fotó: depositphotos
A Közös Agrárpolitika keretében Magyarország 2020-ban több mint 750 milliárd forintot költött el. Fotó: depositphotos

A zöldítési és a területalapú támogatásokból közel 150 ezer gazdálkodó részesült, ők 423 milliárd forintot kaptak. Ezen belül 2020-ban a felső 1 százalékhoz, tehát nagyjából 1500 gazdálkodóhoz jutott 117 milliárd forint, azaz a területalapon járó, termeléshez nem kötött támogatások 27 százaléka.

A felső 10 százalékhoz tartozó 15 ezer legtöbbet kapó gazdálkodó közel 300 milliárd forintot kapott, ami a kifizetések 70 százalékát jelenti. Azt is hozzá kell azonban tenni, az Európai Unió minden államában egyenetlen a támogatások elosztása, a 2021-től hatályos új Közös Agrárpolitika épp ezeken az arányokon kíván változtatni.

Az agrártámogatásaok eloszlásából is az tűnik ki, amit Raskó György is kifejtett, hogy hazánkban az uniós átlag felett van a nagybirtokok aránya. Eközben a támogatások nem járultak hozzá érdemben ahhoz, hogy a kisebb gazdaságok is versenyképes termékeket tudjanak előállítani, így a pénzek döntő többsége azokhoz kerül, akik amúgy is tőkeerősek.

Ugyanakkor több mint 25 ezer gazdálkodó részesült a vidékfejlesztésekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási kifizetésben, összesen mintegy 51 milliárd forint értékben.

2020 tavaszán az EU jelentős enyhítéseket vezetett be az állami támogatásokra vonatkozó szabályozásban. Erre reagált az Agrárminisztérium a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programmal.

Még az év nyarán 17 ágazatban meg is hirdették a programokat. A 23 milliárdos keretből azok az agrárcsoportok voltak fölényben, amelyek Csányi Sándorhoz és Mészáros Lőrinchez köthetők, összesen több mint 5-5 milliárd forintnyi agrártámogatáshoz jutott nekik. Azt is meg kell jegyezni, több jelentős hazai agrárszereplő jutott ebből a keretből egymilliárd forint feletti támogatáshoz.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!