A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban közzétett tanulmányának, az Agrárcenzusnak megállapításai szerint a magyar gazdaságok 18 százaléka, azaz összesen 42 ezer gazdaság részesült vidékfejlesztési támogatásban az elmúlt években. Ezek a gazdaságok használták az ország teljes mezőgazdasági területének 70 százalékát és tartották a teljes állatállomány 72 százalékát.
Ez egybevág azzal, amit Raskó György agrárközgazdász lapunknak elmondta, Magyarországon az elmúlt évtizedben létrejött mintegy 45 ezer olyan egyéni családi vállalkozás, amely egyértelműen a birtokkoncentrációnak és a technológiai megújulásnak köszönhetően Európa élvonalába küzdötte magát.
Egyenlőtlenségek
Hozzátette, a Fidesz szóban a háztáji gazdaságokat segítette, a gyakorlatban viszont a pályázatokon a támogatásokat sorra a nagyüzemek kapták meg, a kistermelők alig jutottak forrásokhoz. Ez egyrészt agrárgazdasági szempontból eredményes volt, szociálpolitikai szempontból viszont elég disszonáns helyzet jött létre.
A falvakban a társadalmi egyenlőtlenségek az elmúlt tizenkét évben nagyon megnőttek. Egyrészt van egy komoly milliárdos vagyonnal rendelkező réteg a termelők között. A családi gazdaságok nagyon megerősödtek, több mint kétezer milliárdosa van most a magyar agráriumnak. Közben 440 ezerről megfeleződött az agrártermelésben részt vevők száma.
A KSH tanulmánya szerint a tömegtakarmányt fogyasztó állatot tartók, a vegyesnövény- és a szántóföldinövény-termesztők jutottak legnagyobb arányban vidékfejlesztési támogatáshoz. A Vidékfejlesztési Programban történő részvétel a 40 évesnél fiatalabb és a felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók körében volt magasabb arányú. A legtöbb kifizetés pedig a tárgyieszköz-beruházásokat támogatta.
A tanulmány alapját képező kutatásban azt a gazdaságot tekintették vidékfejlesztési támogatásban részesülőnek, amelynek 2018. január 1. és 2020. december 31. között volt jóváhagyott támogatási kérelme.
A vizsgált három évben összesen 508 milliárd forint összegű vidékfejlesztési támogatást fizettek ki. 2020-ban az erre a célra kifizetett összeg a mezőgazdaság teljes kibocsátásának 6,7 százalékát, bruttó hozzáadott értékének pedig a 17 százalékát érte el.
A Vidékfejlesztési Program jogcímeire folyósított összeg 2018 és 2020 között az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések 26 százalékát jelentette. Tárgyieszköz-beruházások támogatására 200-, agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedésekhez kapcsolódó kifizetésekre 155-, Natura 2000 területen gazdálkodók támogatására 33-, ökológiai gazdálkodás támogatására 29- milliárd forintot fizettek ki. Az állatjóléti kifizetések összege 25 milliárd forint volt.
A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok aránya Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, minden ötödik gazdaság érintett volt valamelyik intézkedésben.
A teljes agrártámogatási rendszerben hazai és EU-s költségvetési forrásokból 2020-ban mintegy 891 milliárd forintot költött el, ez 11 százalékos emelkedést jelent a megelőző 797 milliárd forinthoz képest – olvasható a magro.hu oldalon.
Nyolcvan százalék az uniós forrás
Ezen belül a támogatások 80 százaléka, azaz 719 milliárd forint érkezett uniós forrásból. Ez az Európai Unió költségvetésből Magyarországra érkező pénzek nagyjából 35 százaléka. A növekedést legnagyobb részben az év folyamán több mint 10 százalékot romló euró-árfolyam okozza, miközben az egyes támogatási alapok arányában nem történt radikális változás – írta a K-Monitor elemzése.
A Közös Agrárpolitika (KAP) keretében Magyarország 2020-ban több mint 750 milliárd forintot költött el. Ebből 515 milliárd forintot jelentettek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból érkező kifizetések. Ezek döntő többségét a termelőknek nyújtott közvetlen – területalapú és zöldítési támogatások jelentették.
A területalapú támogatásokra hazánkban már korábban bevezették a „sapkát”. A zöldítési támogatások esetében már nem alkalmaznak degressziót, ennek köszönhetően a sapkával sújtott nagybirtokosok nagyobb mértékben vették igénybe ezt a támogatási formát. Itt a legnagyobb kedvezményezettek között már megtalálni a legnagyobb magyar agrárcsoportokat: a Nemzeti Parkok, a büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó Állampusztai Mezőgazdasági Zrt., a Nemzeti Ménesbirtok mellett előkerül a Bonafarm-csoport és a Mészáros Lőrinchez köthető Talentis-csoport néhány érdekeltsége is.
A zöldítési és a területalapú támogatásokból közel 150 ezer gazdálkodó részesült, ők 423 milliárd forintot kaptak. Ezen belül 2020-ban a felső 1 százalékhoz, tehát nagyjából 1500 gazdálkodóhoz jutott 117 milliárd forint, azaz a területalapon járó, termeléshez nem kötött támogatások 27 százaléka.
A felső 10 százalékhoz tartozó 15 ezer legtöbbet kapó gazdálkodó közel 300 milliárd forintot kapott, ami a kifizetések 70 százalékát jelenti. Azt is hozzá kell azonban tenni, az Európai Unió minden államában egyenetlen a támogatások elosztása, a 2021-től hatályos új Közös Agrárpolitika épp ezeken az arányokon kíván változtatni.
Az agrártámogatásaok eloszlásából is az tűnik ki, amit Raskó György is kifejtett, hogy hazánkban az uniós átlag felett van a nagybirtokok aránya. Eközben a támogatások nem járultak hozzá érdemben ahhoz, hogy a kisebb gazdaságok is versenyképes termékeket tudjanak előállítani, így a pénzek döntő többsége azokhoz kerül, akik amúgy is tőkeerősek.
Ugyanakkor több mint 25 ezer gazdálkodó részesült a vidékfejlesztésekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási kifizetésben, összesen mintegy 51 milliárd forint értékben.
2020 tavaszán az EU jelentős enyhítéseket vezetett be az állami támogatásokra vonatkozó szabályozásban. Erre reagált az Agrárminisztérium a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programmal.
Még az év nyarán 17 ágazatban meg is hirdették a programokat. A 23 milliárdos keretből azok az agrárcsoportok voltak fölényben, amelyek Csányi Sándorhoz és Mészáros Lőrinchez köthetők, összesen több mint 5-5 milliárd forintnyi agrártámogatáshoz jutott nekik. Azt is meg kell jegyezni, több jelentős hazai agrárszereplő jutott ebből a keretből egymilliárd forint feletti támogatáshoz.
