6p

A tengerentúlon, de Magyarországon is úgy tűnik, hogy kezd leáldozni a bankrablások ideje.

A bankrablás bűncselekmény, de mivel nagy horderejű dolog, mégis sok embert lenyűgöz. Nem csoda, hogy olyan filmek készültek híres bankrablókról, mint Bonnie és Clyde, John Dillinger és Butch Cassidy, vagy éppenséggel a magyar bankrablóról készült film, A viszkis. A közelmúlt nagysikerű sorozata, a Money Heist már más kategória, hiszen nem valós eseményeken alapul.

Pedig bármilyen meglepő, a bankrablások száma az elmúlt fél évszázadban rohamosan csökken. Az ember azt hihetné, hogy a tendencia nemrég kezdődött azzal, hogy az emberek kevesebb készpénzt használnak, de a bankrablási kedv megcsappanása jóval azelőtt elindult, hogy a 2000-es években a készpénz nélküli gazdaság fellendült volna.

Magyarországon az ORFK adatai szerint 1 bankrablás történt. Fotó: Depositphotos
Magyarországon az ORFK adatai szerint 1 bankrablás történt. Fotó: Depositphotos

A "Gyűrűs rabló" és a „Viszkis”

A filmek gyakran okos és éleseszű szélhámosok által tervezett precíziós cselekményként ábrázolják a bankrablást. Ez azonban sokszor nem felel meg a valóságnak, ugyanis a legtöbb bankrablást úgy követik el, hogy az emberek egyszerűen besétálnak, és pénzt követelnek a banki alkalmazottaktól.

2021-ben az Amerikai Egyesült Államokban a banki bűncselekmények mintegy 85 százalékát a bankfiókok pénztárainál követték el – mutat rá a The Conversation

A tolvajok túlnyomó többsége átadott egy cetlit a pénztárosnak, vagy szóban követelt egy összeget. De nagyon kevés olyan betöréses incidens volt, amikor a tolvaj behatolt a bankba munkaidőn kívül, és pénzt lopott volna el anélkül, hogy az alkalmazottakkal közvetlenül találkozott volna.

Az esetek több mint felében fegyvert használtak, vagy fenyegettek vele. Ennek eredményeként számos bankrablás traumatikus és veszélyes eseménnyé vált a bank munkatársai és ügyfelei számára. Amerikában 1999 óta 15 embert öltek meg bankrablások során, 94-en megsérültek, 62-t pedig túszul ejtettek.

A bűnüldöző szervek a bankrablás misztikumát azzal őrzik meg, hogy sok rablónak érdekes becenevet adnak, ahogy az az FBI nekik szentelt webhelyén is látható. Például az FBI 2000 dollárt ajánl fel a „Gyűrűs rabló” letartóztatásához vezető információkért, aki ma napig nem publikus összeget lopott el egy bankból az új-mexikói Albuquerque államban, miközben egy hatalmas aranyszínű gyűrűt viselt a jobb kisujján. A cikkíró kedvence a „Ninja bankrabló”, aki tetőtől talpig fekete öltözéket viselt a 2022 áprilisi bankrablás során.

Magyarország kedvence pedig a „Viszkis”, aki saját bevallása szerint minden rablás előtt felhajtott egy kis pohárral a közeli kocsmában a finom nedűből, talán bátorságot gyűjtve belőle.

Kisebb rablás, kisebb büntetés

Mivel különböző típusú bankrablások léteznek, az elfogott bűnözőknek többféle börtönbüntetés jár. Amerikában az erőszakot alkalmazó rablók legfeljebb 20 év börtönbüntetést kapnak, ha bankrablás közben megsebesítenek valakit, a maximális büntetés 25 évre emelkedik. Ha meg is öl valakit, halál- vagy életfogytig tartó börtönbüntetéssel számolhat.

A fegyver nélküli bankrablók kevesebb büntetési idővel néznek szembe. A több, mint 1000 dolláros bankrablásért, - ahol nem történt erőszak, - 10 évig terjedő büntetés is járhat. 1000 dollárnál kisebb összegért a maximális büntetés csak egy év.

Ambrus Attilát, a Viszkist harminc rablás után, 2002. szeptember 26-án az akkori Legfelsőbb Bíróság (LB) másodfokú, jogerős ítéletében tizenhét év fegyházbüntetésre ítélte, de jó magaviselete miatt 12 év után szabadult.

A bankrablások mennek ki a divatból

Az FBI az 1930-as évek óta követi nyomon a bankrablásokat és más bűncselekményeket az Egyesült Államokban. Sajnos a korai adatok csak a legnagyobb városok rendőrfőnökeinek önkéntes jelentésein alapultak, ráadásul ezeket nem is szabványosították. Ez pedig nagyon alacsony számokat eredményezett, például 1948-ban mindössze 53 bankrablás történt. A jobb minőségű bankrablási adatok 1970 körül kezdődtek, amikor az FBI Uniform Crime Reports már valamivel több, mint 2000 esetről számolt be.

Az amerikai bankrablások száma 1991-ben érte el a csúcsot, amikor 9388-at követtek el. A szám azóta jócskán csökkent. 2021-re már csak 1724 volt, miután 2020-ban 51 éves mélypontot ért el az 1500 esettel.

A csökkenő tendencia Magyarországon is érzékelhető. Az elmúlt években az ORFK adatai szerint így alakultak bankrablások számai:

  • 2015-ben 33 eset
  • 2016-ban 8 eset
  • 2017-ben 5 eset
  • 2018-ban 3 eset
  • 2019-ben 0 eset
  • 2020-ban 4 eset
  • 2021-ben 1 eset volt.

Kevésbé jövedelmező karrierút

A csökkenő tendencia egyik lehetséges oka az lehet, hogy megnőttek az elrettentő erejű büntetések, ami elveszi a bankrablók kedvét. Ez az indok azonban nem állja meg a helyét, mivel az adatok azt mutatják, hogy a bírák nem hosszabb, hanem egyre rövidebb ítéleteket szabnak ki a tengerentúlon. Egy 2021-es elemzés megállapította, hogy a tipikus bankrabló, aki fegyvert használ, kevesebb, mint hét éves börtönt kapott. Egy 1980-as évek közepén végzett tanulmány szerint, ha nem használnak fegyvert, az átlagos büntetés 10 év, ha fegyvert használnak, 15 év

Ma már a kiberbűnözésre tértek át a bűnözők. Fotó: Depositphotos
Ma már a kiberbűnözésre tértek át a bűnözők. Fotó: Depositphotos

A másik magyarázat az lehet, hogy kevesebb a szóba jöhető bank. A 2009-es 85 000 feletti csúcs után a bankfiókok száma ugyanis az Egyesült Államokban 70 000-re csökkent.

De jóval nyomósabb indok lehet az, hogy a bankok kirablása kevésbé jövedelmező, mint régen – már csak az infláció miatt is. Az átlagos rabló körülbelül 5 200 dollárt keresett az 1960-as évek végén, ami 2019-ben 4 200 dollárra zsugorodott. Egy 2007-es, a témával foglalkozó brit tanulmány egyenesen azt mondja, hogy:

„Egy átlagos bankrablás megtérülése őszintén szólva egy nagy humbug.”

Mint kiderült, a kiberrablások ma már sokkal jövedelmezőbbek, és még kevesebb büntetéssel is járnak. Egy tengerentúli kormányjelentés kimutatta, hogy 2016-ban az elítélt hitelkártya-bűnözők átlagosan több, mint 60 000 dollárt profitáltak, és alig több mint két év börtönbüntetést kaptak.

Willie Sutton hírhedt amerikai bankrabló volt az 1920-as és 1930-as években. Arra a kérdésre, hogy miért rabolt ki bankokat, állítólag így válaszolt: "Mert ott van a pénz." Míg Sutton idejében ez igaz volt, ma már messze nem biztos, hogy így van.

Az ORFK adatai szerint 2014-ben Magyarországon összesen 17 millió forintot raboltak el bankokból. Összehasonlításul: a kilencvenes évek legismertebb bankrablója, „viszkis” Ambrus Attila az 1999-es elfogása előtti utolsó támadásánál 47,3 milliót kasszírozott. A bankrablások kilencvenes évekbeli felfutása óta, amikor éves szinten 100-120 ilyen bűncselekményt követtek el, mára nálunk is leáldozott ennek a bűnügyi formának, és helyét átvette a korrupció, amely virágzik. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!