A Karolinska Institutet Nobel-közgyűlése úgy döntött, hogy a 2022-es fiziológiai és orvosi Nobel-díját Svante Pääbo „a kihalt hominin genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért” kapta meg. A Lipcsében élő svéd genetikus, aki az evolúciós genetika területére szakosodott, a paleogenetika egyik alapítójaként sokat foglalkozott a neandervölgyi genommal.
Nagy várakozásokkal tekintettünk elébe az idei orvosi Nobel-díjnak, hiszen sokan gondolkoztak úgy, hogy ha tavaly nem is kapta meg a kitüntető díjat Karikó Katalin, idén biztosan nem felejtik el.
A Privátbankár egy évvel ezelőtti interjújában Kemenesi Gábor virológus azt mondta, hogy már tavaly is nagyon nagy ziccert hagyott ki a Nobel-díj bizottság, mert pont most lett volna itt az ideje, hogy sok embert lelkesítsen az elismerése.
„Bár biztos alapos elemzések vannak a döntéseik mögött. Nekem magyarként és kutatóként is jól esett volna, ha 2021-ben ő kapja. De Nobel-díjat később is oda szoktak ítélni, és szinte biztos vagyok benne, hogy ez így is lesz” – mondta akkor a Pécsi Tudományegyetem szakembere.
Barát József újságíró pedig ezt mondta egy éve a lapnak:
„Ne felejtsük el, a Nobel-díj bizottság malmai nagyon lassan őrölnek. Februárig várják a jelöléseket és az idei év elején még nem lehetett látni, hogy melyik vakcina mennyire lesz eredményes. Jövőre sokkal jobbak lesznek Katalin esélyei!”
Nem így lett, de ettől függetlenül nagyon büszkék vagyunk Karikó Katalinra, aki munkásságával örökre beírta magát az orvostörténelembe, s a Nobel-díjon kívül számos kitüntetést begyűjtött.
Az idei győztes
Az 1955-ben született Svante Pääbo 2006-ban bejelentette a neandervölgyiek teljes genomjának rekonstrukcióját. 2007-ben a Time magazin az év 100 legbefolyásosabb embere közé választotta.
2010 márciusában Pääbo és munkatársai jelentést tettek közzé a szibériai Denisova-barlangban talált ujjcsont DNS-elemzéséről. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a csont a Homo nemzetség egy kihalt, még fel nem ismert tagjához, a Denisova homininhez tartozott. A Denisovan felfedezése volt az első alkalom, amikor DNS-elemzés segítségével fedeztek fel korábban ismeretlen hominint.
2020-ban Pääbo megállapította, hogy a 3-as kromoszómarégióban lévő genetikai variánsokban kifejeződő DNS-elemzés során az áldozatokra gyakorolt súlyosabb hatások, köztük a kórházi kezelés szükségességének relatív gyakorisága és a Covid-19 betegséggel szembeni sebezhetőség összefüggésbe hozhatók.
