A szénbányászat károsanyag-kibocsátásának korlátozásáról az elmúlt években hozott szigorú intézkedések ellenére Kínában 50 százalékkal növekedett az éves metánkibocsátás 2010 és 2015 között a Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint.
Kína a világ legnagyobb széntermelője és -felhasználója, az ország elektromosáram-termelésének mintegy 72 százaléka szénalapú. A szénbányászat az elmúlt években növekedett az ázsiai országban, arról azonban nem voltak adatok, hogy ez mekkora metángáz-kibocsátást eredményezett. A szénbányászat során a légkörbe kerülő metángáz (CH4) a felelős a szénnel kapcsolatos metángáz-kibocsátás többségéért, és az a legnagyobb, ember előidézte metángáz-kibocsátási forrás Kínában.
A kínai kormány 2010-ben elfogadott 12. ötéves tervében a gazdaságfejlesztési stratégia előírta, hogy a szénbányák használják fel az összes metángázt áramfejlesztésre, fűtésre, vagy égessék el azt. A tervek 2011-15 között e célból évente 8,4 milliárd köbméter metán felhasználásával számoltak 2015-re, 2020-ra 20 milliárd köbméterrel.
A 2010-15 közötti kínai metángáz-kibocsátás méréséhez az amerikai John Hopkins egyetem kutatói felhasználták a Japán Űrügynökség 2009-ben felbocsátott GOSAT műholdjának adatait, amely az üvegházhatású gázkibocsátást figyeli a légkörben. Ez az első olyan műhold, amely nagy pontossággal méri a metángázt és a szén-dioxidot a Föld felszíne fölött.
A kutatók azt találták, hogy a metángáz-kibocsátás éves átlagban 50 százalékkal volt nagyobb 2015-ben, mint 2010-ben. Ez a növekedés akkora, mint Oroszország vagy Brazília teljes kibocsátása. A szakemberek azt is kimutatták, hogy a kínai növekedés a világ teljes metángázkibocsátás-növekedésének 11-24 százalékát teszi ki. Hangsúlyozzák, hogy ez a növekedés a 2010 előtti kínai előírásokkal van összhangban, ami azt jelzi, hogy nem hatékony a kínai szabályozás a metángáz csökkentérése.