Az iráni háború nyomán kialakuló energiasokk felélesztheti Kína érdeklődését egy régóta tervezett, de még nem létező orosz gázvezeték iránt – írja laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.
Irán jelentős részben lezárta a Hormuzi-szorost, és ezzel szinte leállította az olaj- és cseppfolyósított földgáz (LNG) kiáramlását a Perzsa-öbölből. Emiatt egyre több ország néz szembe az emelkedő olaj- és gázárak miatti energiasokkkal, de Pekingnek is fáj az olcsó iráni olaj elvesztése és a szoros lezárása, amelyen keresztül olajimportjának mintegy 40 százalékát és az LNG-importjának 30 százalékát kapta.
Ez az új helyzet felélesztheti a Szibéria Ereje-2 gázprojektről szóló tárgyalásokat, és Peking valószínűleg újraértékeli a tengeri energiaszállítástól való függőségét is. A tervezett 2600 kilométer hosszú vezeték az észak-oroszországi Jamal-félszigetről Kelet-Mongólián keresztül szállítana gázt Kínába – írja a Szabad Európa. Ez az új „barátság” szimbóluma is lehet, miután leállt az Európába vezető, régi Barátság-kőolajvezeték.
A kínai vámstatisztika szerint Kína 2024-ben 25 százalékkal növelte az Oroszországból érkező vezetékes gáz importját, 8,03 milliárd dollárra. 2025-ben ez a szám 17,1 százalékkal, 9,41 milliárd dollárra emelkedett – számol be róla a TASZSZ.
