Hatalmas felzúdulást keltett Brüsszelben és jó néhány fővárosban az a Financial Times által egy hete megszellőztetett terv, amelynek értelmében az Európai Bizottság május 2-i többéves keretköltségvetésre vonatkozó jogszabályi javaslatának részeként az elosztási kritériumok eléggé radikális átrendezésével Keletről Délre irányítaná át a felzárkózási alapok egy jelentős részét.
Az információ annyira kiütötte a biztosítékot – állítólag – az EU-biztosok múlt szerdai vitáján többek között -, hogy a javaslat előterjesztői elgondolkoztak és még az sem kizárt, hogy az utolsó pillanatban módosítanak a képleten – értesült a BruxInfo megbízható forrásból. Úgy tudni, hogy a biztosi kollégium még kedden (tehát május 1-jén!) is összeül, hogy meghozza a végső döntést, mielőtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Günther Oettinger biztos május 2-án, szerdán a nyilvánosság elé állna az EU 2020 utáni hétéves pénzügyi keretére (keretköltségvetésére) vonatkozó tervvel.
A felzúdulás egyik oka, hogy a testület a jelek szerint az év elején általa felvázolt lehetséges forgatókönyvek helyett egy másik mellett kötelezte el magát, ami 2020 után radikálisan átirányította volna a gazdasági, szociális és területi kohézióra (röviden a regionális, vagy kohéziós politikára) szánt forrásokat a keleti tagországokból a még mindig a gazdasági válság örökségével küszködő déli tagállamok felé.
A lap szerint azt kevesen vitatják, hogy valamiféle átrendeződésre mindenképpen szükség van, hiszen az elmúlt hétévben a déli tagállamok GDP-je süllyedt az uniós átlaghoz képest, miközben a legtöbb 2004-ben és 2007-ben csatlakozott új tagállam látványosan felzárkózott az Unió átlagos fejlettségi szintjéhez (amit persze lejjebb vitt a déliek gyengélkedése és a küszöbön álló Brexit is). Mindez a lap bizottsági forrásai szerint eleve szükségessé tette a forráselosztási "képletnek" a kiigazítását.
A nagy felzúdúlás hatására azonban nem kizárt, hogy a Bizottság végül valamelyest visszakozni fog. Hogy ez mit jelent, azt pontosan nem lehet tudni (a munka folyamatban van), de a lap egyes forrásai szerint az új tételek nem nyomnak majd olyan jelentősen a latba, hogy attól a keleti országoknak kétségbe kellene esniük. A lap informátorai szerint azonban még a május 2-i javaslat után sem lesz egyértelmű kép arról, hogyan járnak majd anyagilag a költségvetés nettó befizetői és kedvezményezettei a 2021-2027-es időszakban.
Azt Brüsszelben is elismerik, hogy radikális változások lesznek és bizonyára megjelenik javaslat formájában az, hogy a forráselosztásnak alapfeltétele a jogállamiság, azaz a kormányoktól függetlenül működő igazságszolgáltatási rendszer. Ha ez nem teljesülne, akkor egy új rendelettervezet szerint felfüggeszthetnék a kifizetéseket az adott tagállam felé és Brüsszel venné át a pénzosztás szerepét, hogy a tagállami projektek ne álljanak le.
