Mindösszesen 2363,5 milliárd forintba került Magyarország államadósságának finanszírozása. Ez derül ki a 2023-as évi költségvetés végrehajtásáról szóló úgynevezett zárszámadási törvény parlament előtt fekvő tervezetéből. Az összeg nemcsak a 2022 decemberében rendeleti úton (!) megalkotott (a parlament által csak 2023 márciusában megszavazott) büdzsében szereplő 2116,6 milliárd forintot haladja meg 246,9 milliárd forinttal (11,7 százalékkal), de a 2022 nyarán az Országgyűlés által elfogadott költségvetés szerinti 1805,3 milliárd forintnál is 558,2 milliárddal, azaz 30,9 százalékkal több.
Mivel adósságszolgálatról, azaz az állam működésének hitelekkel, állampapírokkal történő finanszírozásáról van szó, érdemes a GDP-arányos államadósság-mutató alakulását is megvizsgálnunk e számok tükrében. Az eredeti büdzsében úgy tervezték, a csökkenés a 2022 végére tervezett 76,1 százalékról 2023 utolsó napjára 73,8 százalékra (2,3 százalékponttal) fog csökkenni, majd miután kiderült, hogy az Országgyűlésen egy, már a hatályba lépése előtt összeomlott költségvetést erőltettek át, 2022 decemberében már úgy tervezték, a 2022. december 31-i 73,5 százalék helyett az index a tavalyi év utolsó napján 3,8 százalékponttal lesz alacsonyabb, azaz 69,7 százalék lesz. Ám ahogy arról korábban már beszámoltunk, a zárszámadási törvényjavaslat értelmében 2022. december 31-én a GDP-arányos államadósság 73,8 százalék volt, ez az arány a költségvetési év végére pedig mindössze 0,4 százalékponttal, 73,4 százalékra csökkent.
Az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások 246,9 milliárd forintos megugrásának (a továbbiakban az eredetileg rendeleti úton megalkotott, majd 2023 márciusában az Országgyűlés által is elfogadott büdzséhez viszonyítunk) több mint felét, 136,7 milliárd forintot az államkötvények kamatelszámolásai teszik ki. A fejezeti indokolás szerint az előirányzat 8,3 százalékos túllépésének egyik oka a kötvények állományának, másik oka pedig a hozamkörnyezetnek az emelkedése. A dokumentum hangsúlyozza,
„a megnövekedett infláció következtében a fix kamatozású lakossági állampapíroktól a változó kamatozású, inflációkövető papírok irányába tolódott el az érdeklődés”,
ezek közül is kiemeli a Prémium Magyar Állampapírt, „amelynek állománya jelentős növekedést mutatott”. Szintén növekedésről számol be a fejezeti indokolás a Bónusz Magyar Állampapírnál (melynek kamata a diszkont kincstárjegyek hozamát követi), a Kincstári Takarékjegyeknél és a Babakötvénynél. Állományi csökkenést említ a dokumentum a korábban szuperállampapír néven emlegetett Magyar Állampapír Plusznál és az Egyéves Magyar Állampapírnál.
Fotó: MTI / Balogh Zoltán
Szintén jelentősen, 61,5 milliárd forinttal (35,1 százalékkal) haladta meg az előirányzatot a diszkont kincstárjegyek elszámolásából eredő kiadás. Ennek eredője a 2023-ban jelentősen megemelkedett hozamszint és az ebből eredő állománynövekedés. A fejezeti indokolás az előbbieken túl arra is rávilágít, hogy a magas hozamok a lakosságot is diszkont kincstárjegyek vásárlására sarkallták.
A kiadási előirányzatok között a harmadik jelentős túllépést a nemzetközi devizakötvényekkel kapcsolatos elszámolás teszi ki. Ez nettó módon számítva 60,2 milliárdos (25,2 százalékos) kiadásnövekedést jelentett, mely több tényezőből áll össze. A fejezeti indokolás ezek közül kiemeli
„a tervhez képest kedvezőtlenebb devizaárfolyamot”,
de emellett dollárkötvényt bocsátottak ki 5, 10 és 30 éves futamidővel 6,2 milliárd dollár, eurókötvényt pedig 10 éves futamidővel 1,75 milliárd euró értékben. A kamatkiadások csökkentése érdekében a fiskális kormányzat tavaly 321 millió forint értékben terven felül vásárolt vissza eredetileg idén és jövőre lejáró, magas kamatozású dollár- és eurókötvényeket. A fejezeti indokolás azt is közli, a még forgalomban levő, az eurózóna inflációjához kötött Prémium Euró Magyar Állampapír és a tavaly márciustól ezt felváltott, az európai bankközi kamatlábhoz kapcsolódó hozamú Euró Magyar Állampapír után a megemelkedett kamatkörnyezet és a forint gyengülése miatt az előirányzottnál 14,5 milliárd forinttal több kamatkiadása keletkezett a költségvetésnek.
A 2023-as büdzsé adóbevételeinek alakulásáról ebben a cikkünkben számoltunk be:
