Ha az inflációról van szó, horrorisztikusabbnál horrorisztikusabb számok röpködnek, hiszen a tavalyi évhez képest az élet minden területe lényegesen drágább lett, az említett 43,8 százalékos élelmiszerdrágulás is jó példája ennek. Ennek fényében nem meglepő, hogy az elmúlt hónapok rendre csak a brutális áremelkedésről szólnak, azonban most rendhagyó módon arra voltunk kíváncsiak, hogy akár havi szinten előfordulhat-e az, hogy a meredek éves drágulás ellenére legalább átmenetileg csökken egy-egy termék ára, amire az árstopokkal és az akciókkal, ajánlatokkal sakkozó, spórolni vágyó vásárlók lecsaphatnak.
A Központi Statisztikai Hivatal havonta közzéteszi több Magyarországon kapható termék, így körülbelül 70 élelmiszer átlagárát is, ezeken a számokon is jól meglátszik az infláció alakulása, még úgy is, hogy sokszor a KSH statisztikájában szereplő áron nehéz megtalálni a termékeket a legtöbb bolt polcain. Cikkünk alapjául ezeket az adatokat használtuk.
Ahol a drágulás az átlag alatt maradt az árstop nélkül is
A KSH novemberi adatai alapján az előző hónaphoz mért átlagos élelmiszerdrágulás 3,6 százalék volt, azonban a vizsgált élelmiszerek listáján akadnak olyan szinte mindennapos termékek, amelyek ára ennél is kisebb mértékben emelkedett.
Küszöb alatti drágulást regisztráltak például a margarin esetében, a KSH „vásárlói kosarában” a tejes változat szerepel, amelynek ára egy hónap alatt 3,03 százalékkal változott, szemben a szeptemberről októberre mért 1,54 százalékkal, azaz az áremelkedés üteme némileg gyorsult. Összességében azonban a margarin ára jóval az éves inflációs szint felett drágult az előző év azonos időszakához képest, mintegy 75,8 százalékkal.
A szintén a magyar konyha egyik alapjának számító, 12, illetve 20 százalékos zsírtartalmú tejföl drágulása is az átlag alatt maradt, hiszen az előbbi esetében 2,96 százalék, míg az utóbbi esetében 2,3 százalék volt az áremelkedés mértéke egy hónap alatt. A tejfölfélék esetében különösen a kevésbé zsíros változat ára ugrott meg igazán, tavaly novemberhez képest 89,7 százalékkal magasabb összeg került az árcédulákra.
A nyári szalonnasütés ideje elmúlt, azonban a füstölt csemegeszalonna továbbra is a magyar konyha fontos részét képezi: a termék kilójának átlagára pedig 1,76 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. A szalonna mindazonáltal egyáltalán nem drágult olyan kiugró ütemben az elmúlt évben, mint sok más termék, a 44,5 százalékos áremelkedés szinte megfelel az éves átlagnak.
Végül a magyar háztartások által gyakran használt, ám nem árstopos termékek közül érdemes megemlíteni a vöröshagymát, amelynek átlagára októberről novemberre mindössze 0,76 százalékkal emelkedett. A vöröshagyma egyébként éves szinten nem drágult kiugróan, a tavalyi év azonos időszakához mért árnövekedés 43,8 százalék.
Mit hozott az új árstop?
A frissen árstopolt termékek esetében a 10 darabos tojásnál 9,45 százalék volt a drágulás egy hónap alatt, ez azonban lényegesen kisebb áremelkedés, mint a szeptemberről októberre mért több mint 20 százalékos árugrás. A kései burgonya kilójának esetében az áremelkedés 3,1 százalékos volt egy hónap alatt, a zöldség az előző év azonos időszakához képest több mint 50 százalékkal drágult.
A korábbi árstopos termékek esetében a csirkemell és az étolaj 1-1,5 százalékos drágulást regisztrált egyik hónapról a másikra, míg a finomliszt és a sertéscomb ára kevesebb, mint 1 százalékkal emelkedett. Az árstopos termékek közt akadt egy olyan is, amelynek ára minimálisan, de csökkent októberről novemberre, a kristálycukor kilójának ára lefelé változott néhány forinttal.
A nagy árcsökkenők
Összességében három olyan terméket találtunk, amelynek az elmúlt egy hónapban érdemben, azaz több mint egy százalékkal csökkent az átlagára, ezek közül az abszolút bajnok a fejes káposzta lett, amely 5,6 százalékkal lett olcsóbb novemberre – folytatva ezzel a már szeptemberben is megjelenő árcsökkenést – igaz, ez a zöldségfélék szezonalitásával is magyarázható részben. A termék éves szinten egyébként 51 százalékkal még így is drágult.
Novemberre 3 százalékkal csökkent az előrecsomagolt, minőségi téliszalámi kilós ára, azonban korai az öröm azok számára, akik abban reménykednek, hogy sokkal megfizethetőbbé válik a téliszalámi, hiszen ahogy grafikonunkon is látszik, sokkal inkább arról van szó, hogy egy kiugróan költséges hónap után visszaállt az eredeti enyhe drágulási pályájára a felvágott. Összességében a tavalyi év azonos időszakához képest azonban "csak" 23,5 százalékkal drágult a téliszalámi, így ez az átlagos áremelkedés alatt maradt.
A harmadik legjelentősebb árcsökkenést az alma esetében könyvelték el, a 2,8 százalékos olcsóbbodással az augusztusi árszintre csökkent vissza a gyümölcs átlagára. Bár éves szinten itt is történt áremelkedés, ez nem annyira jelentős, mértéke mindössze 17,4 százalék.
Egyelőre még nem lehet valódi árcsökkenésről beszélni
Bár azt nem lehet vitatni, hogy akadnak olyan termékek, amelyek csak minimálisan, vagy egyáltalán nem drágultak novemberben, ezek száma még mindig limitált. Aki ezt nézve próbál spórolni a nagybevásárláson, nehéz feladat elé állítja saját magát, hiszen a több mint hetven vizsgált termék kisebb részének ára stagnált, míg olcsóbb tényleg csak néhány lett. Ráadásul az, hogy még az éves szinten legkevésbé dráguló, valamint novemberben is olcsóbbá váló alma esetében is 17 százalékos az áremelkedés, jól jelzi, hogy tényleg mennyire megdrágult az életünk.
