2020. április 5. 06:27

Adóparadicsomi háttere van annak a tiszavasvári gyógyszergyárnak, ahol a koronavírus tüneteit enyhítő gyógyszert gyárthatják, és ahol a magyar hadsereg is megjelent a kapuknál.

Így szólt a rövid hír: újabb vállalatokhoz érkeznek Honvédelmi Irányító Törzsek, hogy segítsék a biztonságos és zavartalan működést az ország ellátásbiztonságának érdekében. Az egyik ilyen kiválaszott cég az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. Tiszavasváriban. Nem véletlenül esett a választása erre a cégre a hadseregnek. A cég éppen néhány napja jelentette be: készen áll, hogy piacra dobhassa a koronavírus tüneteit enyhítő gyógyszert. Pallos László, az Alkaloida Zrt. beszerzési igazgatója szerint azon dolgoznak, hogy a gyógyszer minél hamarabb megkapja a magyarországi forgalmazási engedélyt is. A Világgazdaság szerint a gyógyszert elsősorban a magyar betegeknek kívánják biztosítani, és csak utána másoknak.

Az Alkaloida a hidroxi-klorokin-szulfát egyik legnagyobb exportőre, mostanra pedig a hatóanyag mellett felkészültek a végtermék, a tabletta (Delagil) előállítására is. A Hydroxychloroquine 200 milligrammos tablettát már törzskönyvezték az Egyesült Államokban. A klorokin és a hidroxi-klorokin a malária és bizonyos autoimmun betegségek kezelésére szolgáló hatóanyag, az elmúlt hetekben merült fel, hogy alkalmas lehet a COVID-19 megbetegedések tüneteinek enyhítésére is.

A cég körülbelül négy tonna hatóanyaggal rendelkezik a tiszavasvári telephelyén. Ez a hatóanyag-mennyiség hozzávetőlegesen 20 millió 200 milligrammos tabletta legyártásához elegendő, vagyis több mint 2,2 millió beteg kezelésére elég. Emiatt döntött úgy a magyar kormány március 25-én, hogy megtiltja a koronavírus-betegek gyógyításához használt gyógyszeralapanyag kivitelét az országból. Úgy értesültünk, hogy jelentős mennyiséget le is foglaltak. "Hol van a Delagil?" - kérdezte sok orvos a közösségi oldalakon. Márciusban többszörösére ugrott a maláriaellenes szer iránti kereslet Magyarországon, és a készítmény hiánycikk lett. Azok a betegek sem tudták beszerezni, akik rendszeresen szedték.

Ezek után került be a cég a védendők közé. "Fő feladatuk, hogy szakmai tudásukkal és a Magyar Honvédség eszközeivel szükség esetén segítséget nyújtsanak például logisztikai, teher- és személyszállítási, ellátási, őrzés-védelmi vagy biztonsági feladatokban" - közölte a Honvédelmi Minisztérium, hogy mi lesz a katonák dolga például az Alkaloida tiszavasvári gyáránál. Tehát nagyjából a hadsereg felügyeli, irányítja, hogy a gyárból ki, mikor, hova és mennyi gyógyszert szállíthat ki.

Adóparadicsomi háttér

Érdekes cégről van szó. A részvénytársaságot Kabay János gyógyszerész alapította 1927-ben, zöld máktokból történő morfin gyártására. A gyáralapító szabadalma képezi jelenleg is a morfin ipari előállításának alapjait az egész világon. Az Alkaloida Zrt. 87,5 milliárd forintos nyereséget ért el 2018-ban, pedig a forgalma csak 11 milliárd forint volt. Nem az üzemi tevékenységből származott a profit, hiszen 2014 óta 2-6 milliárd forint közötti veszteség szerepel az üzemi eredmény soron. Az Index cikke szerint valahonnan valami méretes osztalékot kapott a magyar cég.

Természetesen már nem magyar tulajdonról van szó, hiszen 2005 óta egy óriási indiai hátterű holding, a Sun Pharma tulajdonában van az Alkaloida. A holding székhelye: Port Luis, ami az India-óceánban fekvő Mauritius fővárosa. A sziget elsősorban a gyönyörű homokos tengerpartjáról híres, de nem mellékesen adóparadicsomról van szó, ahol főleg indiai cégek szeretnek látszólag letelepedni. A bevett nemzetközi gyakorlat szerint: az adóoptimalizációra spekuláló nemzetközi cégeknek sokszor sem irodájuk, sem alkalmazottuk nincs a szigeten, de milliárdos profitot termelnek.

Munkabéke

Maga a gyár alig maradt életben, hiszen 2014-ben még arról lehetett olvasni, hogy végleg bezárnak. A legutóbbi hírek pedig bérfeszültségről és sztrájkról szóltak tavaly ősszel. "A szakszervezet már az év elején kezdeményezte a bértárgyalásokat annak érdekében, hogy munkabéke legyen, a közel ötszáz főt foglalkoztató cég vezetősége azonban különféle indokokkal elutasította az érdemi megállapodást" - olvasható a VDSZ tavaly szeptemberi közleményében. Az érdekképviselet a tavalyi év béremelési hulláma alapján legalább 15 százalékos alapbéremelést és további juttatásokat követelt. Sztrájk nem lett, mert októberre megszületett a megállapodás: a fizikai dolgozóknál a teljes alapbéremelés mértéke átlagosan 16,78 százalék lett.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.