A koronavírus-járvány hatásai miatt 2020-ban összességében magasabb adózott eredménnyel kalkulál a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) - derül ki a közmédia 2019-es beszámolójához csatolt vezérigazgatói nyilatkozatból. Becsléseik szerint a reklámbevételeik 1,5 milliárd forinttal csökkennek, a rendkívüli helyzet miatt gyártott műsorokra 500 millió forintot fordítanak, 150 millió forint értékben szereznek be védőeszközöket, médiaszolgáltatási díjból pedig 400 millió forinttal kevesebbre számítanak a közmédiánál a dokumentum szerint.
Ellenben a megváltozott műsorrend, főként a 2020-as tokiói olimpia és a labdarúgó Európa-
Mindezek együttes hatásaként a tervezetthez képest a 2020-as évben magasabb adózott eredmény várható. A sportesemények csúszása 2021-ben okoz majd többletköltséget, aminek a kezelésére intézkedéseket szükséges tenni - olvasható a vezetői nyilatkozatban, amit Papp Dániel vezérigazgató szignózott.
Megnéztük az MTVA 2016-os beszámolóját is, hiszen akkor volt legutóbb olimpia és labdarúgó Európa-bajnokság. Mindkét eseményt kizárólag a közmédia csatornáin láthatták a nézők. A reklámbevételek a sporteseményeknek köszönhetően akkor is jelentősen emelkedtek: a 2015-ös 4 milliárd forintról 6,2 milliárd forintra, így nem csoda, hogy az idei sportesemények elmaradása miatt 1,5 milliárd forintos csökkenéssel kalkulálnak. A riói olimpia és paralimpia gyártási költsége 1,1 milliárd forint volt, míg a jogdíj kétmillió euró volt (mintegy 700 millió forint). A 2016-os foci-Eb gyártási költsége pedig nettó 250 millió forint, a jogdíj pedig 4,4 millió euró volt (mintegy 1,5 milliárd forint). Tehát már a 2016-os sportesemények is elég drágák voltak, azóta pedig a gyártási költségek és a jogdíjak sem lettek olcsóbbak.
Március közepe óta a koronavírus-járvány miatt teljesen megváltozott a köztévé műsorstruktúrája is, az M5 oktatási csatorna lett, míg a többi csatorna jellemzően ismétléseket sugároz. Ennek ellenére elbocsátás nincsen az MTVA-nál, akiknek nem tudnak munkát biztosítani, azokat állásidőre küldték - derül ki a beszámolóból.
Az állásidő elrendeléséhez alapvetően nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása, egyszerűen nem kell bejárnia dolgozni. Normál esetben az állásidőre a munkavállaló alapbérre jogosult, de a PwC Magyarország elemzése szerint, ha az állásidőre elháríthatatlan külső ok miatt van szükség, akkor nem kell fizetni neki.