2019. szeptember 24. 05:30

Még mindig lehetnek változások a jövő év egyetemi felvételi szabályokban. Parragh László, az iparkamara elnöke nem lepődne meg, ha bizonyos hiányszakmák esetén a kormány eltekintene a kötelező nyelvvizsgától.

Ma egy nyelvet megtanulni nem olyan nagy dolog – állítja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. – Ha valaki komolyan veszi a nyelvtanulást és rászánja az időt, akkor el tud jutni a nyelvvizsgáig. Így nem jelent számára gondot az egyetemi jelentkezés nyelvvizsgához kötése.

Az elnök szavait egyelőre nem igazolják a számok. Néhány napja a kormánypárti Magyar Nemzet írt arról, hogy egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg, jóllehet ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítása, és a jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül.  Az elmúlt évek adatai alapján a felsőoktatásba felvételizők közel fele rendelkezik nyelvvizsgával.

Az elitegyetemeken ez eddig sem volt kérdés, hiszen a többszörös túljelentkezés generálta versenyben csak azok a diákok lehettek biztos befutók, akik a nyelvvizsga, illetve az emelt szintű érettségi vizsgák révén pluszpontokat vittek. Ezekben az intézményekben semmilyen változást nem hoz az új szabályozás, jövőre is válogathatnak majd a jelentkezők között - jelenti ki Parragh.

Parragh László, az MKIK elnöke Parragh László, az MKIK elnöke

Probléma a szerényebb képességű diákok által megcélzott kisebb, korábban jellemzően főiskolaként működő intézményeknél lehet. Parragh ugyanakkor nem kívánt jóslásokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy az emelt szintű érettségi és a kötelező nyelvvizsga bevezetése nyomán mennyivel csökkenhet a felsőoktatásba jelentkezők, illetve bejutók száma. Azt viszont nem tagadja, hogy a várható visszaesés több vidéki egyetem fennmaradását is veszélyeztetheti. 

A kamara elnöke nem tartaná ördögtől valónak, hogy bizonyos képzések esetében felvételi könnyítést tegyen lehetővé az állam. Nyilván a hiányszakmák esetében jöhet ez szóba. Több opció is van erre vonatkozóan – állítja Parragh.

De nem szerencsés, ha a kocsi megelőzi a lovakat. A kormány tervei szerint jövő szeptembertől indul a technikumi képzés, ami a szakgimnáziumok helyére lép. Ezek a középiskolák egységesen öt évesek lesznek, ahol az utolsó év a szakmai képzésé. Ha ebben kiválóan teljesít a diák, akkor egy másfajta ágról juthat be a felsőoktatásba. Nem valódi könnyítésről vagy valami engedményről lenne tehát szó, hanem egy külön útról, ami a szakmájában kiválóan teljesítő diákok előtt nyílna meg – hangsúlyozza a szakképzés erősítése mellett évek óta érvelő kamarai elnök, aki szerint a korábban szakközépiskolából egyetemre kerülőknek gyakorta könnyebb dolguk volt, mint a gimnáziumból érkezőknek, hiszen az adott szakmáról sokkal többet tudtak. 

Az átmenet folyamatán még dolgoznak a minisztériumokban – teszi hozzá az MKIK elnöke -, de minden esély megvan arra, hogy a következő középiskolai felvételi időszakra elkészüljenek a szakgimnáziumok technikummá alakulásához szükséges szabályozások. Ha pedig ezzel a „külön ággal” kinyitja a kormány az utat szakmatanulás és a felsőoktatás között, akkor még inkább felértékelődnek a technikumok. Le kell bontani a felsőoktatás és a szakképzés közötti falat – hangsúlyozza Parragh, aki szerint az új, szigorúbb bejutási küszöbnek „nem az a célja, hogy kizárja a gyerekeket a felsőoktatásból, hanem az, hogy sikeresen el tudjanak majd helyezkedni. A siker titka pedig az, hogy tudjanak nyelveket”.

Magyarországon mindenki berzenkedik azon, hogy az elitiskolákba felvételi van. De ez mindenütt a világon így van. Mindenhol rostálnak – állítja Parragh László. - Ha nem a bejutás feltétele a vizsga, akkor az első évben hullanak ki a nem odavalók. A rostálás szükségszerű. Nem lehet mindenkiből Nobel-díjas tudós. Ez kegyetlenül hangzik, de ez a valóság.

Amikor én egyetemet végeztem kőkemény felvételi volt, a római jog vizsgán így is kihullott a diákok fele. De ha se az iskola előtt, se a tanulmányok alatt nincs rosta, akkor majd lesz a munkahelyeken. Kit hová vesznek fel és meddig tudja megtartani az állását. Ezt nem lehet megúszni – válaszolja az MKIK elnöke az ettől helyenként erősen eltérő nyugat-európai gyakorlat felvetésekor.  "Ha igazán felelősen gondolkodunk, akkor nem azt mondjuk, hogy mindenki tanuljon azt és úgy, ahogy kedve tartja, hanem megmutatjuk a lehetőségeket, miközben tükröt tartunk a gyerek elé, hogy tisztában legyen a pillanatnyi képességeivel. Ezen azután javíthat, ha eléggé elszánt, tehetséges és kitartó."-teszi hozzá.

A kormánynak meg kell teremteni a lehetőséget a tehetségek kibontakoztatására, lehetővé kell tenni, hogy kis vidéki falvakban is legyen mód a nyelvtanulásra. De az nem lehet megoldás, hogy a felsőoktatásba beengedjenek olyan diákokat, akiknek az írás-olvasás komoly gondot okoz. A tehetséges gyerekeket különféle ösztöndíj programokkal lehet helyzetbe hozni. Beleértve ebbe a jövő évi felvételihez már kötelező kellékként szükséges nyelvvizsgát is.

Totális esélyegyenlőség nem létezik, mint ahogy teljes talentum-azonosság sem – jelenti ki Parragh László, aki meg van győződve arról, hogy a magyar iskolarendszer semmivel sem biztosít kevesebb esélyt a továbbtanulásra, mint az ausztrál, az amerikai, vagy bármely nyugat-európai rendszer. „Magyarországon mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy a felsőoktatás bármely intézményében folytassa tanulmányait, legfeljebb meg kell fizetnie. Az igazságosabb lenne, ha a közös adóforintokból fizetnénk mindenki tanulmányait, akár alkalmas rá, akár nem?” – kérdez vissza az iparkamara elnöke, amikor az esélyegyenlőségről faggatjuk. Bár azt elismeri, hogy van, aki előtt a lehetőség egyszerűbb, de a világ már csak ilyen. De ettől szerinte nem csorbul az esélyegyenlőség. A kormány intézkedései nyomán - állítja -, visszatértünk a racionális világba a tarthatatlan képzelgések világából. 

A trendfordulón Parragh szerint már túl vagyunk. A magyar szakképzés erősödését mutatja, hogy tíz év után idén szeptemberben többen kezdték meg tanulmányaikat szakgimnáziumban, mint a négy osztályos általános gimnáziumban. mondja az elnök, aki úgy látja, hogy a kezdeti ellenállás után egyre több szülő és gyerek érti meg a kormány üzenetét a szakmatanulás fontosságáról. A társadalomban egyre inkább közbeszéd tárgya egy szakma megszerzése. Tudatosult a fiatalokban az is, hogy a szakmák az alkotás örömét is jelentik, biztos megélhetést jelentenek, kellő ambíció esetén pedig a továbbtanulás is biztosított.

De még nem értek a munka végére. Ahhoz, hogy trendforduló tartós legyen, még több szülőt kell meggyőzni arról, hogy szakmát adó iskolába küldjék a gyerekeket. 
 
A legfontosabb célnak azonban azt tartja, hogy senki ne távozzon úgy az iskolából, hogy nem szerzett valamilyen képesítést. A szakképző helyek minőségére vonatkozó kritikákkal nem ért egyet. Az Mfor ezt feszegető kérdése azt a választ adja, hogy a kamara felmérései szerint a végzettek bőven több, mint 50 százaléka a tanult szakmájában helyezkedik el. Ez nem rossz arány szerinte. A szakképzés erősítését szolgálja a cégek bevonása. Jelenleg közel 9000 vállalkozás és 50 ezer diák vesz részt a duális képzésben a kamara felügyelete alatt. A felsőoktatásban is egyre nagyobb teret nyer ez a képzési forma. 

A szakképzés állandó reformnyomás alatt van – magyarázza Parragh, aki fontosnak tartja, hogy minél inkább gazdaságvezérelt legyen a szakképzés. Az Mfor azon felvetését, miszerint a hiányszakmák köre, illetve az elvárt szaktudás nagyon gyorsan változik, így könnyen lehet, hogy mire a gazdasági várakozásoknak megfelelő szakemberek kikerülnek az iskolából, már éppen másokra lenne szükség, Parragh azzal üti el, hogy a váltás segítése a felnőttképzés feladata. Régóta sürgeti az átalakítását. Jó iránynak tartja a  képzési rendszer differenciálását. Úgy véli, ez nincs ellentétben az élethosszig tanulás kívánalmaival. Az új OKJ-s rendszerben a jelenlegi 800 szakma helyett alig 170 sajátítható majd el, ráadásul ezek jó része csak formális iskolai képzése keretei között. Az átalakítás bírálói szerint a valódi cél a
diákok állami szakképző helyek felé irányítása a magánintézmények helyett.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.