<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
		


		
		

Még mindig lehetnek változások a jövő év egyetemi felvételi szabályokban. Parragh László, az iparkamara elnöke nem lepődne meg, ha bizonyos hiányszakmák esetén a kormány eltekintene a kötelező nyelvvizsgától.

Ma egy nyelvet megtanulni nem olyan nagy dolog – állítja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. – Ha valaki komolyan veszi a nyelvtanulást és rászánja az időt, akkor el tud jutni a nyelvvizsgáig. Így nem jelent számára gondot az egyetemi jelentkezés nyelvvizsgához kötése.

Az elnök szavait egyelőre nem igazolják a számok. Néhány napja a kormánypárti Magyar Nemzet írt arról, hogy egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg, jóllehet ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítása, és a jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül.  Az elmúlt évek adatai alapján a felsőoktatásba felvételizők közel fele rendelkezik nyelvvizsgával.

Az elitegyetemeken ez eddig sem volt kérdés, hiszen a többszörös túljelentkezés generálta versenyben csak azok a diákok lehettek biztos befutók, akik a nyelvvizsga, illetve az emelt szintű érettségi vizsgák révén pluszpontokat vittek. Ezekben az intézményekben semmilyen változást nem hoz az új szabályozás, jövőre is válogathatnak majd a jelentkezők között - jelenti ki Parragh.

Parragh László, az MKIK elnökeParragh László, az MKIK elnöke

Probléma a szerényebb képességű diákok által megcélzott kisebb, korábban jellemzően főiskolaként működő intézményeknél lehet. Parragh ugyanakkor nem kívánt jóslásokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy az emelt szintű érettségi és a kötelező nyelvvizsga bevezetése nyomán mennyivel csökkenhet a felsőoktatásba jelentkezők, illetve bejutók száma. Azt viszont nem tagadja, hogy a várható visszaesés több vidéki egyetem fennmaradását is veszélyeztetheti. 

A kamara elnöke nem tartaná ördögtől valónak, hogy bizonyos képzések esetében felvételi könnyítést tegyen lehetővé az állam. Nyilván a hiányszakmák esetében jöhet ez szóba. Több opció is van erre vonatkozóan – állítja Parragh.

De nem szerencsés, ha a kocsi megelőzi a lovakat. A kormány tervei szerint jövő szeptembertől indul a technikumi képzés, ami a szakgimnáziumok helyére lép. Ezek a középiskolák egységesen öt évesek lesznek, ahol az utolsó év a szakmai képzésé. Ha ebben kiválóan teljesít a diák, akkor egy másfajta ágról juthat be a felsőoktatásba. Nem valódi könnyítésről vagy valami engedményről lenne tehát szó, hanem egy külön útról, ami a szakmájában kiválóan teljesítő diákok előtt nyílna meg – hangsúlyozza a szakképzés erősítése mellett évek óta érvelő kamarai elnök, aki szerint a korábban szakközépiskolából egyetemre kerülőknek gyakorta könnyebb dolguk volt, mint a gimnáziumból érkezőknek, hiszen az adott szakmáról sokkal többet tudtak. 

Az átmenet folyamatán még dolgoznak a minisztériumokban – teszi hozzá az MKIK elnöke -, de minden esély megvan arra, hogy a következő középiskolai felvételi időszakra elkészüljenek a szakgimnáziumok technikummá alakulásához szükséges szabályozások. Ha pedig ezzel a „külön ággal” kinyitja a kormány az utat szakmatanulás és a felsőoktatás között, akkor még inkább felértékelődnek a technikumok. Le kell bontani a felsőoktatás és a szakképzés közötti falat – hangsúlyozza Parragh, aki szerint az új, szigorúbb bejutási küszöbnek „nem az a célja, hogy kizárja a gyerekeket a felsőoktatásból, hanem az, hogy sikeresen el tudjanak majd helyezkedni. A siker titka pedig az, hogy tudjanak nyelveket”.

Magyarországon mindenki berzenkedik azon, hogy az elitiskolákba felvételi van. De ez mindenütt a világon így van. Mindenhol rostálnak – állítja Parragh László. - Ha nem a bejutás feltétele a vizsga, akkor az első évben hullanak ki a nem odavalók. A rostálás szükségszerű. Nem lehet mindenkiből Nobel-díjas tudós. Ez kegyetlenül hangzik, de ez a valóság.

Amikor én egyetemet végeztem kőkemény felvételi volt, a római jog vizsgán így is kihullott a diákok fele. De ha se az iskola előtt, se a tanulmányok alatt nincs rosta, akkor majd lesz a munkahelyeken. Kit hová vesznek fel és meddig tudja megtartani az állását. Ezt nem lehet megúszni – válaszolja az MKIK elnöke az ettől helyenként erősen eltérő nyugat-európai gyakorlat felvetésekor.  "Ha igazán felelősen gondolkodunk, akkor nem azt mondjuk, hogy mindenki tanuljon azt és úgy, ahogy kedve tartja, hanem megmutatjuk a lehetőségeket, miközben tükröt tartunk a gyerek elé, hogy tisztában legyen a pillanatnyi képességeivel. Ezen azután javíthat, ha eléggé elszánt, tehetséges és kitartó."-teszi hozzá.

A kormánynak meg kell teremteni a lehetőséget a tehetségek kibontakoztatására, lehetővé kell tenni, hogy kis vidéki falvakban is legyen mód a nyelvtanulásra. De az nem lehet megoldás, hogy a felsőoktatásba beengedjenek olyan diákokat, akiknek az írás-olvasás komoly gondot okoz. A tehetséges gyerekeket különféle ösztöndíj programokkal lehet helyzetbe hozni. Beleértve ebbe a jövő évi felvételihez már kötelező kellékként szükséges nyelvvizsgát is.

Totális esélyegyenlőség nem létezik, mint ahogy teljes talentum-azonosság sem – jelenti ki Parragh László, aki meg van győződve arról, hogy a magyar iskolarendszer semmivel sem biztosít kevesebb esélyt a továbbtanulásra, mint az ausztrál, az amerikai, vagy bármely nyugat-európai rendszer. „Magyarországon mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy a felsőoktatás bármely intézményében folytassa tanulmányait, legfeljebb meg kell fizetnie. Az igazságosabb lenne, ha a közös adóforintokból fizetnénk mindenki tanulmányait, akár alkalmas rá, akár nem?” – kérdez vissza az iparkamara elnöke, amikor az esélyegyenlőségről faggatjuk. Bár azt elismeri, hogy van, aki előtt a lehetőség egyszerűbb, de a világ már csak ilyen. De ettől szerinte nem csorbul az esélyegyenlőség. A kormány intézkedései nyomán - állítja -, visszatértünk a racionális világba a tarthatatlan képzelgések világából. 

A trendfordulón Parragh szerint már túl vagyunk. A magyar szakképzés erősödését mutatja, hogy tíz év után idén szeptemberben többen kezdték meg tanulmányaikat szakgimnáziumban, mint a négy osztályos általános gimnáziumban. mondja az elnök, aki úgy látja, hogy a kezdeti ellenállás után egyre több szülő és gyerek érti meg a kormány üzenetét a szakmatanulás fontosságáról. A társadalomban egyre inkább közbeszéd tárgya egy szakma megszerzése. Tudatosult a fiatalokban az is, hogy a szakmák az alkotás örömét is jelentik, biztos megélhetést jelentenek, kellő ambíció esetén pedig a továbbtanulás is biztosított.

De még nem értek a munka végére. Ahhoz, hogy trendforduló tartós legyen, még több szülőt kell meggyőzni arról, hogy szakmát adó iskolába küldjék a gyerekeket. 
 
A legfontosabb célnak azonban azt tartja, hogy senki ne távozzon úgy az iskolából, hogy nem szerzett valamilyen képesítést. A szakképző helyek minőségére vonatkozó kritikákkal nem ért egyet. Az Mfor ezt feszegető kérdése azt a választ adja, hogy a kamara felmérései szerint a végzettek bőven több, mint 50 százaléka a tanult szakmájában helyezkedik el. Ez nem rossz arány szerinte. A szakképzés erősítését szolgálja a cégek bevonása. Jelenleg közel 9000 vállalkozás és 50 ezer diák vesz részt a duális képzésben a kamara felügyelete alatt. A felsőoktatásban is egyre nagyobb teret nyer ez a képzési forma. 

A szakképzés állandó reformnyomás alatt van – magyarázza Parragh, aki fontosnak tartja, hogy minél inkább gazdaságvezérelt legyen a szakképzés. Az Mfor azon felvetését, miszerint a hiányszakmák köre, illetve az elvárt szaktudás nagyon gyorsan változik, így könnyen lehet, hogy mire a gazdasági várakozásoknak megfelelő szakemberek kikerülnek az iskolából, már éppen másokra lenne szükség, Parragh azzal üti el, hogy a váltás segítése a felnőttképzés feladata. Régóta sürgeti az átalakítását. Jó iránynak tartja a  képzési rendszer differenciálását. Úgy véli, ez nincs ellentétben az élethosszig tanulás kívánalmaival. Az új OKJ-s rendszerben a jelenlegi 800 szakma helyett alig 170 sajátítható majd el, ráadásul ezek jó része csak formális iskolai képzése keretei között. Az átalakítás bírálói szerint a valódi cél a
diákok állami szakképző helyek felé irányítása a magánintézmények helyett.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.