Hamar népszerű lett a 2013-tól alkalmazható kata a kisvállalkozások körében. Nem csoda, hiszen egy viszonylag alacsonyabb havi összegért cserében meg lehetett váltani az összes közterhet. A főállásúként katázóknak havonta 50 ezer, míg a másodállásúaknak 25 ezer forintot kell fizetniük – innen ered a kisadózó vállalkozások tételes adójának elnevezése.
Mivel a kata több pénzt hagy a vállalkozóknál, mint a 2013 előtt a döntő többségük által alkalmazott egyszerűsített vállalkozási adó, vagyis az eva, érthetően sokan váltottak át az új adózási formára. Annak ellenére, hogy az alacsony havi köztehernek ára van: a főállású katát választók társadalombiztosítási és a munkaerő-piaci ellátása számításának alapja nem száz, hanem csak 81 százalékos, így a majdani nyugdíjalapjuknál is e csökkentett érték a bázis.
A katát választhatja egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és ügyvédi iroda.
Az évek során több finomításra is sor került, amelyek egészen 2020 végéig még vonzóbbá tették a katázást. Míg például az indulást követően az évi 6 millió forint feletti bevételek után 40 százalékos „büntető”-adót kellett fizetni, addig ezt a határt 2017-ben 12 millió forintra tolták ki. Miközben lehetőséget kaptak azok, akik százszázalékos járulékalapot (így nyugdíjalapot) szeretnének, erre ők havi 75 ezer forint megfizetésével válnak jogosulttá.
Az összességében tehát egyre kedvezőbb adózási feltételek hatására a katás egyéni és társas vállalkozások száma érthetően évről évre növekedett, s 2020 végén már csaknem 423 ezret tett ki.
Ebbe az idilli helyzetbe rondított bele a kormány, amikor hosszú évek után először hajtott végre jelentős szigorításokat e körben – noha már korábban is többször meglengette Damoklész kardját. Például 2021. január 1-jétől már nem több, hanem csak egy vállalkozásban lehet a kata szerint adózni. De ami vélhetően a döntő többség számára a legdurvább változás volt, az az, hogy
ha a kisadózó társaság ugyanazon vállalkozástól (belföldi kifizetőtől) egy éven belül több mint 3 millió forint összegű bevételt kap, akkor 40 százalékos adóteher keletkezik a 3 millió forintot meghaladó rész után.
Azt lehetett gondolni, hogy a bekeményítés hatására majd csökken a katások száma, akár jelentősen is. Már csak azáltal is, hogy a katázó vállalkozások összlétszáma nem ugyanannyi magánszemélyt takar, hiszen 2020 végéig még voltak olyanok, akik egyéni vállalkozóként is katáztak, miközben tagjai voltak például egy betéti társaságnak, amely szintén e formában rótta le a közterheit. Ez azonban – mint említettük – 2021. január 1-jától már nem lehetséges. Nem beszélve arról, hogy aki addig egy vállalkozás felé számlázott évi 12 milliót, az most ezt az összeget négy helyről kaphatja meg, ha azonban nem akar megrendelőt váltani, akkor ahhoz az szükséges, hogy az üzleti partnerének ne egy, hanem négy kifizetőhelye, vagyis cége legyen.
Igaz, a kormány 2020 végi tájékoztatása szerint a módosítások az akkori katások jelentős részét – az Orbán-kabinet számításai szerint mintegy 80 százalékát – nem is érinti, mivel olyan szolgáltatást nyújtanak, amely nem néhány kifizetőhöz köthető, hanem számos ügyfélhez – jellemzően ilyenek például a fodrászok.
Ezzel együtt is némileg meglepőként minősíthető az a szám, amit a kormány tüntetett fel az Európai Bizottsághoz beterjesztett konvergencia-programjában. Eszerint – mint fogalmaznak –
„Az adónem egyszerű jellege és az alacsony adóterhek miatt azonban ezen átalakítások ellenére továbbra is növekszik a kata népszerűsége, az adóalanyok száma 2022 februárjában meghaladta a 455 ezer főt”.
Amiből arra lehet következtetni, hogy a világszerte élelmesként elkönyvelt magyarok ezúttal is megtalálták a kiskapukat.
