Magyar Péter kormányfő vasárnap üzent a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) kuratóriumi tagjainak.
Felszólítom az augusztus 31-ig megszüntetésre kerülő közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait, hogy tartózkodjanak az alapítványok részére juttatott állami vagyon értékét, összetételét vagy tulajdonjogát érintő bármely döntés meghozatalától, kötelezettségvállalástól, szerződések megkötésétől vagy bármely más jognyilatkozat megtételétől
- fogalmazott a miniszterelnök. Figyelmeztetett: hogyha valaki ezzel ellentétesen cselekszik, a tettéért viselnie kell majd a büntetőjogi és polgári jogi felelősséget.
Sulyok Tamás államfő június 26-án írta alá az uniós források hazahozataláról szóló törvényt. Ennek egyik legfontosabb része volt, hogy nyár végére megszűnnek a kekvák is, kivéve azokat, amik egyetemeket tartanak fenn. Esetükben ugyanakkor szigorodnak az összeférhetetlenségi és átláthatósági szabályozások.
Összesen 34 kekva létezik, ebből 21 felsőoktatási, 13 pedig nem felsőoktatási. Keddtől pedig a kuratóriumoktól az illetékes miniszterekhez került az egyetemet nem fenntartó kekvák alapító jogainak gyakorlása.
Fotó: Facebook/Lázár János
Hatalmas vagyonról van szó. Az Állami Számvevőszék januári elemzésében az szerepel, hogy a kekvák a létrehozásuk időpontjában a működésük ellátásához vagyonjuttatásban, majd ezt követően többségük további vagyonelemekben és támogatásban részesült, ezáltal a kekvák jelentős vagyonhoz jutottak. Ez a vagyontömeg a számviteli beszámolók mérlegfőösszegei alapján 2024. december végén 3058,7 milliárd forint volt. Ez a 34 kekva összesített vagyona, de a megszűnés csak a 13 nem felsőoktatási kekvára vonatkozik. Ezek összesített vagyona is szerepel az ÁSZ jelentésében: 1059 milliárd forint.
A két leggazdagabb kekváról, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítványról és a Mol-Új Európa Alapítványról már sok szó esett mostanában a sajtóban, de a harmadik talán még kevésbé ismert: Jövő Nemzedék Földje Alapítvány a neve, vagyona pedig 106,4 milliárd forint volt a számvevőszéki jelentés szerint 2024 végén.
Azóta persze tovább gazdagodott a Lázár János volt építési és közlekedési miniszterhez köthető (ő a kuratóriumi elnök) alapítvány, hiszen a szervezet idén márciusban megkapta a börtöngazdaságok földjeit: 16 ezer hektárról lehetett szó, nagyjából 38 milliárd forint értékben.
Magyar Péter kormányfő mostani felszólítása nem az első volt, hiszen Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter főtanácsadója, Zoltán Péter már június közepén hasonló tartalmú kérést fogalmazott meg.
Az agrárkormányzat elvárja a Jövő Nemzedék Földje Alapítványtól és az általa kezelt cégek vezetőitől, hogy az érintett vállalatoknál ne legyenek vagyoni változások addig, amíg a törvény értelmében vissza nem kerülnek közvetlen állami tulajdonba
- fogalmazott.
Ezek a cégek ugyanis fontos szerepet kapnak majd a jövőben a magyar agrárium és élelmiszerszektor működésében. A Jövő Nemzedéke Földje Alapítvány felügyelete alatt a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., a közraktározással foglalkozó Concordia Zrt., valamint az állati melléktermékkezelő, járványvédelmi feladatokat ellátó ATEV Zrt. áll. Zoltán Péter szavai szerint tehát azt szeretnék elérni, hogy addig, amíg a kekvák nem szűnnek meg, és az általuk kezelt vagyon nem száll vissza az államra, addig ezekben a társaságokban ne történjen vagyoni változás.
Az alapítvány vagyonára elsőként Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet tavaly nyáron. Összeszámolta ugyanis, hogy Lázár János alapítványa ezekből a cégekből két év alatt 4,5 milliárd forint osztalékot vett ki: a Ménesbirtokból 1 milliárd forintot, az ATEV-ből 3 milliárdot, a Concordiából pedig 450 milliót.
Ez a szám mostanra változott: a céges beszámolók szerint a Concordia a 2025-ös éve alapján egymilliárd forintot, az ATEV Zrt. pedig 3,4 milliárd forintos nyereség után 4 milliárd forintot fizetett ki (részben korábbi nyereségét felhasználva) az alapítványnak osztalék formájában. A Ménesbirtok veszteséggel zárt, és nem fizetett újabb osztalékot.
Hadházynak ötlete sem volt arra, hogy az alapítványnak miért volt szüksége a milliárdokra, hiszen az sem tudható, hogy mivel is foglalkozik az alapítvány. A honlapja sem korábban, sem most nem üzemel(t).
