Az építésgazdaság összes ágazata megsínyli, hogy már másfél éve visszaesés van. Az általános csökkenést fokozta, hogy a kormány, Lázár János építési és közlekedési miniszter vezetésével talonba tett számos nagy értékű állami építési beruházást, sokat egy tollvonással lehúzott a listáról. Erről itt írtuk részletesen.
A magánszektor még előbb lépett, a fejlesztők és beruházók nem nagyon akarnak új projektet indítani, ennél fogva az építőipari kivitelező cégek is megrendeléshiánnyal küzdenek. Ezek azonban többnyire erősen hallatták hangjukat, segélykiáltásokat küldtek a kormánynak. Háttérben maradtak viszont az értéklánc első láncszemei, az ágazat leginkább kreatív részlegei, a mérnöki és a tanácsadói vállalkozások, amelyeknek nincs ilyen erős érdekérvényesítő ereje.
Helyzetük nagyon súlyos, ezt alátámasztotta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségén (ÉVOSZ) belül működő Mérnöki Vállalkozások Tagozatának minapi felmérése, amiről Tóth László, a tagozat újjáválasztott elnöke, egyben a NOX Zrt. vezérigazgatója számolt be. A válaszadók 56 százaléka az idei évre a nettó árbevétel csökkenésére számít 2022-höz képest, de már tavaly is majdnem ilyen rossz arányt mondtak 2021-hez viszonyítva. A cégek közel fele a jövedelmezőségük romlásával kalkulál, mindössze 8 százalékuk vár javulást. Tavaly az árbevétel-arányos jövedelmezőség a cégek 28 százalékánál még 5-10 százalék közötti, 40 százalékuknál 10 százalék feletti volt a megelőző évhez képest.
Ennek alapján az elnök sürgette, hogy a kormány mielőbb indítsa be a leállítást elkerülő, újragondolni vágyott állami beruházások tervezését és azt, hogy a szaktárca alakítson ki hosszú távon is kiszámítható jogi és finanszírozási környezetet.
Ártó árképzés
„A teljesítésigazolási folyamatok gyorsítása, a fizetési hajlandóság javítása továbbra is napirenden tartandó kérdések. A piaci lehetőségek beszűkülésének következményeként jelentkező irreálisan alacsony árképzések kockázatát, és az ebből eredő minőségcsökkenést feltétlenül meg kell előzni.” - fogalmazott Tóth László.
Természetesen van kiút, de csak azoknak, akik tudnak és mernek is lépni. Az egyik ilyen lehetőség az élőmunka csökkentése. Most úgy tűnik – és ezt az idézett felmérés is megerősítette -, hogy a veszteségek csökkentése érdekében a vállalkozások közel kétharmada fontosnak tartja a digitális átállást. Egy kisebbség emellett a szolgáltatási mix összetételének változtatásában is gondolkodik, de a létszámcsökkentés is felmerült már, most 10-ből 4 cég nem zárja ki, hogy ezt meg kell tennie idén vagy a jövő év elején.
Ugyanakkor a szervezetátalakítás, az energiatakarékosság és a saját beruházás is kiút lehet, de azt egyelőre nem nagyon választják. A vállalkozások több mint fele úgy látja, hogy a munkaerőpiacon a korábbiakhoz hasonlóan, vagy könnyebben találnak szakképzett munkaerőt, így azok a cégek, amelyek a létszám emelésével vagy minőségi cserével kalkulálnak, vélhetően megtalálják számításukat.
A kiszámíthatatlan gazdasági környezet mellett természetesen erős bérnyomás is van ezen a területen is. A nyelveket beszélő, több éves tapasztalattal bíró mérnökök gyorsan kaphatnak munkát külföldön, bár az elvándorlásuk nem olyan látványos, mint a szakmunkásoké vagy a segédmunkásoké. Egyelőre azt lehet tudni, hogy 2023. év végéig mindegyik szakágnál inflációt meghaladó bérfejlesztésre számítanak, legnagyobb mértékű növekedésre a villamos tervezők bérének esetében (22,5 százalék), de az éves infláció körüli emelés jöhet a gépész tervezőknél is, most úgy tűnik, átlagosan 18 százalék lesz ez.
A legkisebb mértékű növekedésre a létesítményfelelősök, projektvezetők (16,64 százalék), valamint a projektmenedzserek, műszaki vezetők bérének esetében (16,64 százalék) számítanak. Az alvállalkozói díjtételek esetében is az infláció mértékét meghaladó növekedéssel (21,94 százalék) számolnak 2022-höz képest. A bérek ilyen szintű emelkedése a KSH által publikált, nemzetgazdasági szinthez képest magasabb, de még ez sem elegendő.
Nem része a felmérésnek, de tudható: nyomasztólag hat a mérnöki és tervezői cégekre, hogy nekik is ki kell fizetni a jelentősen megugrott energiaköltséget. Ugyancsak terheli őket, hogy a bérelt irodájuk legalább 10 százalékkal többe kerül idén, mint tavaly, a működésük finanszírozásához szükséges banki kadások pedig több mint 10 százalékkal emelkedtek. Eddig kevésbé volt megterhelő az utóbbi tétel, ugyanis ezek a 10-20 fős vállalkozások különféle lízing konstrukciókat, sok esetben családi vagy baráti kölcsönt vettek igénybe, ezzel maradtak a víz felszínén.
A mérnöki cégek legfőbb megrendelői a fejlesztők, de nagyobb, főleg magasépítésben érdekelt kivitelezők is igénybe vesznek külső tanácsadókat, mérnök-szakértőket. Erre vonatkozó konkrét felmérés híján szakági forrásokra hagyatkozva mondhatjuk, hogy az ilyen kivitelezőknek csak a kétharmada tudja legalább 70-80 százalékban kihasználni a kapacitásait, s ennek révén felhasználni ezeket a külső mérnöki szolgáltatásokat.
Még mindig sok a kontár
Az 5 pontos tartományban a tavaly augusztushoz képest idén augusztusban pár tized százalékkal, 3,35 pontra csökkent az Építőipari Bizalmi Index. A mutatót egy lakossági felmérés alapján évente készíti el az alapanyaggyártó és kereskedő MAPEI Kft. Markovich Béla ügyvezető a csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte: a visszaesés nem csupán a szakemberekbe vetett bizalom apadását, hanem az egész építőipar helyzetének romló megítélését jelzi. A 2000 válaszadó kétharmada szerint nem változtak a dolgok, sőt, leginkább rossz irányba mennek. Négyötödük szerint nem lesz javulás és továbbra is magas lesz a kontármunka aránya. Egy év alatt 21-ről 23 százalékra nőtt a kontármunka miatt kárt elszenvedők aránya.
Szerencsésebbek azok a magasépítők, amelyek export tevékenységet is folytatnak, azoknál a rendelésállományuk meghaladja a kapacitást. Az ÉVOSZ ezzel összefüggésben arra utalt pár hete, hogy ahol alacsony a kihasználtság ott nyilvánvalóan elbocsátás lesz, míg a külpiaci üzleteket kötő - elsősorban nyugat-magyarországi - vállalkozások növelhetik létszámukat.
„A megfelelő munkaerő megtalálása azonban okozhat nekik némi fejfájást, véleményük szerint ugyanis az előző évhez képest nehezebb rálelni a képzettségben és tapasztalatban is megfelelő személyekre. Az ország középső régiójában, Pest vármegyében és Budapesten jelezték, hogy szakképzett munkaerőhöz a korábbiakhoz képest könnyebb hozzájutni” - érzékeltette a vegyes képet a szakmai szervezet.
Megtoldhatjuk ezt azzal is, hogy a szakiparosokból ugyanúgy kevés van, mint például mérnökökből, ráadásul az utóbbiak utánpótlása is akadozik. Közismert a szakmában, hogy a mérnökök közül pont a legkomplexebb részterület, az építőmérnököké szenved a leginkább emiatt.
Az építőmérnök szakra felvételizők aránya országosan folyamatosan csökken. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nappali alapképzésén 10 évvel ezelőtt még több mint 400 hallgató kezdte meg tanulmányait, ez a szám évek óta már csak 200 fő körüli. Hasonlóképpen, a mesterképzést is egyre kevesebben választják.
Képzőközpont
Képzőközpontot hozott létre három nagy építőipari cégcsoport: a Bayer Construct Zrt., a KÉSZ Csoport és a Market Építő Zrt. Ebben három évfolyamon közel 200 diákot oktatnak, naprakész, gyakorlatorientált szaktudást átadva a fiataloknak, akik valós munkakörnyezetben gyakorolhatnak. A programba bekapcsolódott a főként az építőipar számára munkagépeket gyártó és forgalmazó HILTI cég. Jelenleg 3 centrumon keresztül 6 iskolával van élő együttműködésük.
