Vegyes képet mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai az építőipar májusi teljesítményéről és elsőre azt hihetnénk, hogy már megkezdődött a javulás, de a helyzet ennél árnyaltabb.
Volt egy-két nagyobb beruházásátadás májusban, ez felfelé húzta az épületek építését, de az ágazat egészére továbbra is a lejtmenet jellemző. Különösen a termelési érték esetén látni folyamatosan mínuszokat. Nagyon várják a cégek, hogy kiderüljön, milyen újabb állami építkezések szenvednek halasztást, illetve mik azok, amiket elindít a kormány az év második felében, ahogy ígérte Lázár János építési és közlekedési miniszter.
Fotó: Depositphotos
A KSH által közöltek szerint az ágazaton belüli legnagyobb súlyú részterület, a speciális szaképítés termelése 14,8 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, ez vélhetően nagyrészt az új Kalocsa-Paks hídnak is köszönhető, amit májusban fejeztek be és júniusban adtak át. Voltak kisebb iskolafelújítások és más középület-építések is, kisebb vasútállomás-projektek is elkezdődtek, ezek részszámlái is hozzáadódhattak a teljesítményhez.
De az új szerződés ritka, mint a fehér holló, főleg az egyéb építményeknél volt nagy a zuhanás, kilenc százalékos, és ez a csökkenés már trendszerű. A másik fontos mutató a meglévő szerződésállományoké, itt a mennyiségben 6 százalékos növekedést mért a KSH tavaly májushoz képest, ami örvendetes. Ugyanakkor abban nincs változás, hogy a kisebb és közepes építőipari vállalkozások kimaradnak ebből a bővülésből, az állományt a már piacon lévő nagyobb vállalatok képesek növelni azzal, hogy a jelentősebb alvállalkozói kört bevonják futó projektjeikbe.
Továbbra is főleg az ipari és logisztikai épületek építése az a részterület az ágazaton belül, ami még tartja magát. Több nyugati és néhány magyar nagyvállalat számára gyártócsarnokokat, raktárakat húznak fel, bővítenek egyes telephelyeket. Néhány vasútépítési és közútépítési projekt is tart még, de újak nem kezdődnek.
A július elején indult Otthonfelújítási Program muníciót ad a kisebb építőipari vállalkozásoknak és az egyéni vállalkozóknak is. A program teljes egészében uniós forrásból valósul meg, a kormány szerint mintegy 108 milliárd forint áll rendelkezésre és ebből körülbelül 20 ezer családi ház energetikai mutatóinak javítása érhető el. Budapesten és Debrecenben, valamint Szegeden néhány nagyobb lakóparki beruházást hirdettek meg a beruházók, ezek kivitelezése várhatóan ősszel megkezdődik, ez jól jön a velük már régóta üzleti kapocsolatban álló alvállalkozóknak és építőipari szolgáltatóknak.
„El kell érni, hogy az unión kívüli munkavállalók foglalkoztatása közvetlenül az uniós vállalkozásokon keresztül történjen, a nem uniós vállalkozások mellőzésével”
- fejtegette Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke a magyar EU-elnökség kezdetével összefüggésben készített jelentésében. Kiemelte: sürgősen összehangolt uniós válaszra van szükség az európai lakáshiány kezelésére, felül kell vizsgálni a nemzeti lakáspiacokra hatással lévő uniós szabályokat, pénzügyi forrásokat és politikákat.
„Az építőipar kulcsszerepet fog játszani az európai lakáshiány kezelésében, és be kell vonni a probléma megoldását célzó megbeszélésekbe a szakmát” - írta a szervezet vezetője.
Munkaerőgond nem lesz, már fehérorosz munkások is jöhetnek ide dolgozni, mert a vonatkozó kormányrendelet lehetővé teszi, hogy 5 évig munkát vállaljanak és akár a családegyesítésekre is mód nyílik. Az ÉVOSZ fehérorosz partnerszervezete jelezte, hogy jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, többek között az út- és hídépítés területén is. A Budapesten járt fehérorosz delegáció tagjai a legnagyobb forgalmú út- és hídépítő vállalkozások vezetőiből tevődött össze, akik bemutatták tevékenységüket – közölte a magyar szövetség.
Itt emlékeztetünk viszont arra, hogy a szervezet már hónapokkal ezelőtt erősen bírálta a kormányt amiatt, hogy úgymond nem védi meg a hazai vállalkozásokat a beáramló kínai és török építőipari cégektől, amelyek főszerephez jutnak a kiemelt beruházásoknál. Azt is fejtegette, hogy a behozott több tízezer ázsiai építőipari munkás alkalmazása gyakorlatilag lenyomja a béreket és hátrányos helyzetbe hozza a magyar vállalkozókat, amelyeket magas járulékköltségek is terhelnek.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a havi alapú mérséklődést a magas bázis magyarázza, a mostani adat az előző havi kiemelkedő bővülés korrekciója: áprilisban havi alapon 11 százalékkal emelkedett az ágazat teljesítménye, ez alapján egyébként nagyobb korrekciót, nagyobb visszaesést várt volna. A rendelésállomány is egy lassú bővülést támasz alá. Fontos ugyanakkor, hogy a nagyberuházásoknál a hazai vállalkozások szerepe is minél nagyobb legyen – írta.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője szerint bár erős az ágazat kilengése, már látható egy felívelő trend. Ezt elsősorban a vállalati szférához köthető beruházások húzzák a termelési és a szerződési oldalról egyaránt.
Az MBH Bank szerint a hitelkamatok a korábbi magas szintekről mérséklődtek, az új otthonfelújítási program és lakáspiaci élénkülés nyomán a belső kereslet élénkül, azonban az uniós források hiánya és az áprilisban bejelentett beruházás-elhalasztás negatív hatást gyakorol az ágazat kilátásaira.
