A Miniszterelnökség korábbi vezetője első nemdohányzók védelméért felelős miniszteri biztosként tartott nyilvános előadásán elmondta: azt javasolja majd a miniszterelnöknek, hogy akik 2020 után születnek, ne vásárolhassanak legálisan dohánytermékeket.
Az új szerepkörben mozgó miniszteri biztost még nyáron kérte fel Orbán Viktor, hogy mérje fel a dohányzással kapcsolatos piaci környezetet és a szenvedélybetegség társadalmi vetületeit, valamint, hogy hozzon ezeknek megfelelő javaslatokat a kormányzati működéssel kapcsolatban. Lázár szerint a legfőbb cél, hogy Magyarország füstmentes országgá váljon. (Arról, hogy Lázártól kemény intézkedések várhatók, szeptember elején írtunk ebben a cikkben.)
Javul, de még mindig kiábrándító a statisztika
A statisztikák szerint az idei évben a magyar lakosság várhatóan 700 milliárd forint értékben vásárol majd dohányterméket, ami több mint 7,5 milliárd szál cigarettát tesz ki – mondta. Magyarországon jelenleg minden negyedik ember dohányzik, vagyis országosan nagyjából egy 2,5 milliárdos táborról van szó.
A statisztikák egyébként javulóban vannak, az uniós felmérések alapján nem nő a fiatal dohányosok száma, míg a nemdohányzók körében folyamatos emelkedés tapasztalható: uniós szinten pedig évente 2-3 százalékkal csökken a dohányosok aránya. Lázár elmondta: 2009-ben még a lakosság 38 százaléka vallotta magát dohányosnak, ez az arány idén már 27 százalék lett. A soha rá nem gyújtók arányában is pozitív a kép, 2009-ben még 47 százalék, tavaly ehhez képest pedig a megkérdezettek már csaknem 60 százaléka soha nem próbálta ki a cigarettát – tette hozzá.
A halálozást is vissza kell szorítani
A dohányzás korlátozása nem csak gazdasági, hanem demográfiai kérdés is egyben, a miniszter a KSH adatokra hivatkozva elmondta: egy évben átlagosan több mint 90 ezer gyermek születik, a halálozás ugyanakkor 128 ezer fő fölött van. Ez az arány veszélyes, főként, hogy az 55-65 év közötti korosztályban észlelhető leginkább a ritkulás, akik ma a munkaerőpiac legtapasztaltabb tagjai – megvédésük tehát fontos a munkaerő szempontjából is.
A felmérések szerint évi 20-22 ezer tüdő megbetegedéssel kapcsolatos problémákban hal meg, Magyarország ráadásul élen jár a daganatos betegségek arányát illetően a tagországokhoz képest. Hangsúlyozta: a dohánytermékek érétkesítéséből származó bevételek nem fedezik ezen emberek ellátását.
A miniszter minderről a TOBACCO HUNGARY konferencián beszélt, ami – saját bevallása szerint is – kissé ellentmondásos, a rendezvény ugyanis főként az ágazati szereplők számára jött létre, hogy segítse a szektor erősödését. A találkozón elmondta: a trafikrendszer bevezetése csupán dobbantó volt a későbbi intézkedésekhez. Lázár szerint a sok éves folyamat alatt is megpróbálják segíteni az ágazat résztvevőit: a kis- és nagykereskedelem újraszabályozásával a kisebb magyar családokat támogatták, korábban ugyanis a kisebb üzletek gyakran nagyobb külföldi multik kezében voltak.
A java még csak most jön
Lázár a Füstmentes Magyarország programot vázolta fel a találkozón, tervei szerint ugyanis az országban el kell érni, hogy a későbbiekben senki ne dohányozzon, ennek pedig fontos eleme a születéshez kötött korlátozás. A politikus a teljes tiltás politikáját szorgalmazza, a Ne kezd el vagy hagyd abba szemléletet érvényesítő programra már 2 milliárd forintot biztosít az állam.
További javaslatokat is tesz a miniszterelnöki biztos, elmondása szerint ugyanis a trafikrendszer bevezetése csupán kezdőlépés volt, „a java még csak most következik”. A javaslatok között helyet kap, hogy teljes tilalom legyen a gépjárművekben lévő dohányzásra, továbbá azt szorgalmazzák, hogy több joguk legyen a társasházaknak ilyen jellegű korlátozások végrehajtására.
Tervben van ezentúl a trafikrendszer általános felülvizsgálata, a jelenlegi egy dohányboltra jutó körzethatás továbbemelése, valamint egy erős és egységes felügyeleti szerv létrehozása a cigarettát kiszorító intézkedések megfelelő ellenőrzésére. A javaslatok szerint továbbá a magyar kormánynak aktívan kell részt vennie az európai szintű vitákban a dohányzás témakörében.
A magyarok az elsők
A miniszter hangsúlyozta: patrióta jogot képviselnek majd az ágazattal szemben, magyarán ezzel a hozzáállással a magyar gazdaságot helyezik előtérbe a külfölddel szemben. A szűrőprogramokkal kapcsolatban is újabb javaslatok születhetnek, Magyarországon ugyanis jelenleg a mellrák ellen biztosít az állam térítésmentes szűrővizsgálatot 45 év felett.
A statisztikák szerint átlagosan a nők 40 százaléka él ezzel a lehetőséggel, míg ennek az aránya 70-80 kellene legyen (a WTO szerint ráadásul sikertelennek mondható egy olyan szűrési program, amelyen a vizsgálandó polgárok kevesebb, mint 60 százaléka jelenik meg). A miniszter ezért arra is javaslatot tehet, hogy azon nők után, akik nem jelennek meg az ingyenes szűrésen, a munkáltató fizessen magasabb járulékot.
Lázár szerint két fő ellenérvet hangoztathatnak az ellenzők a következő ciklus intézkedéseivel kapcsolatban. Egyrészt a gazdasági szempontokat emlegethetik majd, mint a megszűnő munkahelyek, költségkiesés, valamint az piaci láncban beragadt munkavállalók helyzetét. A felelős miniszter szerint hiába profitál az állam a szektorból, az egészségügyi ellátások és a munkáltató oldalról kimutatható költségek túlmutatnak ezen a hasznon.
Másik fő érvként az esetleges emberjogi érvekkel szállt szembe – magyarán azokkal, akik szerint a dohányzás joga az embernek, a felnőtt lakosságnak joga van a szenvedélyeihez. Lázár szerint az elmúlt 40 év statisztikái és kimutatásai, valamint a nemdohányzók életkörülményeinek befolyásolása alapján ez nem lehet kellő ellenérv a további viták során.
