<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Hazai szálláshelyek, vendéglátóegységek, figyelem!

Pályázzanak és nyerjenek díjat az ország legjelentősebb designversenyén - nevezzenek be a Klasszis TopDesign 2022 megmérettetésre!
Külföldi és hazai szakértőkből álló zsűri, bemutatkozási lehetőség a nagyközönségnek, exkluzív díjátadó gála.

Regisztráljon most!

Kijöttek a rendeletek, lehet csemegézni, de az biztos, sokan és sokat fognak befizetni a kasszába.

A tegnapi soproni kihelyezett kormányülés után jelent meg az extraprofit adókról szóló rendelet a Magyar Közlönyben. A részletszabályokból kiderül többek közt, hogy duplázódik a cégautóadó, utasonként legalább 3900 forintot fizethetnek a légitársaságok, az értékpapírügyletekre is jön a tranzakciós illeték, de dohánytermékek adója is nő. A Bank360 gyorselemzése következik.

Orbán Viktor miniszterelnök (b2) a Sopronban tartott kihelyezett kormányülésen 2022. június 4-én. A kormányfő vezetésével három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban, ahol elfogadták az extraprofit adó kivetéséről szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetés tervezetét is. Orbán Viktor mellett balról Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, jobbról Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára (j3), Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (j2) és Nagy István agrárminiszter (j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Orbán Viktor miniszterelnök (b2) a Sopronban tartott kihelyezett kormányülésen 2022. június 4-én. A kormányfő vezetésével három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban, ahol elfogadták az extraprofit adó kivetéséről szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetés tervezetét is. Orbán Viktor mellett balról Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, jobbról Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára (j3), Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (j2) és Nagy István agrárminiszter (j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Az értékpapírügyleteknél a tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára). Amennyiben ez az érték külföldi pénznemben van meghatározva, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. (A megfogalmazásból az következik, hogy az illetéket csak az értékpapír vételekor kell megfizetni.)

A Revolut sem maradhat ki

Az értékpapírügyletek tranzakciós illetéke 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint. (Ez megegyezik az átutalások illetékével).  Mentes az értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.

A tranzakciós illetéket azokra a pénzügyi szolgáltatókra is kiterjeszti a kormányrendelet, amelyek Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásokat végeznek (ilyen például a Revolut vagy a Wise). A tranzakciós illeték megegyezik az egyébként alkalmazott mértékkel, azaz átutalásonként 0,3 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint. Az eddigi felső határ 6000 forint volt, ez most emelkedik 10 ezerre - írja a Bank360.hu.

Aki repül, fizessen!

A repülőjegyadót a kormány légitársaságok hozzájárulásának hívja, amit a repülőtéri földi kiszolgált végző cégeknek kell beszedni. A hozzájárulást a belföldről induló utasokra kell megfizetni (a tranzitutasokra nem).

A repülőjegyadóra két tarifa van. A kormányrendelet szerint utasonként 3900 forintot kell fizetni, ha ha az utas végső úti célja az Európai Unió, Nagy-Britannia, Észak-Írország, valamint Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia és Ukrajna. Végső úti céllal más országokba repülő utasonként 9750 forint a hozzájárulás mértéke.

Százalékok itt is, ott is

A banki különadót a helyi adó adólapját az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel alapján kell fizetni. 2022-ben az adó mértéke 10 százalék, 2023-ban 8 százalék.

A hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig két egyenlőrészletben kell megfizetniük. 2023-ban pedig június 10-ig, október 10-ig és december 10-ig három egyenlő részletben.

A biztosítási pótadót a biztosítási díj alapján kell fizetni a biztosítóknak. Ennek mértéke is sávosan változik. 2022-ben magasabb a díjbevétel nagyságától és a szolgáltatástól függően 2-14 százalékig terjed. 2023-ban ugyanez 1-7 százalék.

A gyógyszerforgalmazókat a társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.

A távközlési pótadót is a helyi adóknál számított nettó árbevétel alapján kell fizetni a cégeknek. Az adó mértéke az 1 milliárd forintot meg nem haladó bevétel után 0 százalék, az 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó része után pedig 7 százalék.

A kiskereskedőknek a jelenleg fizetett kiskereskedelmi adójuk 80 százalékát kell befizetniük pótadóként 2022-ben. 2023-ban megemelkedik a kiskereskedelmi adó, amelynek mértéke 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó bevétel után 0,15 százalék, a 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék lesz.

Az energiapiacon a világpiaci olajárnál olcsóbb orosz olajon keletkező nyereséget adóztatja meg az állam a Mol esetében. A különadó alapja az Oroszországból származó és a világpiaci nyersolaj árkülönbözetének hordóban mért mennyiségének a szorzata. Az adó mértéke 25 százalék, amit havonta kell megfizetni. Ezen felül a hazai kitermelésű olaj- és gáz bányajáradéka is nő, a kormány ezzel vonja el az energiaárak emelkedéséből származó extra bevétel egy részét.

Ne igyál, ne dohányozz, ne cégautózz

A korábbi bejelentéseknek megfelelően emelkedik a dohánytermékek, az szeszes italok jövedéki adója, valamint a népegészségügyi adó mértéke is (ez például az energiaitalokat, üdítő italokat, sós snackeket, ízesített söröket érinti).

Ezen felül emelkedik a cégautóadó összege is a jármű teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától függően. A cégautóadó lényegében megduplázódik, hiszen 50 kW-s teljesítményig jelenleg havi 7700-16500 forintot kell fizetni, ami júliustól 14000-30500 forintra nő. 120 kW felett pedig 22000-44000 forintról 41000-81000 forintra a környezetvédelmi besorolástól függően. A rendelet szerint ezt az emelt összeget egyelőre az év végéig kell befizetni.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.