A magyar kormány több olyan intézkedést jelentett be, amelyek példátlan lendületet adhatnak a hazai szélenergia-fejlesztéseknek – áll a Taylor Wessing Hungary közleményében.
A cél az, hogy az ország szélenergia-kapacitása 2030-ig legalább a tízszeresére növekedjen: a jelenlegi, 2016 óta lényegében változatlan, mintegy 330 MW-os különösen alacsony beépített kapacitásról legalább 4 000 MW új hálózati csatlakozási kapacitásra. A vonatkozó rendelettervezet szerint a kormány az első pályázati körben legalább 700 MW új kapacitást kíván kiosztani, a pályázati felhívást pedig legkésőbb 2026. augusztus 31-ig kell kiírni. A kiosztható kapacitás felső határát ugyanakkor nem határozták meg.
A kormány tájékoztatása szerint mintegy 1,5 milliárd eurót fordítanának a villamosenergia-hálózat fejlesztésére. Emellett új, könnyített térségek kijelölését is bejelentették a szélerőmű-beruházások gyorsított engedélyezése érdekében.
A közlemény szerint jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll egy átfogó energetikai jogszabálycsomag, amely magában foglalja a fent említett rendelettervezet, vagyis a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárásról szóló 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet tervezett módosításait is. A társadalmi egyeztetés 2026. augusztus 21-én zárul, a szabályozás végleges tartalma azonban csak a Magyar Közlönyben történő kihirdetést követően válik ismertté. Már elérhető a pályázati kiírás tervezete is, amelynek tartalma tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) fenntartja a változtatás jogát.
Kiszámítható rendszer
A rendelettervezet alapján Magyarország nem egyszeri pályázatban gondolkodik. Az elképzelések szerint a MEKH-nek 2027 és 2030 között évente legalább egy pályázatot kell kiírnia szélerőmű-projektek hálózati csatlakozási kapacitásainak kiosztására, ezzel kiszámítható és hosszú távú pályázati rendszert teremtve a piac számára.
A jelenlegi tervezet szerint az első pályázatra 2026. szeptember 1. és szeptember 18. között lehet majd jelentkezni. A pályázati dokumentáció több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely különösen fontos lehet a potenciális befektetők számára. Kedvezőbb elbírálásban részesülhetnek azok a pályázók, akik vállalják, hogy a projektcég legfeljebb 30%-os tulajdoni hányadára vételi jogot biztosítanak egy kormányhatározattal kijelölt állami tulajdonú társaságnak, önkormányzatnak, önkormányzati tulajdonú vállalatnak vagy ezen szervezetek társulásai számára. Szintén előnyt jelenthet, ha a beruházó vállalja, hogy a megtermelt energiát hosszú távon önkormányzatnak, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak vagy állami gazdasági társaságnak értékesíti mint rendszerhasználónak.
Fotó: Pixabay
Szigorú követelmények, érdemes megkezdeni a felkészülést
A javasolt szabályozási keret lehetővé teszi továbbá, hogy műszakilag indokolt esetben energiatárolók is kapcsolódjanak a szélerőmű-projektekhez. A nyertes pályázóknak ugyanakkor szigorú megvalósítási követelményekkel kell számolniuk: amennyiben a szükséges építési engedélyt a meghatározott határidőig nem nyújtják be a MEKH részére, a teljesítési biztosíték lehívhatóvá válik. A sikeres pályázóknak emellett a meghatározott hálózati csatlakozási időponttól számított 24 hónapon belül meg kell kezdeniük a csatlakozás igénybevételét.
„Bár a szabályozási keretrendszer véglegesítése még folyamatban van, a tervezetek már most érdemi támpontot nyújtanak a magyar szélerőmű-piac iránt érdeklődő befektetők számára. Mivel a pályázatok benyújtása várhatóan 2026 szeptemberében megkezdődik, a magyarországi beruházásokban gondolkodó piaci szereplőknek érdemes már most megkezdeniük a felkészülést.” – mondta Torsten Braner, a Taylor Wessing Hungary partnere.
