A várakozásoknál lényegesen magasabb, átlagosan 12-13 százalékos keresetemelés lesz idén a versenyszférában, a bértárgyalások a legtöbb helyen már lezárultak - írja érdekképviseleti forrásokra hivatkozva a Magyar Idők kormánylap pénteki száma.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a lapnak elmondta, összességében békésen zajlottak a 2018-as egyeztetések, nagyszabású demonstrációkra, szakszervezeti lépésekre nem került sor, a vitás kérdéseket pedig a legtöbb helyen gyorsan rendezték. A kamarai vezető szerint az emeléshez hozzájárultak a kormányzati lépések, de a vállalkozások döntését elsősorban a reálpiaci folyamatok befolyásolták. Egyre kevesebb cég látja úgy ma már, hogy az olcsó munkaerő a versenyképesség titka, inkább a hatékonyságnövelésre kerül a hangsúly.
A Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda várakozásai szerint is 12-13 százalékot emel idén átlagosan a versenyszféra. Ebből 10 százalék körül alakul az alapbérek felzárkóztatása, a további 2-3 százalékpontot pedig a béren kívüli juttatások, valamint a pótlékok emelése jelenti. A szakszervezeti vezető szerint közvetve a kedvező gazdasági tendenciák is jelentősen hatnak a bérekre, ugyanakkor a vállalatokat leginkább a munkaerő megtartása motiválja. A legnagyobb emelést - a tavalyihoz hasonlóan - az alacsony keresetűek kapják, de a nagyobb tudást igénylő munkakörök sem maradtak ki a felzárkóztatásból.
Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke kiemelte: a kisebb vállalkozások - ahol tudtak - szintén 12 százalék körüli emelést adtak átlagosan. Az érdekképviseleti vezető szerint a szakemberhiány a munkavállalókat is bátrabbá tette, ezért a vállalkozásoknak arra is figyelniük kell, hogy a konkurencia ne csábítsa el a munkavállalókat.
"Az állami vállalatoknál a hároméves bérmegállapodás szerint januártól átlagosan 10 százalékkal magasabb fizetést kapnak a dolgozók" - emlékeztetett Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke ugyanakkor kiemelte: a jelentős felzárkózás mellett a jövőben tárgyalni kell egyéb intézkedésekről is, mivel a munkaerőhiány egyéb válaszokat is megkíván. A minimálbér 8 és a garantált bérminimum 12 százalékos emelése mintegy egymillió dolgozót érint, a bérmegállapodásban ugyanakkor csak 2017-re és 2018-ra volt meghatározva az emelés mértéke. Palkovics hozzátette: az őszi bértárgyalások folyamán a legkisebb bérekről, valamint a munkaerőpiaci folyamatokról ismét egyeztetniük kell az érdekképviseleteknek a kormánnyal.
