„Kuss, így szoktam leszállni!” – válaszolta a morcos kismalac, amikor akkorát zakózott a biciklivel, mint az ólajtó. Ez a klasszikus vicc juthatott eszünkbe, mikor a délelőtt folyamán a Pénzügyminisztérium megküldte reagálását a tényleg tragikus GDP-adatra. Az a tény, hogy több mint negyed évszázada (!) nem volt példa arra, hogy egymást követő négy negyedévben is zsugorodjon hazánk gazdasága, szemmel láthatóan nem zavarja Orbán Viktorék kommunikációját, a kincstári optimizmus üvölt minden megszólalásukból.
Lapunk visszakereste, az elmúlt négy negyedévben hogyan reagált a Pénzügyminisztérium az éppen aktuális GDP-adatokra.
2022. III. negyedév:
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) akkori közlése szerint a bruttó hazai termék éves összevetésben 4 százalékkal nőtt, ám az előző negyedévhez képest már akkor is 0,4 százalékos zsugorodást mértek. Varga Mihály pénzügyminiszter rövid videóüzenetében előbbire hegyezte ki mondanivalóját, miközben a gyülekező viharfellegeket elhallgatta. Emlékeztetett viszont arra, hogy 2023-ban válság következhet be az európai gazdaságokban, ők azonban magyar részről azon dolgoznak, hogy helyes gazdaságpolitikával „megvédjék a gazdaságot a visszaeséstől”.
2022. IV. negyedév:
A KSH közlése szerint ekkor az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,4 százalék volt a bővülés, míg negyedéves összevetésben a visszaesés volt 0,4 százalék. Ám ugyanebben az adatközlésben a statisztikusok az egész éves, 2022-es GDP-t is közzétették (összességében plusz 4,6 százalék), ez pedig kormánykommunikációban felülírt minden mást.
Varga Mihály akkor a pénzügyminiszterek tanácskozása előtt értékelte a KSH adatait, és természetesen azt emelte ki, hogy a helyreállítási források elmaradása ellenére mekkorát növekedett a gazdaság 2022-ben. Némileg meglepetésként hathat, hogy a tárcavezető megemlítette a negyedéves szinten mért visszaesést is:
„bár az utolsó negyedévben 0,4 százalékos lassulást mértek, ez enyhe és átmeneti mérséklődés, az idei évben már folytatódhat a növekedés”
– ígérte 2023 februárjának közepén a pénzügyér.
2023. I. negyedév:
Hogy az előző negyedévi „enyhe és átmeneti mérséklődés” mennyire volt enyhe, valamint átmeneti, jól mutatja, hogy ez már egy olyan KSH-adat volt, melyben mind éves, mind negyedéves szinten visszaesés mutatkozott: az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,9, míg az előző negyedévhez mérten 0,2 százalékos volt a gazdaság zsugorodása.
Nem véletlen, hogy a pénzügyi tárca közleménye sem a friss számokra fókuszált, azok csak jól eldugva jelentek meg a közleményben úgy, hogy rögtön utána hozzátették:
„a következő negyedévekben már folytatódhat a bővülés”.
A kommünikében megjegyezték, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap előrejelzései szerint Magyarország 2023-ban elkerüli a recessziót.
2023. II. negyedév:
És elkövetkezett az a bizonyos következő negyedév, aminek adatait szerdán közölte a KSH: éves szinten 2,4, negyedéves szinten 0,3 százalék volt a zuhanás.
A tárca reagálása már meg sem próbálja megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, a tragikus adatokat azonban a háborúra, a szankciókra és az uniós források hiányára keni. Védekezésként csak a múltat (2021-es és 2022-es adatokat) hozza fel, és már szót sem ejtenek arról, hogy idén a magyar gazdaság elkerülheti a recessziót. Ígéretből persze most sincs hiány, azt jósolják,
„a magyar gazdaság azonban már az év második felében visszatérhet a növekedési pályára”.
Csakhogy elemzői körképünkből az derül ki, már a szakemberek sem hisznek abban, hogy az ország az év egészét nézve elkerülné a recessziót.
A GDP alakulását uniós tagállamonként lebontva pedig itt elemeztük:
