Nehogy azt higgyük, hogy a konferencia és rendezvény üzletág XXI. századi találmány: az IBUSZ már 1925-ben - ! – szervezett orvoskongresszust Budapesten, a meghívottak az akkori újságcikkek szerint nagyon jól érezték magukat és kiválónak tartották a Gellért konyháját – no meg a magyar főváros szépségét hirdették, világszerte.
Ma is ez lenne az egyik fő célja az üzleti találkozóknak, amelyet betűszóval MICE-nak, tágabb értelemben meetings industrynak neveznek. Ez az ágazat az egyik legjövedelmezőbb válfaja az utazási iparágnak, hiszen egyszerre sok vendég érkezik, hasonló érdeklődési körrel, ráadásul viszonylag tehetős rétegről van szó, akik nyitottak az újdonságokra. A programok jó előre megszervezhetők, a szállások leköthetők – erről álmodnak az idegenforgalmi szakemberek.
A Covid éppen ezt a szegmenst sújtotta a legjobban, hiszen a nemzetközi konferenciák több ok miatt is „sérülékenyek”: több száz, vagy akár több ezer ember ülésezett volna egy légtérben, ráadásul ahány meghívott, annyi ország aktuális járványügyi korlátozásait kellett – volna - leküzdenie…
Viszont ez az időszak alkalmat adott arra, hogy elemezzék a szakemberek ezt a területet. A Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) hosszú távú kutatási stratégiájában célul tűzte ki egy olyan nemzetközi módszertanra épülő kutatás létrehozását, amely biztosítja a nemzetközi MICE piacon Budapest és Magyarország versenytársakkal való összehasonlíthatóságát, valamint az üzleti rendezvények gazdasági hatásának mérhetőségét.
Ennek érdekében az AIPC (International Association of Convention Centres) és IPSOS által létrehozott Meetings Industry Report (Economic Impact Calculator) felméréshez csatlakozott az MKI, amely tanulmány módszertanának adaptálása biztosítja Magyarország eredményeinek képviseletét e speciális nemzetközi piacon. Jelenleg számos különböző módszertant alapul vevő kutatás elérhető országos és nemzetközi szinten is, amelyek önmagukban hasznos információt szolgáltatnak, azonban nem tartalmaznak más globális szervezetekkel összehasonlítható adatokat. A szóban forgó tanulmány a Magyarországon megszervezett nemzetközi rendezvények makrogazdasági hatását vizsgálja, és összehasonlítja a KSH által biztosított, teljes MICE iparágról elérhető adatokkal.
De mit is takar a MICE betűszó? Az M = meetings, I = incentives, C = conference, E = exhibition. A műfaj meghatározását adott esetben segíti, ha megvizsgáljuk a kezdeményezés motivációját. A szabadidős, egyéni turizmus esetében ki-ki maga dönt helyszínről, programról, időzítésről - ez a klasszikus leisure, míg a meetings industry alatt a konferencia és rendezvény üzletág értendő, ahol a résztvevők számára minden adott. Utóbbinál az üzleti vagy tudományos rendezvény megrendelői döntenek a részletekről, többnyire infrastrukturális adottságok és a várható szakmai hozadék mérlegelése alapján.
Az üzleti találkozók, vállalati ösztönző jutalomutak, kongresszusok, kiállítások olykor keverednek egymással. Van, amikor a MICE rövidítésben lévő E-t (Event) a különleges események megnevezésére használják. A kongresszusok létszáma széles spektrumú: 50 és 25 000 delegált között mozog, de a résztvevők száma többnyire 1000 fő alatt van.
Nem a tematika a döntő, hanem a cél, amely meghatározza a formát: például egy gyógyturizmussal foglalkozó találkozó sokféle lehet, a kezdeményező céljaitól függően; nem feltétlenül kell üzleti eseménynek lennie, lehet ösztönző jellegű, incentive, vagy éppen szakmai tanácskozás. De akár kongresszust is tarthatnak egy termálfürdőben. Az a legfontosabb, hogy tisztában legyünk az eseményt kezdeményező fél céljával – állítják a szakemberek.
Mekkora jelentősége van napjainkban a nemzetközi MICE piacnak?
Békefi Anna, az MKI ügyvezető igazgatója válaszolt kérdéseinkre.
Egy nagyobb nemzetközi konferencia esetén jócskán nőhetnek a szállodai foglalások. Mit hozhat egy ilyen esemény még?
Korántsem csak ezt, hanem sokkal nagyobb egyéb költéseket is. A nemzetközi konferenciák és üzleti rendezvények rövid és hosszú távon egyaránt ösztönzik a befektetéseket, a munkahelyteremtést, a külgazdasági kapcsolatokat, tudományos fejlődést, kutatás-képzést is. A GKI-val és európai módszertan integrálásával megkezdett, hosszú távú kutatási munkánkkal szeretnénk kimutatni az ágazat kiemelkedő turisztikai hozadékát, megvilágítani a szektor összetett szolgáltatói körét, valamint más területekre tovagyűrűző hatását, egyben nemzetgazdasági jelentőségét.
Milyen mértékben növeli a GDP-t ez az ágazat?
2019-ben a magyarországi üzleti rendezvényeken összesen 488 ezer fő vett részt a KSH adatai szerint. A kutatásból kiderült, hogy a nemzetközi kritériumrendszerének megfelelő szövetségi konferenciák vizsgálata során 157 milliárddal emelték, illetve fogják emelni a bruttó hazai terméket 2019 és 2023 között. A teljes szektorhoz mért hatékonyságot az egy főre vetített hatás, illetve hozzáadott érték mutatja meg, e szerint összességében 3,6 millió forint GDP-hatás mutatható ki a vizsgált konferenciákon, ez 44 százalékkal magasabb, mint a teljes konferencia-szektorban mért 2,5 millió forint.
Az említett számokban szerepelnek a hazai rendezvények is?
A MKI a nemzetközi vállalati és szövetségi konferenciák és üzleti rendezvények hozzánk való csábításáért felel, ezeket kutatja, pályázza, méri. A teljes konferenciaszektor számaiban nincsenek benne a csak hazai, csak magyar résztvevőket vonzó rendezvények.
Mi takar a szövetségi konferenciák fogalma?
Két nagy területre osztjuk az üzleti rendezvényeket, az egyik a corporate, azaz vállalati piac, például sajtótájékoztatók, tréning, céges konferenciák, termékbemutatók, a másik pedig az association, azaz szövetségi rendezvények. Ez utóbbiak alapvetően szakmai tudományos társasági rendezvények, mint a konferenciák, különféle célú találkozók. Sok esetben ide tartoznak a B2B kiállítások is. Fontos jellemzőjük, hogy megrendezésüket több éves pályázási folyamat előzi meg. A fogadó ország szolgáltatóinak tehát ez hosszú távú és kiszámítható üzletet jelent. A szövetségi konferenciáknak kiemelt szerepe van a meetings industry szektorban, így az MKI a jövőben is nagy hangsúlyt fektet az ilyen események támogatására.
Mely üzleti év statisztikai adataira tudják alapozni a kutatást?
A 2020 és 2021-es évek a járványhelyzet okán nem biztosítottak volna kellő mennyiségű adatot a kutatás elkészítéséhez, így a 2019-es év adataiból képeztünk bázisévet, az új módszertan alapján végzett felmérés idén indul el. A kutatás sikerességéhez a MKI kéri a szakmai szövetségek és iparági szereplők támogatását és együttműködését a 2022-re vonatkozó (300 fő feletti), várható nemzetközi kongresszusok listájának elkészítésében, segítve ezzel az adatszolgáltatást. A meetings industry tehát nemcsak turisztikai bevételeket generál…Fontos hangsúlyoznunk, hogy a konferenciák és üzleti rendezvények nem a turizmus alágát képezik, hanem annak a topszegmensét, ráadásul ez vendégéjszakákon túlmutató ágazat, hiszen nemzetgazdasági szintet befolyásoló, tovagyűrűző hatása van.
Hogyan változtak az utóbbi években e területen a divatok, szokások, igények?
A jövő trendjei címszavakban: regionális központok, virtuális és hibrid rendezvények, emelkedő árszínvonal, egészségbiztonsági szabályozások, környezettudatossági szempontok, green meetings, azaz a zöld szemlélet bevezetése, támogatása, a regionális lehetőségek felértékelődése és az erősödő desztinációs verseny.
Milyen jövőt jósol a magyarországi üzleti rendezvényeknek?
Meggyőződésem, hogy csiszolatlan gyémánt van a kezünkben. Adottságaink kedvezőek: megközelíthetőség, infrastruktúra, nívós magyar szolgáltatási színvonal, európai viszonylatban is egyedi értékajánlat.
Kezdettől az a célunk, hogy az üzletemberek, a szövetségek és állami döntéshozók között párbeszédet teremtsünk. Az ágazat sikerének fontos záloga a stabilitás, a kiszámíthatóság, hiszen a MICE turizmus eseményeit akár évekkel előre kezdik megszervezni.
