Újra cikkel jelentkezett a Magyar Nemzet című kormánylapban Matolcsy György. A jegybank elnöke most arról írt, hogy a koronavírus-válság után elmaradt ugyan a pénzügyi válság, de attól még a következő "itt kopogtat, nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg."
Matolcsy azt írja, térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok. Szerinte a sikeres válságkezeléshez két dolog kell: a válságkezelésre hozott kormányzati döntések hatékonysága és az adott ország versenyképességi szintje.
Ezután felsorol hat tanulságot a következő pénzügyi válság elé:
- Döntő a versenyképesség elért szintje. Az EU körében 2019-ről 2020-ra azok növelték fejlettségi szintjüket az átlaghoz képest, akik a legjobbak voltak a versenyképességi rangsorokban. A déliek még jobban visszaestek, mint amit a versenyképességi helyezés indokolt volna, ami a turizmus magas GDP-arányának köszönhető.
- Sokat segít a digitális fejlettség. A válságkezelés és a digitális felkészültség (DESI digitalizációs index) között erős pozitív kapcsolat van. A mostani válságban az járt jobban, aki korábban nagyobb súlyt fektetett a digitális átmenetre.
- Döntő lehetett a pénzügyi rendszer versenyképessége. A magyar válságkezelés hitelezésalapú volt, az MNB és a pénzügyi rendszer forrásainak hatékony kihelyezése támogatta a költségvetést, az üzleti szektort és a családokat. Ez tette válságállóvá a munkaerőpiacot. Ennek alapja a 2013 után beindított pénzügyi versenyképességi fordulat volt, mert annak köszönhetően a magyar gazdaságban, a pénzügyi rendszerben javult legnagyobb mértékben a versenyképesség a 2013–19 közötti felzárkózási szakaszban.
- Válságkezelés közben is javítható a versenyképesség. Magyarország 2019-ről 2021-re az IMD 334-es versenyképességi rangsorában a 47. helyről a 42. helyre lépett előre. A legnagyobb ugrás a nemzetközi befektetések terén volt, ahol a 40. helyről a 10.-re, illetve a gazdasági teljesítményben, ahol a 19. helyről a 8.-ra jöttünk fel 64 ország közül. A foglalkoztatásban is a 20. helyről a 13. helyre léptünk előre. Azért javulhatott a válságkezelés során a versenyképességünk, mert a válság feloldott egy belső gazdaságpolitikai patthelyzetet. Az éves költségvetési érdek már nem akasztotta meg a versenyképesség javulását célzó javaslatokat. Ennek ára most a magas költségvetési hiány és az elfutó államadósság. A tanulság azonban világos: a versenyképességi ugráshoz gazdaságpolitikai, nem pedig költségvetési gondolkodás szükséges.
- Még nem elég a felkészültségünk a válság utáni világra. Újraindult a magyar gazdaság, a harmadik negyedévben várhatóan elérjük a 2019. év végi GDP-szintet. Felmértük a magyar gazdaság válság utáni világra való felkészültségét (MNB Sustainable Future Index), ami jelentősen elmarad az EU átlagos szintjétől. Előttünk 17 ország áll, mögöttünk 9. A 18. hely kissé jobb, mint a mai fejlettség szerinti 21. helyünk, de ez a jövő képességét jelzi, nem a múltbeli teljesítményt, ezért nem elégséges. Leggyengébben a digitális területen, a munkaerő felkészültségében és az egészségügyi átalakulás képességében állunk. Ugyanazok vannak előttünk, akik a nemzetközi versenyképességi rangsorokban is előttünk vannak.
- Teljes versenyképességi fordulat kell a felzárkózáshoz és a következő válságok sikeres kezeléséhez.
Matolcsy aztán azt írja, egyértelmű tanulság, hogy azok kezelik jobban a kihívásokat, akik előtte folyamatosan javították a versenyképességüket, de az is segít, ha válság közben versenyképességi ugrást hajtanak végre. Magyarországnak nagyon sokba került, hogy eddig elmaradt a versenyképességi fordulat, folytatja, ha továbbra is elmarad, az a felzárkózásunkba kerül. Ezért kell a kormányzati gazdaságpolitika intézményi váltása és a versenyképességért felelős új intézmény felállítása, fejezi be a gondolatmenetét Matolcsy.
