4p

A jegybank elnöke szerint a magyar főváros "a világnak kicsi, nekünk túl nagy," ezért változtatni kell a hazai felzárkózás térszerkezeti felfogásán.

Matolcsy György a magyarnemzet.hu-n hétfőn megjelent írásában egyebek mellett azt írta, az elmúlt 150 év döntően Budapest-központú politikájával már nem lehetséges Magyarország gazdasági felzárkózása Nyugat-Európához vagy a sikeres kelet-ázsiai és közel-keleti országokhoz. Sőt, térbeli irányváltás nélkül a térség gazdasági fejlődésével sem tarthat lépést, főként azért, mert Budapest belső, nem átléphető korlátai és az évtized megatrendjei miatt a magyar főváros globálisan összeszűkült, miközben lokálisan túl nagy maradt - írta Matolcsy György.

Egy sikeres, így fenntartható magyar felzárkózás forrásai a politikai kiszámíthatóság, az egyensúlyi növekedés, a jegybanki mérleg, az uniós pénzek, a középosztályra építés, a feldolgozóipari fejlesztési súlypont, a versenyképes felsőoktatás, az innovatív kkv-szektor és a megújított egészségügy mellett egy alapvetően más térszerkezet is - tette hozzá.

Az 1920 után megerősödött határmenti nagyvárosok fejlesztését, az egységes Kárpát-medencei Gazdasági Tér megépítését, a hazai középvárosok felgyorsított fejlődését, a Budapestet körülvevő városok megerősítését és összekötését, valamint a "körkörös" közlekedési infrastruktúra megépítését érdemes a térszerkezeti irányváltás középpontjába állítani - írta Matolcsy György.

Budapest a világnak túl kicsi, nekünk túl nagy - írta Matolcsy György. (Fotó: MTI)
Budapest a világnak túl kicsi, nekünk túl nagy - írta Matolcsy György. (Fotó: MTI)

Az 1990 és 2010 közötti átmeneti két évtizedben továbbra is érvényesült a magyar gazdaság történetileg kialakult Budapest-központúsága, de több kiegyenlítő változás is elindult. Az önkormányzatok saját vagyont kaptak, a külföldi zöldmezős ipari beruházások az autópályák mellé érkeztek, megnőtt a Budapesten kívül működő nagy egyetemek gazdasági jelentősége és a Győr-Budapest-Kecskemét földrajzi sáv egy "fejlettbanán-formát" vett fel. Mindez együtt sem volt azonban elég a Budapest-központú térszerkezet kiegyenlítésére - fejtette ki az MNB elnöke.

Szerinte 2010-ben egy új, várhatóan 2030-ig tartó fejlődési szakaszt nyitott Magyarország. A pénzügyi egyensúlyok helyreállítása és a növekedési fordulat után a 2010 és 2019 közötti évtizedben elérte az EU-átlag 73 százalékos szintjét, de a versenyképességi fordulat a mostani évtizedre maradt - írta Matolcsy György.

A jegybank elnöke térszerkezeti-patthelyzetnek nevezi, hogy a politika, a kormányzás, sőt az üzleti szektor is tisztában van azzal, hogy a Budapesten kívüli világ az igazi forrása a fenntartható magyar felzárkózásnak, de még elmaradt ennek az érvényesítése a térszerkezet jövőjét meghatározó döntésekben.

A gazdaság és a pénz világa folyamatosan jelzi, hogy változtatni kell a még mindig érvényesülő Budapest-központúságon. A külföldi feldolgozóipari beruházások döntő többsége a Budapesten kívüli gazdasági térbe érkezik, így az FDI már a fővároson kívüli városhálókra szavazott. A dinamikus, exportáló középvállalatok és kisvállalatok zömében szintén a fővároson kívüli térben fejlődnek. A második központi város, Debrecen felemelkedése, a dinamikus középvárosok - Győr, Kecskemét, Gödöllő, Veszprém, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Zalaegerszeg - kiemelkedése már jelzik, hogy a decentralizált városhálók vezetnek a siker felé - hangsúlyozta Matolcsy György.

Eközben Budapest is jelzi, hogy már nem képes a felzárkózás gazdasági motorjaként működni. A főváros nem volt képes egy innovatív, vonzó start-up ökoszisztémát kialakítani, nem hajtott végre fordulatot a minőségi turizmus irányába, nem lett európai egészségváros, néhány fővárosi egyetem kivételével (Semmelweis, ELTE, Műegyetem) nem lett európai tudás-központ, nem épített okos-várost és nem volt képes ingatlanállományának európai fővároshoz méltó megújítására sem - írta a jegybankelnök. Hozzátette, Budapest ugyanakkor azt is jelzi, hogy mit tud felajánlani a felzárkózáshoz.

A főváros vonzó kulturális központ, érdemes ezért mindent, ami kultúra, fejleszteni. Turisztikai vonzereje erős, ezért a minőségi turizmust is érdemes fejleszteni. "Felsőoktatási és középiskolai központ, ezért egyetemeinek és középiskoláinak megerősítése a felzárkózás kitörési pontja lehet. Lehet még részben európai, regionális egészség-központ és építhet még okosvárost is" - fogalmazott a jegybankelnök.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!