Ünnepre gyűltünk össze, kezdte mondandóját Matolcsy György az MNB elnöke. 75 éves a magyar fizetőeszköz, ami okot ad az ünneplésre. Az utóbbi hetekben fellángolt egy vita, hogy megtartsuk-e a forintot, vagy leváltsuk euróra. Mint jelezte, az nem kérdéses, hogy egyszer euró lesz, hiszen az uniós csatlakozásunkkor vállaltuk a közös pénz bevezetését. Ugyanakkor ezt nem szabad elkapkodni, egy biztonságos, sikeres eurócsatlakozásban vagyunk érdekeltek, ehhez tűzön-vízen át ragaszkodni kell.
Matolcsy György felidézett egy korábbi esetet, 2012-ben ugyanis a lejáró 5,2 milliárd euró értékű devizaadósságot a befektetők nem akarták ismét finanszírozni. Szerinte a háttérben az állt, hogy a kormány döntései (például a bevezetett különadók) nem tetszettek az érintetteknek és szerették volna térdre kényszeríteni a magyar gazdaságot. A kormány és az Államadósság Kezelő Központ számára nem volt más kiút, mint az adósság forintban történő finanszírozása, amely vonzó állampapírokkal sikerült. Ugyanakkor ezt szerinte a forint nélkül nem tudtuk volna megvalósítani.
Matolcsy György szerint amikor 1946-ban bevezették a forintot, az sikeresen megakasztotta a világrekorder hiperinflációt, ami óriási siker volt.
A magyar fizetőeszköz azóta is több alkalommal bizonyította, hogy képes akár válságokban is segíteni a gazdasági problémák kezelésében.
Ennek apropóján 25 gyors érvet sorolt fel az MNB elnöke, hogy miért becsüljük és értékeljük a nemzeti fizetőeszközt.
Mint megemlítette a forint ellentétben az euróval - amely politikai alapon jött létre - egy szakmai, pénzügyi projekt keretében jött létre. Ahogy a születésekor segített, az elnök szerint később, 2010 után is több alkalommal járult hozzá a nemzeti fizetőeszköz a magyar gazdaság sikeréhez. A forint tette ugyanis lehetővé 2010 után az egyensúly és növekedés politikáját, amely párját ritkító gazdasági csoda volt, hiszen jellemzően vagy a gazdasági egyensúlyt tudták az egyes országok megteremteni, de az visszaeséssel járt, ha pedig a növekedés került a fókuszba, akkor az az egyenleg romlásával járt.
Matolcsy György szerint a 2012-ben végrehajtott pénzügyi támadást a forintnak köszönhetően védte ki az ország. Emellett a költségvetési konszolidáció, a pénzügyi szanálást is a forint tette lehetővé. Ugyanígy a forint volt az alapja az EU egyik leghatékonyabb rendszerének leghatékonyabb adórendszer létrejöttét.
2013 után a (többszörösen) független jegybank és a forint tette lehetővé a monetáris politikai fordulatot, és teremtette meg azután a növekedési fordulatot. A forint abban is segített, hogy 2010 után a meg tudták fékezni a felpörgő inflációt. Az MNB most is azért tett lépéseket, hogy ezt megismételje.
A forint segített a Covid19-válság hatásainak mérséklésében is. A forinttal a jegybank célzott eszközöket tudott használni a válságkezelésben (pl. az NHP Hajrá). A forinttal lehetett Matolcsy György szerint foglalkoztatáspolitikai fordulatot hozni, és 850 ezer új munkahelyet teremtetni.
Azt is kiemelte az elnök, hogy a magyar gazdaság egy sikeres exportvezérelt pályán van, amelynek egyik fontos tartópillére a kamat és árfolyampolitika révén a forint.
A forint létrejöttével stabilizálta a magyar gazdaságot a második világháború után. Az euró atyja, Lámfalussy Sándor azt vallotta, hogy azért van szükség rá, mert a szovjet fenyegetést így lehet kivédeni, ám mire létrejött, megszűnt ez a fenyegetés.
Az euró Matolcsy György szerint nem egy kifejlett fizetőeszköz. A pénz jó időkben, jó időre jött létre, ellenben szerinte a válságok kezelésére nem alkalmas. Ezt több esetben is láthattuk, legyen szó akár a görög válságról, akár a koronavírus-járványról, hiába hozott jó döntéseket az EKB, nem volt elég hatékony a fizetőeszköz.
Az euró rivalizálás miatt is született, hiszen a dollárra adott – hibás – válasz volt. Azonban ez a rivalizálás Amerika győzelmével, az Európai Unió és az euró vereségével végződött. Nem érdemes tehát ezt folytatni, sőt át kell gondolni a maastrichti kritériumokat és új alapokra kellene helyezni az eurót az MNB elnöke szerint.
Kudarcot vallott az MNB elnöke szerint az az uniós gondolat, hogy majd menet közben kialakulnak azok a funkciók, amelyek révén később alkalmas lesz a világpénzzé válni. Ugyanakkor
Matolcsy György szerint a pénz nem játék, ezzel nem szabad úgy gondolkozni, hogy majd menet közben kijavítjuk a hibákat.
Ez egyébként már csak azért is nehéz, mert nincs bankunió, nincs közös költségvetés, nincs közös pénzügyminisztérium. A közös költségvetés is nagyon messze van egy integrált gazdasági működéstő. Ráadásul az elhibázott koncepciót nem sikerült menet közben kialakítani. Magyarországnak az az érdeke, hogy akkora időzítse az euró-csatlakozást, amikor az euró minden szempontból alkalmas lesz a feladatai betöltésére, amikor „kifejlett pénz lesz”.
Matolcsy György ismét felidézte azt a véleményét, hogy az euró-csatlakozás előtti két évtizedben a tagok jobban teljesítettek, mint azóta. Németország és Hollandia kivételével mindenki veszített. Szerinte, ha a többség veszített, akkor Európa veszített, és ezáltal a Nyugat is meggyengült abban a globális küzdelemben, amiben Kelet-Ázsia látványosan előretört. Akik kimaradtak, így például Magyarország, azok az országok lettek a nyertesek. A jegybank elnöke megemlítette, hogy a britek, a svédek és a dánok is a jó oldalon voltak. Európa a sokszínűségre épült, ez a sokrétűség adta a kontinens versenyképességét, ám az euró pont ezt húzta keresztbe.
Az MNB mindent megtesz, hogy segítsen, például egy Maastricht 2.0-ás szerkezettel javítani az eurót. Matolcsy György szerint 1992-ben egy azonnali és széleskörű bővítésről kellett volna meglépni, ám a régiónk csak hosszú idő után tudtak csatlakozni.
Az eurózónán kívüli országok és a tagok érdeke is, hogy versenyképes és jól működő országok csatlakozzanak. Most is látunk több olyan országot is, amelyek csak problémákkal küzdenek, és nehézséget okoznak az eurózóna számára. Mi ne okozzunk ilyen problémákat, adta ki a jelszót az MNB elnöke. Legyen felkészült és sikeres a csatlakozás, addig viszont becsüljük és őrizzük a forintot, zárta gondolatait Matolcsy György.
