Az MNB alelnöke az eurózóna jövőjéről és az ukrajnai háború utáni újjáépítésről szóló szakmai konferencián adott elő a belga fővárosban. Aláhúzta: Magyarországon az infláció és a külső egyensúlyi pozíció területén az idei év komoly javulást hozott, a folyó fizetési mérleg egyenlege a tavalyi több mint 8 százalékos hiányt követően már az egyensúly közelébe kerül. Magyarországon gazdaságtörténeti összevetésben is gyors és széleskörű dezinfláció zajlik.
"Az év elején 25 százalék fölött tetőzött az infláció, erről a csúcsról egy éven belül az infláció ismét egyszámjegyű tartományba kerül. A jegybank számításai szerint az év végére 7-8 százalékos inflációs szint várható, amivel a magyar adat visszakerül a régiós átlagszintbe" - szögezte le.
A gazdaságtörténeti tapasztalat az, hogy a 20 százalék fölötti inflációt általában két-három év alatt sikerül egyszámjegyű tartományba hozni. Ez Magyarországon idén várhatóan egy éven belül bekövetkezik - tette hozzá.
Virág Barnabás ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi inflációs szint még mindig magas. "Nem elégedhetünk meg, 2024-ben is tovább kell csökkenteni az inflációt. Az infláció csökkentése nyit teret a reálbérek és a fogyasztás újbóli növekedésének, és a hitelpiacok normál működésének visszatéréséhez" - emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy Magyarországnak megvan a képlete arra, hogyan csökkenthető az infláció.
"Ez tükröződik az idei év adataiban. Szigorú monetáris politikai és széleskörű, a gazdasági versenyt erősítő kormányzati intézkedések együttesen csökkentik az inflációt, ezt a megközelítést kell folytatnunk 2024-ben is" - hívta fel a figyelmet.
Az MNB alelnöke szerint az infláció tartós csökkentésében és az egyensúlyok helyreállításában mindenütt kulcsszerepet kap az energetikai átállás, különös tekintettel a megújuló energiaforrások erősítésére. E téren Európában sokkal többet tudunk a zöld energia előállításáról, de ugyanennyire fontos az energiatárolás kérdése. Ebben fontos szerepe lesz azon új kapacitásoknak, amelyek aktuálisan Magyarországon felépülnek.
Nem lehet megkerülni a termelékenység és a versenyképesség kérdését sem - hívta fel a figyelmet az alelnök. Rámutatott: világossá vált, hogy azon ágazatokban, ahol a termelékenység alacsonyabb volt, ott az árdrágulás magasabb szintre emelkedett, tehát a termelékenység, a versenyképesség javítása középtávon kulcseleme az infláció tartós megtörésének.
Végezetül kiemelte, hogy a befektetők pozitívan fogadták a Magyarországnak járó európai uniós forrásokról érkező híreket. "Általános nézet, hogy a források beáramlása tovább javítaná a magyar gazdaság növekedési kilátásait, és a külső finanszírozási képességét, miközben a monetáris politika mozgásterét is növelné" - mondta Virág Barnabás.
