<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Közzétette a jegybank a „Fenntartható egyensúly és felzárkózás” című vitairatát, amelynek célja, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra utolérje az Európai Unió akkori fejlettségi szintjét. Mit javasolnak Matolcsy Györgyék a foglalkoztatottság területén? Összeszedtük.

A jegybank bevezetője szerint az európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is csökken és idősödik a népesség, ami a munkaerőpiacot is negatívan érinti: a munkaképes korúak létszáma közel 540 ezerrel csökkent 2010 óta, és további 360 ezer fővel csökkenhet 2030-ig. Ugyanakkor egy pozitívumot is kiemeltek, azt, hogy a munkaerőpiacon jelenleg közel teljes foglalkoztatás van, a foglalkoztatottak száma a rendszerváltás idején volt utoljára ilyen magas

Az MNB a célt is megnevezte: a teljes foglalkoztatás fenntartásához nélkülözhetetlen a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellensúlyozása és a munkapiaci tartalékok teljes kiaknázása.

Nyugdíjasok foglalkoztatottsága

A Magyar Nemzeti Bank a nyugdíjasok foglalkoztottságának ösztönzésére szolgáló intézkedések bevezetésére tett javaslatát azzal indokolta, hogy

hazánkban alacsony a korhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozó nyugdíjasok száma, aminek egyik oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer.

Mint írták, emiatt azt javasolják, hogy emelkedjen a korhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz. (szerk.: azt viszont már nem említik, hogy mennyire kellene emelni a bónuszt.) A jegybank javaslata kitér arra is, hogy érdemes lenne a nyugdíjkorhatárt a várható élettartam emelkedéséhez kapcsolni, hiszen erre több nemzetközi példa is van. Mint írják, a népességelőrejelzések arra utalnak, hogy a várható élettartam-emelkedés nem rontja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

Az öregségi nyugdíjkorhatár várható jövőbeni alakulása az OECD országokban. Forrás: MNBAz öregségi nyugdíjkorhatár várható jövőbeni alakulása az OECD országokban. Forrás: MNB

A jegybank véleménye szerint az utolsó évek béremelkedésétől nagyon erősen függ Magyarországon az induló nyugdíj, így ezt a valorizáció felülvizsgálatával kiszámíthatóbbá lehet tenni. Végül kitértek arra is, hogy az ellátások nettó helyettesítési rátája hosszú távon elérheti a 94 százalékot, ami jelentős mértékben a korhatár betöltése utáni munkavállalás ellen ösztönöz - így ez is orvoslásra szorul. 

A kiszolgáltatott munkavállalók helyzetének javítása

A jegybanki javaslatok egyik sarokpontja a munkahelyvédelmi akcióterv (MAT) kiterjesztése a munkavállalói adóterhekre más sérülékenyebb csoportokban is. Példaként a 25 éven aluliak és a 4 gyermekes nők szja-mentességét említve, Matolcsy Györgyék azt javasolták, hogy a többi sérülékenyebb csoport esetében is érdemes lenne a munkavállalói terheket (személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék) célzottan csökkenteni az aktivitásuk növelése érdekében.

Az aktivitási ráta a sérülékenyebb társadalmi csoportokban. Forrás: MNBAz aktivitási ráta a sérülékenyebb társadalmi csoportokban. Forrás: MNB

Az elmúlt évek munkáltatói adócsökkentései ellenére is az alacsonyabb bért kereső, többségében alacsony képzettségűek adóterhelése hazákban az egyik legmagasabb az EU-ban. Jelenleg a MAT keretében a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági foglalkoztatottak után a munkáltatók 50 százalékos szochókedvezményben részesülnek. A jegybank ezért azt javasolja, hogy

a legfeljebb alapfokú végzettségűek foglalkoztatásának növelése érdekben a munkáltatók foglalkoztatásuk esetén részesüljenek a jelenleginél nagyobb szochó-kedvezményben.

Az MNB végül a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését segítő javaslatot is tett: eszerint az állam átvállalná 6 hónapra a versenyszférában elhelyezkedő közfoglalkoztatottak bérének kifizetését a közfoglalkoztatotti bér mértékében (a program így nem járna költségvetési többletkiadással). Emellett egy mentori és képzési támogatással is kiegészítenék a közmunkaprogramot.

Behozni a munkaerőt

A jegybanki javaslatcsomag egyik legérdekesebb pontja nem más, mint „a célzott bevándorlás ösztönzése” programpont. Az indoklás szerint az elmúlt években nőtt a külföldi munkavállalók száma Magyarországon, ez főleg azzal magyarázható, hogy az EGT állampolgárok mellett 2017-től a hiányszakmákban elhelyezkedő ukránok és szerbek dolgozhatnak engedélymentesen, 2021 júliusától pedig további 9 nem szomszédos 3. ország állampolgárai, ha munkaerő-kölcsönző cégen keresztül érkeznek.

A munkavállalási engedélyek és a bejelentett külföldi munkavállalók. Forrás: MNBA munkavállalási engedélyek és a bejelentett külföldi munkavállalók. Forrás: MNB

Az MNB véleménye így az, hogy a harmadik országbeliek foglalkoztatását növelné a külföldieket foglalkoztató cégeknek nyújtott állami támogatás munkásszállók építésére vagy lakások bérlésére a vendégmunkások számára. Emellett az adminisztráció egyszerűsítése, a hiányszakmák és az engedélymentes országok listájának bővítése, valamint a magyar vállalatok külföldi toborzásának támogatása is támogathatja a folyamatot.

Szintén ehhez a területhez tartozik a digitális nomádok megcélzása, amelyet a Magyar Nemzeti Bank egyebek mellett úgy valósítana meg, hogy a letelepedésüket segítő, angol nyelvű ügyintési pontokat, információs központokat és online felületeket hozna létre. A jegybank véleménye szerint ezen a téren előrelépés a 2022-től bevezetett vízum, a Fehér Kártya, amely megkönnyíti a 3. országbeli digitális nomádok magyarországi tartózkodását.

Így csalná haza a magyarokat az MNB

2020-ban több mint 700 ezer magyar élt külföldön, amiből mintegy 400 ezer az EU-ban – áll a jegybanki dokumentumban, amely kitér arra is, hogy a külföldön élő magyarok körében felülreprezentáltak a fiatalabb korosztályok és a magasan képzettek, így jelentős munkaerőtartalékot jelentenek. Arra, hogy hogyan lehetne hazacsalogatni a külföldön élő magyarokat, az MNB javaslata ez:

a külföldön élők hazavonzását segíthetik az állami hiányszakmákban történő béremelések, a magyar vállalatok külföldi toborzásának támogatása és a visszatérők számára nyújtott kedvezményes hazatelepedési kölcsön bevezetése.

Fejleszteni a távmunkát

A jegybank is rájött arra, hogy a távmunka nagyobb rugalmasságot jelent, emellett kevesebb ingázással töltött időt, kiesett munkaórát és táppénzt eredményezhet. Ennek fejlesztéséhez az MNB észrevétele az, hogy

a távmunka-infrastruktúra megteremtéséhez (laptopok, virtuális munkaállomás, szerverpark) hozzájárulhat kamatmentes hitelek, állami támogatás nyújtása a vállalatok számára.

Az MNB emellett a kötelező távmunka-keret bevezetésére is javaslatot tett, eszerint ahol megvalósítható, ott a munkavállaló (például kisgyermekes szülő esetében a gyermek 6 éves koráig, vagy jelentős ingázási idő esetén) kérelmezheti a távmunkát, amelyet a munkáltatónak kötelező engedélyeznie.

Az otthonról dolgozók aránya az összes foglalkoztatottból az EU-ban (15-64 évesek). Forrás: MNBAz otthonról dolgozók aránya az összes foglalkoztatottból az EU-ban (15-64 évesek). Forrás: MNB

Felnőttképzés bővítése és fejlesztése

A Magyar Nemzeti Bank javaslatainak utolsó, jelentős témaköre a hazai felnőttképzés fejlesztése és az ezzel kapcsolatos területek továbbgondolása. Az ehhez kapcsolódó javaslatok több területre bonthatók.

1. Állami támogatás a felnőttképzéshez: a javaslat szerint létre kellene hozni olyan programokat, amelyek keretében az állam részlegesen, vagy teljesen átvállalja az első felnőttképzés díját, valamint támogatja a résztvevők eljutását a képzések helyszínére.

2. Digitális készségek fejlesztése: a jegybank észrevétele szerint a sikeres munkaerőpiaci pályafutás alapja a megfelelő digitális készségek elsajátítása és folyamatos fejlesztése. A javaslat szerint ezért érdemes lenne állami támogatással rövidebb, elsősorban a digitális alapkészségek megerősítését célzó képzéseket indítani.

3. Kötelező vállalati továbbképzési minimum bevezetése: az indoklás szerint a munkavállalók képzettségi szintjének és ezáltal termelékenységének növelése érdekében a jegybank azt javasolja, hogy – megfelelő állami támogatási rendszer (például: béren kívüli juttatási keret meghatározása) kialakítása mellett – kerüljön bevezetésre kötelező továbbképzési minimum a vállalatok számára.

A jegybank egyébként ebben a 15 konkrét pontban foglalta össze javaslatait:

  1. A nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó a nyugdíjbónusz emelése
  2. A nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolása
  3. A nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálata
  4. A MAT kiterjesztése a munkavállalói adóterhekre
  5. Az alacsony képzettségűek adóterhelésének csökkentése
  6. A közfoglalkoztatottak bérének átvállalása piaci foglalkoztatás esetén
  7. A célzott bevándorlás ösztönzése
  8. A digitális nomádok vonzása
  9. A külföldön élő magyarok hazavonzása
  10. A távmunka ösztönzése
  11. Robotizáció, automatizálás támogatása a vállalatok számára
  12. Államilag támogatott felnőttképzési programok bővítése
  13. Felnőttképzési rendszer bővítése elsősorban digitális képzésekkel
  14. Kötelező vállalati továbbképzési minimum bevezetése
  15. Külföldi diákok Magyarországon tartása

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.