5,3 százalékkal nőtt a hazai GDP az első negyedévben, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés 5,2 százalék volt, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A kiugró növekedés sokakat meglepett, mert a tavalyihoz hasonlóan az elemzői konszenzus idén is visszafogott volt, az eredmények hatására viszont mindenki javította a magyar GDP előrejelzését. A Takarékbank is így tett, amely rendre a piacnál optimistább előrejelzéséket közöl. Az elemzők a korábbi 4,2 százalékos növekedés helyett immár 4,7 százalékos GDP-bővülést várnak a 2019-es esztendőre. Indoklásuk szerint a beruházások olyan brutális mértékben növekednek, amely a korábban vártnál is magasabb. Ugyanakkor nem csak ez segít, hiszen a növekedés széles bázisú, vagyis szinte minden gazdasági ágazat hozzájárult, így igen örvendetesen alakultak a piaci szolgáltatások is. Kis mértékben javult a kiskereskedelem és az ipar is, miközben az építőipartól továbbra is nagyon erős növekedést várnak.
Kedvezőtlen környezetben is vágtat a magyar gazdaság
A növekedés révén a magyar gazdaság felzárkózása gyorsult az utóbbi években. 2017 óta tartjuk a tempót a lengyelekkel. Ha megnézzük, akkor az látható, hogy 2000 óta a régióból a magyar felzárkózás volt a leglassabb, ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy 2007 és 2013 között maradtunk le, azóta viszont tartjuk a tempót. Jövőre az uniós átlag 75 százalékához fogunk közelíteni, 2021-ben pedig ebből a szempontból a magyar gazdaság megelőzheti a portugált.
A növekedés azért is különösen örvendetes, mert a magyar gazdaság külső környezete egyre kevésbé tűnik támogatónak elsősorban az európai gazdaságok konjunktúrájának érdemi fékeződése miatt. Az idei első negyedéves adatok alapján a világgazdaság növekedése stabilizálódott az előző évben tapasztalt lassulást követően. A Takarékbank elemzői úgy látják, hogy az ütem tovább lassulhat, mivel az elsősorban az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború már egyértelműen érezteti hatását az amúgy is strukturális nehézségekkel szembesülő kínai és európai gazdaságokban, valamint a tavalyi adócsökkentések miatt átmeneti lendületet kapó amerikai gazdaságban. A legutóbbi európai adatok alapján a növekedési ütem alacsony szinten stabilizálódhat, ahogy a kereskedelmi háborútól szenvedő feldolgozóipar visszaesését a belső kereslet egyelőre ellensúlyozni tudja.
A külső finanszírozási feltételek ugyanakkor számottevően javultak, mivel a gyenge európai adatok miatt eltolódott az idénre várt kamatemelés, sőt, további jegybanki lazításra lehet számítani. Az amerikai gazdaságban megjelenő recessziós aggodalmak miatt – noha ezt egyelőre semmilyen gazdasági adat és indikátor nem támasztja alá – pedig idén már két-három kamatcsökkentésre számítanak a piacok. A kockázatok ennek megfelelően ellentétesen változtak.
Gyorsul a felzárkózás
A magyar gazdaság most elszakadt az európai gazdaságtól, hiszen míg ott stagnálás jellemző, addig nálunk erőteljes a növekedés. Ugyanakkor a Takarékbank elemzői is úgy látják, hogy ez nem lesz tartós, Magyarországon is visszaeshet a mostani rendkívül erős bővülés. Ez azonban szerintük nem lesz tragikus, mivel óriási beruházások várhatók. Tavaly 1300 milliárd felett volt a bejelentett új beruházások volumene, míg az idei évben már eddig 1020 milliárdnál tartanak a bejelentett beruházási döntések. Suppán Gergely a Takarékbank elemzője szerint érdemes figyelembe venni, hogy uniós támogatású projektek döntő része szintén a közeljövőben valósulhat meg, mivel az unió által eddig kifizetett számlák alapján a jelenlegi ciklus projektjeinek 33 százaléka fejeződött be. A következő években pedig a tisztán állami beruházások is érdemben felfutnak.
A tavalyi negyedik negyedévben a hazai gazdaság felzárkózása érdemben gyorsult, és mivel az euróövezet növekedése meredeken, 1,2 százalékra lassult, így négy százalékponttal gyorsabb a hazai gazdaság növekedése, a tavalyi év egészében pedig mintegy 3 százalékpont volt a hazai gazdaság növekedésének előnye. Ez idén még megmaradhat.
Erősödik az inflációs nyomás
3,9 százalék maradt az infláció májusban. Az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja, hogy a maginfláció 4 százalékra gyorsult, az adószűrt maginfláció pedig 3,7 százalékra emelkedett, ami összhangban van az MNB előrejelzéseivel. Ez utóbbin belül kiemelkedően nőnek a piaci szolgáltatások árai. Amennyiben az adószűrt maginfláció meghaladja az MNB várakozásait, a Monetáris Tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap-állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével. Ez elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az EKB legutóbbi bejelentései is. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében.
Az infláció a következő hónapokban meredeken csökkenhet döntően az üzemanyagárak alakulása miatt, míg az év második felében az igen alacsony importált infláció hatására enyhülhetnek az inflációs alapmutatók is, így a maginfláció és az adószűrt maginfláció. Ugyanakkor a maginfláció így tartósan 4 százalék közelében tartózkodhat idén.
A magasabb infláció ugyan abba az irányba mutat, hogy az MNB-nek lépnie kellene, ám ez aligha fog bekövetkezni. A nemzetközi környezet viszont a monetáris lazítás irányába mutat, ez pedig azt jelenti, hogy a magyar jegybankon nem lesz szigorításra vonatkozó nyomás. Ha az MNB mégis szigorítana, az a Takarékbank elemzője szerint durva forinterősödéssel járna.
A munkaerőpiac "kiürült"
A munkaerőpiacon a foglalkoztatásbővülés üteme lelassult a szűkülő munkaerő-kínálat hatására, és ezt immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás területén az elmúlt másfél évben megkezdődött az állomány csökkenése. Így arra számítanak, hogy mérsékeltebb ütemben ugyan, de a munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódik. Egyre több ágazatban így is effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hanem a piaci béremelések következtében is magas marad. A tavalyelőtti év átlagában 4,2 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta tavaly 3,7 százalék, idén pedig 3,3 százalék közelébe kerülhet, azaz még feszesebbé válhat a magyar munkaerőpiac.
A Takarébank elemzőinek várakozásai szerint idén 10,3 százalékkal nőhetnek a bérek a hatéves bérmegállapodás, a minimálbérek 8 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ez a várt 3,4 százalékos infláció mellett 6,6 százalékot kissé meghaladó reálbér-növekedést eredményezhet, így 2013-tól 2019 végéig már összesen mintegy 52 százalékkal nőhetnek a nettó reálbérek.
Az egyensúllyal nem lesz gond
Továbbra is kedvező folyamatok látszanak az államháztartás egyenlegével kapcsolatban. Az MNB által közölt pénzügyi számlák adatai alapján az államháztartás nettó finanszírozási képessége (többlete) az első negyedévben 33 milliárd forint volt, a GDP 0,3 százaléka. A KSH által publikált, az európai módszertannak megfelelő eredményszemléletű államháztartási többlet pedig 10 milliárd forint volt, ami a GDP 0,1 százalékának felelt meg.
A kormány jövőre még ambiciózusabb, 1 százalékos államháztartási hiányt tervez, amit részben az idei évre várható magasabb adóbevételi teljesülés, részben pedig a hiánnyal megegyező mértékű tartalékok alapozhatják meg.
A kedvezően alakuló egyenleghez jelentősen hozzájárul, hogy a legtöbb adónem esetében a bevételek kedvezőbben alakultak az előző évihez képest, az áfabevételek az első öt hónapban 27 százalékkal emelkedtek.
2018-ban a GDP 69 százalékára mérséklődött az államadósság. Az Eximbank beszámításával az államadósság a GDP 70,8 százaléka volt. A következő években az alacsony költségvetési hiány, valamint a nominális GDP 6,5-8 százalékos növekedése miatt az államadósság GDP arányos mértéke gyorsabb ütemben mérséklődhet, így 2019-ben a GDP 67 százaléka közelébe, jövőre 63 százalék közelébe, 2021-ben pedig a 60 százalékos maastrichti küszöbig csökkenhet az adósságráta.
Ami a forintot illeti, a külső környezet nem kedvezett a magyar fizetőeszköznek, ahogy az sem segített, hogy az MNB tétlenül nézte a maginfláció növekedését. A Takarékbank szakértője elmondta, hogy rövid távon továbbra sem látnak indokot további gyengülésre a forint euróval szembeni árfolyamában, míg 2019 végére visszaerősödhet 315 közelébe az euróval szemben, ezt követően pedig a korábbi időszakot jellemző 310-315-ös sávba.
