2019. április 11. 12:18

Kormányzati célkitűzés a munkára rakódó terhek folyamatos mérséklése, és bár idehaza a nyilatkozatok és a számok alapján is azt hihetnénk, hogy nemzetközi színtéren is ér valamit a járulékcsökkentés, most kiderült: nincs ez így.

Az Orbán-kormány apró lépésekben haladt az elmúlt években a munkaalapú társadalom kialakítása irányába, melynek egyik sarokpontja a bérekre rakódó adóterhek folyamatos csökkentése. Az elmúlt években egykulcsos lett a személyi jövedelemadó, egyszer egy százalékponttal csökkent is a mértéke, a hatéves bérmegállapodás révén pedig folyamatosan mérséklik a munkavállalók által fizetendő járulékokat. Noha évek óta célként lebeg a kormány szeme előtt az egyszámjegyű szja is, annak végrehajtására a költségvetés egyelőre nem ad lehetőséget. Pedig minden jel arra utal, hogy a nemzetközi viszonylatban is látványos és érdemi javulás nem jöhet össze a személyi jövedelemadó jelenlegi 15 százalékos mértékének minimum 9 százalékra történő csökkentése nélkül.

2018-ban a bérmegállapodás alapján 2,5 százalékponttal 19,5 százalékra csökkent a munkavállaló által fizetendő szociális hozzájárulási adó, így a teljes adóék 46,2 százalékról 45 százalékra mérséklődött - derül ki az OECD friss kiadványából.

Orbán Viktor az év eleji Kormányinfón Orbán Viktor az év eleji Kormányinfón

Az adóék azt mutatja meg egyébként, hogy a teljes munkaerőköltségnek (vagyis bruttó bér + munkáltatói terhek) hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában. 2018-ban a munkavállaló bruttó béréből

  • 15 százalékot személyi jövedelemadó,
  • 10 százalékot nyugdíjjárulék,
  • 7 százalékot egészségbiztosítási járulék,
  • 1,5 százalékot pedig munkaerőpiaci járulék címén vont el az állam.

A munkáltató a dolgozó bruttó bérére vetítve

  • 19,5 százalékot szociális hozzájárulási adó,
  • 1,5 százalékot pedig szakképzési hozzájárulás címén fizetett be az államkasszába.

Az ez alapján kiszámolt költségek és nettó fizetés alapján a magyar állam 45 százalékát veszi el a teljes munkaerőköltségnek. Ez pedig nemzetközi viszonylatban továbbra is kimagasló. Az OECD közlése szerint ennél nagyobb mértékben "csak" 5 ország adóztatja a fizetéseket, a magyar adóék az ötödik legmagasabb:

  • Belgiumban 52,7,
  • Németországban 49,5,
  • Olaszországban 47,9,
  • Franciaországban és Ausztriában 47,6 százalékos az elvonás mértéke.
 

A helyezésünk a szociális hozzájárulási adó tavalyi csökkentése ellenére változatlan maradt, és a régiónkat tekintve is kiemelkedően kedvezőtlen. Főleg annak fényében, hogy a kormány már többször megfogalmazta azt az általános célját, hogy Magyarországnak el kell érnie a visegrádi országok adóelvonási szintjét. A nehézséget csak az jelenti, hogy jelenleg szinte közelebb van a magyar adóelvonás szintje a világ élvonalához, mint a visegrádi országokéhoz.

Igaz, ugyan, hogy Csehországban is több mint 40 százalékot von el az állam, ha az átlagot tekintjük, akkor még nagyon messze vagyunk. Mint korábban írtuk: a cél elérése az egyszámjegyű szja bevezetése nélkül nem fog sikerülni.

Az OECD szerint

  • Csehországban 43,7,
  • Szlovákiában 41,7,
  • Lengyelországban pedig 35,8 százalék az adóék.

Ennek átlaga 40,4 százalék, amihez még 4,6 százalékpontot kellene lefaragni. Igaz, idén júliustól újabb 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó, így az 17,5 százalékos lesz. A változtatás 44,1 százalékra fogja levinni a jelenlegi 45 százalékos adóéket, a rangsorban elfoglalt helyezésünket azonban jó eséllyel nem fogja változtatni. Bár azt nem tudjuk, hogy a többi országban idén változott-e az adórendszer, de a jelenlegi adóékkel olyan "légüres" térben mozog Magyarország, hogy a körülöttünk lévők esetében vagy jelentős adócsökkentésre vagy szignifikáns adóemelésre lenne szükség, hogy egy hellyel előrébb vagy hátrébb lépjünk.

A friss adatok szerint 2018-ban egyébként a legalacsonyabb adóék Chiléhez kötődött, 7 százalék, előtte Új-Zéland 18,4 és Mexikó áll 19,7 százalékkal. Az európai kontinens legalacsonyabbját pedig Svájc regisztrálja, 22,2 százalékot.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/?>