Évek óta húzódó konfliktus jellemzi Varga Mihály és Matolcsy György szakmai kapcsolatát - amelynek a lényege, hogy ki irányítsa valójában a magyar gazdaságpolitikát -, és most újabb jele mutatkozott meg annak, hogy Orbán Viktor két megbecsült harcostársa továbbra sem tudja elásni a csatabárdot.
Ezúttal abban nincs egyetértés a felek között, hogy az előttünk álló években mekkora ütemben képes növekedni a magyar gazdaság. Varga szerint minden évben legalább 4 százalékos bővülést lehet elérni, míg Matolcsy jegybanki stábja szerint jövőre már csak 3,5 százalékra futja, egy évvel később pedig még szerényebb, 2,8 százalékos növekedésre van kilátás.
A két makropálya ráadásul egymáshoz közel eső időben publikált dokumentumokban jelent meg. A Varga által vezetett Pénzügyminisztérium a 2019-es költségvetési törvényjavaslatban tette közzé a GDP-re vonatkozó számokat, a Matolcsy irányítása alatt álló Magyar Nemzeti Bank pedig a múlt héten közzétett inflációs jelentésben vázolta a saját számításai szerint adódó makropályát.
Nagyon nem mindegy, hogy melyik áll majd közelebb a valósághoz. Mind többen emlegetik ugyanis, hogy a világgazdaság egy újabb válságos időszak elé néz, miközben a befektetést kereső pénzek elkezdtek visszaáramolni az Egyesült Államokba, az ottani kamatemelések hatására.
Megkérdeztük a pénzügyminisztert, mit gondol elődje - Matolcsy vezette a Nemzetgazdasági Minisztériumot egészen 2013-ig, amikor kinevezték a jegybank elnökének, a tárcát pedig Varga vette át - gazdasági prognózisairól.
A miniszter válasza így hangzott: "Az elmúlt évekre visszaemlékezve több olyan alkalmat vélek felfedezni, amikor az elemzői várakozásokhoz képest a kormány várakozásai igazolódtak. Nyugtával dicsérjük a napot. Egy alapos, felelős tervezési munka folyt a Pénzügyminisztériumban mind az infláció (az MNB magasabb, 3,1 százalékos inflációval számol a jövő évre, mint a PM 2.7 százaléka - a szerk.), mint a gazdasági növekedés tekintetében. Most, 2018 júniusában nehéz megmondani, hogy mi lesz majd 2019 egészében, de a kormány mindig kész volt arra, hogy az első negyedévi, félévi adatokat értékelve hozzányúljon egy adott év költségvetéséhez."
A miniszter arról is beszélt, hogy most a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása előtt áll a kormány, s majd ha elfogadták, azt követően - nyilván már ősszel - lehet majd arról beszélni, hogy bármelyik pontjához hozzá kell-e nyúlni.
A válasz két fontos információval is szolgált. A miniszter is elismeri, hogy nagy bizonytalansággal lehet csak megtervezni ilyen korán a következő évi folyamatokat. Ezzel összefüggésben nem zárta ki, hogy módosítsák a 2019-es költségvetést, de erre csak abban az évben kerülhet sor, az első néhány havi adat ismeretében.
Valamint a jegybankban folyó munkáról, az inflációs jelentésben foglaltakról "elemzői várakozásként" beszélt, első hallásra degradálóan. Nem lebecsülve a piaci elemzők tevékenységét, de a jegybank mindig is büszke volt arra, hogy a legjobb szakemberek dolgoznak ott, akik a lehető legtöbb információt elérve tudják végezni munkájukat. Varga a mondatában viszont nem tett minőségi különbséget a csekélyebb információs bázissal dolgozó piaci szakemberek és a nemzeti bank munkatársai között.
Volt még egy szúrása a miniszternek Matolcsy felé. Az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendégeként említette meg Varga, hogy Matolcsy is tagja annak a Költségvetési Tanácsnak, amely testület megtárgyalta és elfogadta a 2019-es költségvetést. (A tanácsban még Kovács Árpád a számvevőszék egykori elnöke, illetve Domokos László, az ÁSZ jelenlegi elnöke dolgozik.)
S valóban, a parlament honlapján fellelhető tanácsi vélemény szerint "a törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését." Arra ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a 4,1 százalékos - az előrejelzői konszenzust meghaladó - kormányzati GDP-növekedés akkor teljesülhet, ha megvalósul a keresetek és a foglalkoztatás tervezett jelentős mértékű növekedése, ezzel összefüggően pedig a fogyasztás emelkedése. De olyasmi nem olvasható ki a tanácsi jelentésből, hogy a túlzott növekedési és alulbecsült inflációs számításoknak milyen következményeik lehetnek.
