<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
2p

A magyar kabinet immár harmadszorra vétózta meg az EU 27 tagországa mellett további három államot tömörítő Európai Gazdasági Térség tanácsülésének zárónyilatkozatát.

A magyar kormány ellenállása miatt megint nem tudta elfogadni az Európai Gazdasági Térséget (EGT) alkotó EU27-ek, valamint Liechtenstein, Izland és Norvégia legutóbbi tanácsülésének zárónyilatkozatát – számol be a Népszava. E megbeszélések célja, hogy egyrészt megállapodás szülessen arról, Liechtenstein, Izland és Norvégia mennyi pénzt adjon az EU átlagos fejlettségi szintjétől elmaradó 15 tagállamnak 2021-2027 között, másrészt eldőljön, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatások érkezzenek.

Ugyanaz a nóta. Fotó: Depositphotos
Ugyanaz a nóta. Fotó: Depositphotos

Ezt fúrta meg az Orbán-kormány – miután tavaly novemberben és idén júniusban már szintén a vétója miatt nem sikerült elfogadni zárónyilatkozatot.

Az egy évvel ezelőtti esetet annak lehet betudni, hogy a kabinetnek nem sikerült megállapodnia Norvégiával a Norvég Alap kifizetéseiről, így nem jutott hozzá annak pénzeihez. Magyarország azt nem volt hajlandó elfogadni, hogy – a korábbiakhoz hasonlóan – a pályázaton legtöbb pontszámot kapott Ökotárs Alapítvány kezelje a civileknek járó pénzeket, ami egyébként a teljes összeg (77 milliárd forint) körülbelül öt százaléka.

Ezúttal a Népszava forrásai szerint a magyar kormány nevében eljáró diplomata ugyanazzal indokolt, mint a korábbi üléseken: csak akkor járul hozzá a közös nyilatkozathoz, ha az tartalmazza, hogy a norvégok megszegték az EU-val szemben vállalt pénzügyi kötelezettségeiket.

Mindenesetre Liechtenstein, Izland és Norvégia képviselői a lap értesülései szerint gondolkodnak azon is, hogy a pénzek odaítélését ezután a rendszerszintű korrupció megfékezését szolgáló intézkedésekhez kössék, hasonlóan az uniós eljáráshoz, amely jelenleg Magyarország ellen zajlik.