Most is vezet Dánia, nagyon feljött Írország, Csehország és Belgium. Stabilan a top 10-ben van Svájc, Szingapúr, Hollandia és Tajvan, sokat esett Norvégia, Németország, a kelet-európai országok épphogy befértek a top 50-be a versenyképességet 35 éve mérő International Institute for Management Development (IMD) héten közölt friss rangsorában, amit a 2022-es adatok alapján állítottak össze.
Az IMD idén is azt a gyakorlatot követte, hogy felhasználta az állami és független adatforrásokat, de ezen kívül megkérdezett 6400 vállalati és intézményi felsővezetőt is világszerte. Az intézet hagyományosan 164 olyan tényezőt vizsgál, amik erős hatással vannak egy ország versenyképességére. Ezeket négy csoportra osztják:
- Makrogazdasági teljesítmény (belgazdaság, külkereskedelem, külföldi befektetések, árak, foglalkoztatottság)
- A kormányzat teljesítménye (költségvetés, adózás, intézményi keretek, jogi szabályozók, társadalmi alrendszerek hatékonysága)
- Üzleti feltételrendszer (termelékenység, és hatékonyság, munkaerőpiac, pénzügyek, vállalatvezetés, attitűdök és értékek)
- Infrastruktúra (alap, technológiai és tudományos infrastruktúra, egészség és környezet, oktatás)
A legnagyobb súllyal az infrastruktúra-csoport szerepel (60 tényező), ezt követi a makrogazdaság (44 tényező), majd a kormányzat jön (33 tényező), a legkisebb súlya az üzleti feltételrendszernek van, itt 27 tényezőt vizsgáltak.
A 64 országra vonatkozó összesített listát Dánia vezeti, akárcsak tavaly, két éve még harmadik volt. Mögé nagyot ugorva (a 11. helyről) feljött Írország, a bronzérmes az a Svájc lett, amelyik két éve még az élen állt, de nem tudott ott maradni, akkor a 2.lett. Mindhárom ország kis méretű gazdasággal bír, de nagyon nyitott és hatékony a külkereskedelme, akárcsak a 4. Szingapúré, amelyik már évek óta a top 5-ben szerepel a versenyképességi rangsorokban.
Az IMD szakértői szerint a lista változásai jól mutatják, hogy mely államok tudtak győztesként kikerülni a járvány okozta lassulásból és hogy a túl korán nyitó országok jelentősen hátrébb kerültek, például Svédország, Finnország és Norvégia.
Az egyik vezető közgazdász így fogalmazott: „a siker legfőbb meghatározója, hogy egy ország mennyire tudja elősegíteni az állampolgárok előrehaladását. Nem az, hogy mit tesz most Kína vagy az Egyesült Államok, előbbi például két év alatt a 16.-dikról a 21. helyre szorult vissza, Amerika ugyanakkor tartósan a 10. hely körül áll, de nem tud lényegesen feljebb kerülni.”
Térségünket nézve egyértelműen kimagaslik Csehország, amelyik ütemesen jön fel: a 2021-es listán még a 34., tavaly már a 26., idén a 18. helyre futott be. Messze lemaradva, a 42. Szlovénia, délnyugati szomszédunk évente 3-4 hellyel kerül hátrább. Rögtön mögötte áll Lengyelország, amelyik két éve még a 47., majd tavaly már csak az 50. lett, idén viszont hét helyet javított.
Ugyanennyit rontott Magyarország. Érdemes megemlíteni, hogy két éve még a 42. helyen álltunk, tavaly pedig a 39. helyre sikerült feljönni, innen estünk most a 46.-ra. Románia a 48. és az 51. pozíció között ingadozott az elmúlt három évben és hullámzó teljesítményt mutat Lettország, amelyik 2021-ben a 38., tavaly a 35. lett, de idén már csak az 51.
Stagnálunk vagy esünk
A fent említett négy fő szempontcsoportot nézve egyértelmű, hogy a középmezőny végén szerepel Magyarország az elmúlt három-négy évben: az infrastruktúra folyamatosan fejlődik, de így is csak a 37-38. hely körül stagnálunk ezzel. Szintén nem tudunk előrébb jutni a kormányzati hatékonyságban, ezen a téren a 40. helyre bebetonoztuk magunkat. Tíz helyet estünk viszont az üzleti környezet tekintetében (az 58. helyre), s ennél is nagyobbat zuhantunk a makrogazdasági mutatók terén: három éve még az előkelő 8. hely volt a miénk, idén már csak a 21.
Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a tőkevonzó képesség mennyire meghatározó egy ország versenyképességének alakulásában. Jó példa erre a három éve még 13., tavaly a 11., idén pedig ezüstérmes Írország: az infrastruktúra terén vannak még jelentős elmaradásai, de a javuló makrogazdasági mutatói és a hatékonyabb kormányzati munka nagyságrendekkel jobban vonzza a külföldi működő tőkét, mint a lista nagyon sok országa, beleértve az Egyesült Államokat és a 29. Nagy-Britanniát is.
