8p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A magyar fogyasztók szinte semmit sem érzékelnek abból, hogy az energiahordozók árai miképp mozognak, pedig a gáz ára zuhan, és a Mol által használt orosz Ural típusú olaj is nagyon olcsó lett. Hogy a mostani állapot meddig lesz fenntartható, azt nehéz megjósolni, ám az elmúlt hetek árai alapján a magyar költségvetés igen kényelmes helyzetbe került.

A magyar kormány számára komoly gondot okozott az energiaárak tavalyi bődületes emelkedése, hiszen Orbán Viktor többek között a korábban folyamatosan mondogatott ígéretét elbukta, amely az olcsó rezsi fenntartására vonatkozott. De jelentősen hozzájárult az Európa-bajnok magyar inflációhoz is, igaz, a régióhoz képest tapasztalt 7-8 százalékpontos inflációs plusz már nem ennek, hanem a kormányzati lépéseknek volt köszönhető. Az úgynevezett cserearányok is megbillentek, hiszen Magyarország mind villamosenergiából, mind az energiahordozókból jelentős importra szorul, ezek pedig nagyon jelentősen drágultak, miközben az exportált termékek ára jóval kisebb mértékben emelkedett. Így az ország külkereskedelmi és a folyó fizetési mérlege is fájó mértékben megbillent. A kialakult rendkívül nehéz helyzetet ráadásul a szakértők szerint nem is sikerült átgondoltan és tervszerűen kezelni, hanem ötletszerű, időnként egymásnak ellentmondó intézkedésekkel reagált erre a kormány.

A kommunikációban ugyan a 2022-es nyári nagy áremelés után sérült a "megvédjük a rezsit" szlogen, de mégis megtartotta a kormány, sőt a 2023-as költségvetésben a lakossági és vállalati kompenzációt szolgáló úgynevezett rezsivédelmi alapba 2000 milliárd forintot terveztek be. Mellékesen illusztrálnánk, hogy ez nagyságrendileg mit jelent, hiszen ennek az összegnek kevesebb mint felére lenne szükség három év alatt (a GKI korábbi tanulmánya szerint összesen 892 milliárd forintra 2025-ig), hogy egy komolyabb bérrendezéssel ismét vonzóbbá tegyék a pedagógusi pályát. Ugyanakkor a lenti számításunk azt mutatja, hogy a mostani folyamatok alapján a különböző adók formájában beszedendő 2000 milliárd forintnak akár egy tetemes része is a kasszában maradhat.

A mostani tőzsdei ár már "fedezi" a rezsicsökkentést

A földgáz árára ugyan nem szerepel prognózis a 2023-as költségvetésben, ám a kormány többször jelezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentését (is) használja a tervezéshez. A jegybank elemzésében 139,8 eurós (MWh) árral számol, ami közel háromszorosa a jelenlegi 52 eurós tőzsdei kurzusnak. Miután az oroszokkal 2021 őszén 15 éves távra kötött hosszútávú gázszerződés részletei nem ismertek, számításainkat a piaci viszonyoknak feleltetjük meg, amely valószínűsíthetően nem fedi teljesen a valós folyamatokat, mert a külkereskedelmi statisztikák alapján az derül ki, hogy Magyarország a tőzsdei árnál drágábban veszi az orosz gázt.

Ha megnézzük a földgáz árának 2021-es alakulását, akkor azt láthatjuk, hogy az év elején még igen nyomott árak után nyártól masszív drágulás jött, sőt augusztusban az átlagár már a jelenlegi szint körül volt. A havi átlagok alapján számított éves átlag szintén a jelenlegi piaci árak közelében alakult, hiszen 49,5 euró volt. Az átlagérték alapulvétele persze torzít a képen, hiszen az év elejei rezsicsökkentett árak meghaladták a piacit, míg az év végén már az egyetemes szolgáltatás körében tartozók érdemi támogatást kaptak. Ugyanakkor az ezen a körön kívül lévők, így a vállalkozások nem kaptak támogatást, és feltételezhető, hogy akik a 2022/23-as tél árait túlélik, azok ki tudják gazdálkodni az 50 euró körüli tőzsdei jegyzés alapján kalkulálható kereskedői és áfát is tartalmazó köbméterenkénti 300-350 forintos árat is. Arról nem beszélve, hogy a vállalati szektor a gyármentő program révén több százmilliárd forintos támogatást kap energiahatékonysági beruházásokra.

A fentiek miatt azt vesszük figyelembe, hogy a költségvetés szempontjából tehát a lakossági rezsicsökkentett ár és a piaci ár közötti különbség milyen terhet jelent. Élünk továbbá azzal az egyszerűsítéssel, hogy a veszteség ugyan az energiakereskedőnél, az MVM-nél keletkezik, de mivel ezt a végén az adófizetők állják, így költségvetési teherként tekintünk rá. A fentiek miatt nem számolunk az áfával, hiszen jelen esetben ezt az állam az egyik zsebéből a másikba teszi. Fontos hangsúlyozni, hogy a 2022-ben a mostani áraknál jóval drágábban betárolt gázt nem vesszük figyelembe, csak a jelenlegi tőzsdei és lakossági árakkal számolunk. Tesszük ezt többek között azért is, mert a tárolói adatok szerint is az MVM egyértelmű célja, hogy minél előbb leépítse a drága készleteket, de erről beszélt a Klasszis Klub vendégeként a közelmúltban Holoda Attila energiapiaci szakértő is.

A korábbi években a hazai teljes földgázfogyasztásból 3,5-4 milliárd köbméter volt a lakossági fogyasztás. Miután az áremelés hatására igen jelentősen visszafogta mindenki a gázfelhasználását, és az Energiaügyi Minisztérium (LINK) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai (LINK) is azt mutatták, hogy 20 százalék feletti volt a megtakarítás, így ezt a felső értékből vesszük le, tehát éves szinten 3,2 milliárd köbméter lakossági fogyasztással számolunk. Amennyiben a teljes lakossági fogyasztás rezsicsökkentett áron történne, úgy a most számlázott 102 forintos köbméterenkénti árhoz képest az 52 eurós tőzsdei jegyzés köbméterenként nagyságrendileg 100 forintos veszteséget jelentene az állam számára. Ez tehát nagyságrendileg 320 milliárdos teher lenne.

Az állam szempontjából a lakossági piaci áron több most a nyereség, mint a rezsicsökkentett áron a bukó. Fotó: Depositphotos
Az állam szempontjából a lakossági piaci áron több most a nyereség, mint a rezsicsökkentett áron a bukó. Fotó: Depositphotos

Érdemes leszögezni, hogy a fogyasztók egy része azonban (kisebb-nagyobb részben) lakossági piaci árat fizet (köbméterenként közel 750 forintot). Korábban nagyságrendileg a fogyasztás kétharmada jutott az átlagfogyasztás alatti kategóriába, az egyharmada pedig az ezt meghaladóba. Logikus feltételezni, hogy a 7,5-szeres árkülönbözet elsősorban a lakossági piaci árat fizetőket késztette spórolásra, így mi azzal számolunk, hogy jelenleg a lakossági gázhasználat 80 százaléka rezsicsökkentett áron történik. Ez azt jelenti, hogy a folyamat végén az államnak ezen a fogyasztáson 265 milliárd forint vesztesége van. A másik oldalon viszont a 20 százaléknyi lakossági piaci áras fogyasztáson lévő nyereség ezt bőven ellensúlyozza, hiszen ott 300 milliárd feletti a tőzsdei árhoz képest a plusz.

Az idei évben tehát csak a tőzsdei árat és a lakosság felé felszámított díjakat nézve kisebb pluszba kerül a költségvetés.

Óriási plusz van az olajon

Nem akarunk sokat lovagolni a félrevezető kormányzati kommunikáción, de "az elhibázott szankciók" kapcsán nem tudjuk figyelmen kívül hagyni, hogy az mennyire valótlan. Az ugyanis „megfeledkezik” olyan tételekről, amelyek pluszbevétellel járnak. Az Oroszország elleni egyik lépés, vagyis a nyersolaj nem csővezetéses importjának tilalma és az alkalmazott ársapka is jelentősen hozzájárult ugyanis ahhoz, hogy az onnan érkező Ural típusú olaj jelentősen olcsóbbá váljon, mint az Európában irányadó Brent.

A háborút megelőzően még nagyjából együtt mozgó két olajfajta között ugyanis jelentős különbség alakult ki. Ez a december 5-én életbelépett szankciók előtt ugyan érezhetően elkezdett szűkülni, de miután az uniós döntések megalapozottnak bizonyultak és a magyar kormány és annak „beszélő fejei” által is beharangozott olajpiaci összeomlás elmarad, az árak padlót fogtak. Így az Ural olaj bőven a megállapított 60 dolláros ársapka alatt van, miután Magyarország csővezetéken vásárolja az orosz olajat és így mentességet kapott a szankciók alól, ez hordónként nagyjából 30 dollár árelőnyt jelent. A Mol a százhalombattai Dunai Finomítóban éves szinten 50 millió hordó olajat szokott feldolgozni, így viszonylag egyszerű számítással kikalkulálható, hogy ez nagyságrendileg 1,5 milliárd dollár nyereséget jelentene a cég számára. Csakhogy ennek csupán az öt százaléka jelenik meg az olajtársaság eredményében, hiszen a magyar kormány erre az árkülönbözetre 95 százalékos adót vetett ki. Mindez azt jelenti, hogy ebből az árkülönbözetből az állam 1,425 milliárd dollárnyi adóbevételt realizál, ami 500 milliárd forintot meghaladó adóbevételt jelent.

Hogyan tovább?

Mint fent hangsúlyoztuk, nem ismerjük az orosz szerződést, így nem tudjuk, hogy az elvi nyereséghez képest a valós számok mit mutatnak. Azt viszont tudjuk, hogy a tőzsdén különböző későbbi szállításokkal most a tavaly nyárihoz képest nagyon kedvező, 55 euró alatti áron lehet üzletet kötni, tehát a tárolók jövő évi feltöltése akár ilyen árszinten is történhetne. Ergo, ezt meglépve a lakossági árakat megtartva, a költségvetés számára ebben az esetben nem jelentene pluszterhet a rezsicsökkentett lakossági ár meghagyása.

A másik oldalon nem lenne meglepő, ha az Európai Unió valamilyen módon lépéseket tenne, hogy a magyar kormány ne tudjon „nyerészkedni a háborún”, és előbb-utóbb megszüntetnék a csővezetékes olajszállítás mentességét. Így a Mol nem tudna a piaci árnál olcsóbb olajat vásárolni, és persze a költségvetésnek sem lenne extrabevétele.

Összességében tehát elmondható, hogy a rezsivédelmi alapba kerülő, de az árkompenzációra fel nem használt összegeket mindenképpen energiatakarékossági (például épületszigetelési) és megújuló energiatermelési projektekre kellene felhasználni. Továbbá, ahogy azt az Energiaügyi Minisztérium illetékesei is beharangozták, minél előbb fejleszteni kellene az elektromos hálózatot, hogy az a megtermelt megújuló energiát kezelni tudja.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!