A magyar oktatás helyzete romló/stagnáló az utóbbi évtizedben (ezt a Pisa tesztek és a kompetencia mérések is jelzik), amelyhez hozzájárul a pedagógusok szakmai erkölcsi és anyagi megbecsültségének drasztikus csökkenése is. Ennek következménye, hogy kevesen akarnak tanárok, tanítók lenni, illetve, hogy a már kiképzett pedagógusok között is sok a pályát elhagyó.
Elképesztő lemaradásban a pedagógusbérek
Az okok szerteágazók, a GKI Gazdaságkutató friss elemzése csak a gazdasági természetűeket vizsgálja. A 2000-es évek eleje óta az óvodai, valamint az alap-és középfokú oktatásra fordított nominális kiadások (hasonlóan az összes oktatási kiadáshoz) becslésük szerint 2,3-szeresére nőttek ugyan 2001-2020 között, azonban a kiadások reálértéke csak 15,4 százalékkal nőtt. Mindez oda vezetetett, hogy a vizsgált kör részesedése a GDP-ből 3,5 százalékról 2,6 százalékra esett vissza (a teljes oktatási kiadás esetében 5 százalékról 3,8 százalékra.
Mivel az oktatási kiadásokon belül meghatározó a pedagógusok bére, ezért a GDP részarány csökkenésének oka, hogy a pedagógusbérek nem tartottak lépést a GDP növekedési ütemével sem. Ennek következménye, hogy a többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrány alakult ki. Ez különösen szembetűnő a fegyveres testületek diplomásaihoz képest, ahol 1,8-2,1-szeres a többlet, de a (sok érettségizettet is foglalkoztató) rendőrségi átlag is 22-42 százalékkal magasabb, mint az alap- és középfokú oktatásban foglakoztatott diplomások keresete. Ráadásul a különbség nő az életkor szerint (a 30 év alatti rendőrök keresete 24-43 százalékkal haladja meg a pedagógusukét, ami 50 év felett 45-66 százalékra nő). Csak érdekességként említjük meg, hogy a pedagógusbérekről döntő törvényhozó, miniszter vagy államtitkár keresete 2021-ben (tehát a nagy emelés előtt) 3,5-4-szerese volt a szintén diplomás pedagógusokénak.
Degradáló a diplomás bérek 80 százalékát megcélozni, de még az sem lesz meg
Az EU nyomására a kormány is belátta, hogy a keresetek ilyen alacsony szintje az állami oktatás ellehetetlenülését okozza (a minapi hír szerint legalább 8-16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból). A javalat szerint a 2025-ig terjedő időszakban 77 százalékkal emelik a pedagógusok keresetét, amely a kormányzati várakozások szerint akkorra a diplomás átlagbér 80 százalékát fogja elérni. (Ez utóbbi önmagában is leértékeli a pedagógus hivatást, hiszen ugyanannyi idejű tanulást 20 százalékkal kevesebbre értékeli - hívja fel a figyelmet a GKI). További probléma, hogy a jellemzően egyetemi diplomás tanári fizetést nem az egyetemi diplomás átlaghoz kívánja felzárkóztatni (A főiskolai és az egyetemi diplomás kereset között 43 százalékos különbség van a KSH adatai szerint.)
Ha a tervezett (kormányzati) értékkel számolunk, illetve figyelembe vesszük, hogy közben az egyéb diplomások bére is emelkedik, akkor a GKI becslése szerint a tanárok bére az egyetemi diplomás bér 74 százalékát, a tanítóké pedig a főiskolai végzettségűek 61 százalékát (a jelenlegi 54, illetve 45 százalékhoz képest) fogja elérni 2025-ben. Ennek oka, hogy a várható magas infláció miatt a diplomás bérek a GKI várakozásai szerint közel 31 százalékkal fognak emelkedni 2022-höz képest.
Mennyibe kerülne a tisztességes béremelés?
A GKI megbecsülte, hogy milyen költségvetési kiadásokkal jár a tervezett béremelés, illetve, hogy mivel járna, ha az alap- és középfokú oktatásban dolgozók a megfelelő diplomás bér 100 százalékát kapnák meg már 2023-tól. Ez alapján a kormányzati javaslat 2025-ig összesen közel 892 milliárd forintba kerülne úgy, hogy 2025-ben 480 milliárd forinttal lenne több kiadás, mint 2022-ben. (A nettó költségvetési kiadás ugyanakkor 2025-ig összesen 525 milliárd Ft-ra rúg, s 2025-ben 311 milliárd Ft-ot tesz ki.)
A vizsgált pedagógus körben a diplomás bérek 2023-as elérése összesen bruttó 2000, nettó 1177 milliárd forintba kerülne 2025-ig (akkor a kiadások bruttó 770, nettó 450 milliárd Ft-tal lennének magasabbak, mint 2022-ben). Mivel a GDP 27,5 ezer milliárd Ft-tal nő 2025-re (2022-höz képest), ezért a GDP arányos bruttó kiadásnövekedés a kormány tervei szerinti béremelés esetében átlagosan 0,15 százalékot tenne ki, míg a teljes kereset felzárkóztatás miatti bruttó kiadás átlagosan a GDP 0,32 százalékát érné el. A nettó kiadás rendre a GDP 0,1 százaléka, illetve 0,21 százaléka lenne.
Az összes közoktatásban dolgozó bérének rendezése (a megfelelő diplomás bérek elérése) 2025-ben bruttó 1100 milliárd Ft (nettó 667 milliárd Ft) többlet kiadást jelentene, ami a 2025-ös GDP 1,1 százaléka (a nettó kiadás a GDP 0,7 százaléka lenne). A költségvetési főösszeghez képest a kiadások aránya 2025-ben az alap- és középfokú oktatásban/nevelésben dolgozók keresetemelkedése miatt a kormányzati béremelési javaslat alapján 2,4 százalék (jelenleg 1,8 százalék), a megfelelő diplomás bér elérése esetén 3,1 százalék, míg a minden pedagógusra kiterjedő kereset felzárkóztatás a megfelelő diplomás bérre 4,6 százalék lenne.
Vagyis a GKI szerint észszerűen megvalósítható lenne az összes pedagógus keresetének a diplomás átlagra való emelése 2025-ig, csak akarni kellene.
