4p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Mindez a 2022-es költségvetés zárszámadási törvényjavaslatából derült ki.

Az Orbán-kormány 2010-es (második) hatalomra kerülése óta egy fiskális szempontból igencsak elhanyagolt területet karolt fel azzal, hogy stratégia ágazattá minősítette a sportot.

Ezzel kapcsolatban elsősorban arról szóltak a hírek az elmúlt bő egy évtizedben, hogy mennyi pénzt irányított a kormány a területre közvetlenül a költségvetésből és a tao-támogatási rendszer révén is. Sőt, mint azt korábbi cikkeinkben is bemutattuk, még a gazdaságilag nehezebb időszakban sem kerül ki a fókuszból az ágazat. Olyannyira nem, hogy például a koronavírus-járvány hazai kirobbanásának évében, 2020-ban minden eddiginél több pénz áramlott a sportba a költségvetésből, és bár a pandémia lecsengését követően a folyamatosan emelkedő infláció, majd az orosz-ukrán háború kitörése állította újabb kihívások elé a gazdaságot,

stabilan több mint 400 milliárd forintot pántlikáztak fel az ágazattal összefüggésben a büdzséből.

 

Összegzésünk szerint 2022-ben közvetlenül a költségvetésből 411,2 milliárd forint ment a területre, ami kiegészült még azzal a 134,1 milliárddal, amiről tao-támogatás címén lemondott a kormány.

Ehhez képest ugyan elenyésző pénzről van szó, ám a jelek szerint szükség esetén az egyes sportklubok és -szervezetek humanitárius célokat is ellátnak. Amihez némi pluszforrást is biztosított a kormány a költségvetésből 2022-ben - vettük észre a költségvetés zárszámadási törvényjavaslatában.

Az érintettek ugyanis besegítettek az ukrajnai menekültválság kezelésébe, az ezzel kapcsolatban felmerült kiadások finanszírozására pedig némi költségvetési forrást is kaptak.

A zárszámadás Honvédelmi Minisztériumról szóló fejezete szerint 410,6 millió forinton osztozott 18 sportklub- és szervezet.

A szétosztott támogatás több mint fele (57 százaléka) négy sportszervezethez került:

  • a legtöbbet, 65,1 millió forintot az MTK Budapest Zrt. kapta,
  • 60,8 millió forint támogatásban részesült a Magyar Úszó Szövetség,
  • a szombathelyi Illés Sport Alapítvány 59,6 milliós,
  • a kisvárdai Várda Sport Egyesület pedig 51,8 milliós támogatást kapott az államkasszából.

Kiemelkedő összeghez jutott még rajtuk kívül a Puskás Akadéma - Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány is, 47,2 millió forinthoz. A debreceni fociakadémia és a sportcentrum összesen 42,1 milliót kapott a menekültválság feladatainak kezelésére, a diósgyőri fociklub pedig 22,3 milliót.

Említésre méltó, hogy nemcsak a szombathelyi sportalapítvány az egyetlen, melynek feladata keletkezett a menekültválsággal összefüggésben, hiába földrajzilag meglehetősen távol van a magyar-ukrán határtól. Rajta és a felcsúti alapítványon kívül még a győri ETO Futball Kft.-nek is jutott 13,6 millió forint.

Hogy pontosan milyen feladatok merülhetnek fel a sportkluboknál és mire kapták a támogatást, az a zárszámadási törvényből nem derül ki, ezért az ágazatért felelős Honvédelmi Minisztériumnál érdeklődtük. Megkeresésünkre mindenekelőtt leszögezték, hogy "a kormány döntése értelmében Magyarország az EU és a NATO tagjaként a béke helyreállítására irányuló közös uniós erőfeszítéseket támogatja, emellett határvédelmi és humanitárius feladatokat is ellát".

A tárca tájékoztatása szerint

"az ideiglenes védelemre jogosultként hazánkban tartózkodó ukrán fiatal, nem profi sportolók elhelyezése sportakadémiákon, sportszövetségeknél valósult meg, ezáltal biztosítva a fiatal sportolók számára a szállás és a rendszeres ellátás mellett az edzés lehetőségét, emellett a szövetségek kiemelt szerepet fordítottak a fiatal sportolók oktatási lehetőségének megteremtésére is".

Erre a célra a HM szerint összesen 500 millió forint támogatást kaptak a menekültek ellátásában résztvevő sportszervezetek, noha a zárszámadási törvény melléklete 410,6 millió forint kiosztott támogatásról árulkodik. Amennyiben ehhez hozzávesszük azt a 79,4 millió forintot, melyet a dokumentum szerint az előirányzatról átcsoportosítottak, akkor 490 milliónál járunk, ami a kerekítés szabályai alapján elfogadható a tárca által említett 500 milliónak.

A HM válaszából az is kiderül, hogy ilyen ellátásban menekültként 1200 fő sportoló és kísérője részesült, a főbb érintett sportágak pedig

  • a labdarúgás,
  • a kajak-kenu,
  • a vízilabda,
  • a jégkorong,
  • a cselgáncs
  • és az úszás voltak.

A zárszámadásban feltüntetett táblázat alapján a támogatott 18 sportszervezet közül 8 volt fociklub/csapat, 6 pedig vízisportokkal (úszás, kajak-kenu, vízilabda) foglalkozott. Amennyiben minden sportoló mellé csupán egy kísérőt számolunk, aki ilyen ellátásban részesült, akkor fejenként 171 083 forintba került egy személy ellátása.

(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!