Az Orbán-kormány 2010-es (második) hatalomra kerülése óta egy fiskális szempontból igencsak elhanyagolt területet karolt fel azzal, hogy stratégia ágazattá minősítette a sportot.
Ezzel kapcsolatban elsősorban arról szóltak a hírek az elmúlt bő egy évtizedben, hogy mennyi pénzt irányított a kormány a területre közvetlenül a költségvetésből és a tao-támogatási rendszer révén is. Sőt, mint azt korábbi cikkeinkben is bemutattuk, még a gazdaságilag nehezebb időszakban sem kerül ki a fókuszból az ágazat. Olyannyira nem, hogy például a koronavírus-járvány hazai kirobbanásának évében, 2020-ban minden eddiginél több pénz áramlott a sportba a költségvetésből, és bár a pandémia lecsengését követően a folyamatosan emelkedő infláció, majd az orosz-ukrán háború kitörése állította újabb kihívások elé a gazdaságot,
stabilan több mint 400 milliárd forintot pántlikáztak fel az ágazattal összefüggésben a büdzséből.
Összegzésünk szerint 2022-ben közvetlenül a költségvetésből 411,2 milliárd forint ment a területre, ami kiegészült még azzal a 134,1 milliárddal, amiről tao-támogatás címén lemondott a kormány.
Ehhez képest ugyan elenyésző pénzről van szó, ám a jelek szerint szükség esetén az egyes sportklubok és -szervezetek humanitárius célokat is ellátnak. Amihez némi pluszforrást is biztosított a kormány a költségvetésből 2022-ben - vettük észre a költségvetés zárszámadási törvényjavaslatában.
Az érintettek ugyanis besegítettek az ukrajnai menekültválság kezelésébe, az ezzel kapcsolatban felmerült kiadások finanszírozására pedig némi költségvetési forrást is kaptak.
A zárszámadás Honvédelmi Minisztériumról szóló fejezete szerint 410,6 millió forinton osztozott 18 sportklub- és szervezet.
A szétosztott támogatás több mint fele (57 százaléka) négy sportszervezethez került:
- a legtöbbet, 65,1 millió forintot az MTK Budapest Zrt. kapta,
- 60,8 millió forint támogatásban részesült a Magyar Úszó Szövetség,
- a szombathelyi Illés Sport Alapítvány 59,6 milliós,
- a kisvárdai Várda Sport Egyesület pedig 51,8 milliós támogatást kapott az államkasszából.
Kiemelkedő összeghez jutott még rajtuk kívül a Puskás Akadéma - Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány is, 47,2 millió forinthoz. A debreceni fociakadémia és a sportcentrum összesen 42,1 milliót kapott a menekültválság feladatainak kezelésére, a diósgyőri fociklub pedig 22,3 milliót.
Említésre méltó, hogy nemcsak a szombathelyi sportalapítvány az egyetlen, melynek feladata keletkezett a menekültválsággal összefüggésben, hiába földrajzilag meglehetősen távol van a magyar-ukrán határtól. Rajta és a felcsúti alapítványon kívül még a győri ETO Futball Kft.-nek is jutott 13,6 millió forint.
Hogy pontosan milyen feladatok merülhetnek fel a sportkluboknál és mire kapták a támogatást, az a zárszámadási törvényből nem derül ki, ezért az ágazatért felelős Honvédelmi Minisztériumnál érdeklődtük. Megkeresésünkre mindenekelőtt leszögezték, hogy "a kormány döntése értelmében Magyarország az EU és a NATO tagjaként a béke helyreállítására irányuló közös uniós erőfeszítéseket támogatja, emellett határvédelmi és humanitárius feladatokat is ellát".
A tárca tájékoztatása szerint
"az ideiglenes védelemre jogosultként hazánkban tartózkodó ukrán fiatal, nem profi sportolók elhelyezése sportakadémiákon, sportszövetségeknél valósult meg, ezáltal biztosítva a fiatal sportolók számára a szállás és a rendszeres ellátás mellett az edzés lehetőségét, emellett a szövetségek kiemelt szerepet fordítottak a fiatal sportolók oktatási lehetőségének megteremtésére is".
Erre a célra a HM szerint összesen 500 millió forint támogatást kaptak a menekültek ellátásában résztvevő sportszervezetek, noha a zárszámadási törvény melléklete 410,6 millió forint kiosztott támogatásról árulkodik. Amennyiben ehhez hozzávesszük azt a 79,4 millió forintot, melyet a dokumentum szerint az előirányzatról átcsoportosítottak, akkor 490 milliónál járunk, ami a kerekítés szabályai alapján elfogadható a tárca által említett 500 milliónak.
A HM válaszából az is kiderül, hogy ilyen ellátásban menekültként 1200 fő sportoló és kísérője részesült, a főbb érintett sportágak pedig
- a labdarúgás,
- a kajak-kenu,
- a vízilabda,
- a jégkorong,
- a cselgáncs
- és az úszás voltak.
A zárszámadásban feltüntetett táblázat alapján a támogatott 18 sportszervezet közül 8 volt fociklub/csapat, 6 pedig vízisportokkal (úszás, kajak-kenu, vízilabda) foglalkozott. Amennyiben minden sportoló mellé csupán egy kísérőt számolunk, aki ilyen ellátásban részesült, akkor fejenként 171 083 forintba került egy személy ellátása.
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.)
