A német kormány által is finanszírozott program keretében úgynevezett Szolar térképet készített a Fővárosi Önkormányzat a Magyar Napelem Napkollektor Szövetséggel közösen, amivel a korábbiaknál sokkal pontosabban meghatározható, hogy melyik épületre érdemes napelem-rendszert telepíteni – jelentette be a szerdai sajtótájékoztatón Kerpel-Frónius Gábor főpolgármester-helyettes. Összesen 345 ezer objektumot azonosítottak egy komplex térinformatikai rendszer segítségével, ezek között a lakóépületek mellett ipari létesítmények és közintézmények is vannak szép számmal.
A legnagyobb potenciál a XV. kerületben van, a családi házas övezetekkel bőven megtűzdelt külső kerületek szintén jól szerepelhetnek, illetve néhányban már erős a telepítési hullám.
„Tízmillió négyzetméter napelem telepítésével nagyon jelentősen tudnánk csökkenteni Budapest károsanyag-kibocsátását és energia-függőségét. Ennek érdekében a Fővárosi Önkormányzat programot indított, amelynek célja a napenergia széleskörű elterjesztése és integrálása Budapest életébe” - mondta.
Budapesten egyelőre az összes áramfogyasztásnak csak töredékét, kevesebb mint 1 százalékát adják napelemek. Ahhoz, hogy teljesülni tudjanak a Budapesti Klímastratégiában lefektetett klímacélok, nagyjából a 130-szorosára kell növelni a jelenlegi fővárosi napelem-kapacitásokat. A Budapesti Klímastratégiában a főváros vállalta, hogy 40 százalékos csökkentést ér el a főváros szén-dioxid-kibocsátásában 2030-ra.
Összesen 1500 megawatt teljesítményű azaz körülbelül tíz millió négyzetméter napelem telepítésével közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítanánk meg. Ez annyi, amennyi az összes budapesti lakos egy évi áramfelhasználásából a légkörbe kerül. A napelem-program eredményeképp Budapest összes CO2-kibocsátása nyolc százalékkal csökkenne.
Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője lapunknak elmondta: idén és jövőre még a kifeszített költségvetésben is biztosítanak több milliárd forintot a megtérülő energiatakarékossági beruházásokra. Napelemet ebben a szakaszban szociális intézmények, idősotthonok és néhány kulturális intézmény tetejére szerelnek fel.
Arra a kérdésünkre, hogy a fővárosi vállalatok milyen beruházásokat végeznek, illetve fognak elvégezni, azt mondta: szinte mindegyik jelentős projektet hajtott már végre ezen a téren, a Fővárosi Csatornázási Művek például biogázt is felhasznál, de a legtöbb cég épületein már vannak napelemek és továbbiak is felkerülnek.
A Fővárosi Önkormányzatnak nincs erőforrása és hatásköre arra, hogy a városi energiaellátás és a környezetvédelem komplex problémáit önállóan megoldja. A főváros ugyanakkor szeretne szerepet vállalni a budapesti napelemes fejlesztések előmozdításában, az összes érintett: a lakosság, az áramszolgáltató, közösségi közlekedés, kerületi önkormányzatok, a finanszírozók és iparági szakértők bevonásával.
Kiss Ernő, a több mint 300 iparági vállalatot tömörítő Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke elmondta, hogy a napelemes piac soha nem látott mértékben fejlődik Magyarországon, és már egy lakossági méretű napelem esetében is kedvező megtérülési mutatók érhetők el: átlag alatti fogyasztás és árszint mellett 8-10 év, a feletti kategóriában 4-5 év.
"A megnövekedett energiaköltségek következtében százezres nagyságrendű a tagvállalatainknál az érdeklődés. Érdemes azonban az MNNSZ szakembereire türelemmel várni, mert a robbanásszerű igénynövekedés következtében gombamód szaporodnak a napelem-telepítő vállalkozások, sokszor megfelelő háttér, eszközök és referenciák nélkül" - figyelmeztetett a szakember.
