A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentősen.
12 hónap alatt, 2018. áprilishoz képest az élelmiszerek ára 5,2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,3, a liszté 11,2, a péksüteményeké 9,7, a kenyéré 8 százalékkal magasabb, a tojásé 8,5, a tejé 6,2, a cukoré 3,6 százalékkal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,5, ezen belül a dohányáruké 12,7 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatásokért 3, ezen belül a lakásjavítási és -karbantartási szolgáltatásokért 12, az üdülési szolgáltatásokért 6,1 százalékkal kellett többet fizetni. Az üzemanyagok 6,9 százalékkal drágultak.
1 hónap alatt, márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek 3,2, a párizsi, kolbász 2,2, a sertéshús 1,6, a kenyér 1,2 százalékkal többe, az étolaj 1,9, a tojás és a sajt 1,2 százalékkal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek 2,1, a szeszes italok, dohányáruk 0,7, ez utóbbin belül pedig a dohányáruk 1,6 százalékkal drágultak. A szolgáltatások ára 0,5 százalékkal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 5,9 százalékkal lett magasabb.
2012 óta nem volt ilyen
Virovácz Péter, az ING szenior elemzője az adatokra reagálva közölte: az áprilisi adat 2012 decembere óta a legmagasabb érték. Az infláció 0,2 százalékpontos gyorsulását elsősorban a dohányáruk és az üzemanyagok drágulása mozgatta. A dohánytermékek az adóváltozások miatt, az üzemanyagok pedig az olaj dollárban és forintban számított emelkedése miatt lettek drágábbak.
Meglepetésre ugyanakkor a szolgáltatások inflációja nem gyorsult, továbbra is 3 százalékos éves bázisú áremelkedést mért a KSH.
Mit lép az MNB?
Az élelmiszerek, a tartós fogyasztási és a ruházati cikkek áremelkedési üteme viszont mérséklődött, ami így képes volt némileg fékezni az inflációt. A volatilis tételektől megtisztított maginfláció az előző havi adathoz képest enyhén mérséklődött és 3,7 százalék volt áprilisban.
Összességében az inflációs nyomás továbbra is magas a magyar gazdaságban, de a mutatók még az MNB inflációs céljának toleranciasávján belül mozognak, így aligha várhatjuk, hogy a jegybank a júniusi kamatdöntő ülése előtt bármit is változtatna a monetáris politikáján - közölte Virovácz.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja, az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja, hogy a maginfláció 3,8 százalék maradt, így feltehetően az adószűrt maginfláció sem emelkedett az előző havi 3,5 százalékos szintről. Ez utóbbin belül kiemelkedően nőnek a piaci szolgáltatások árai. Amennyiben az adószűrt maginfláció meghaladja az MNB várakozásait, a Monetáris Tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével.
Ez elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az EKB legutóbbi bejelentései is. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében. Az MNB előrejelzése szerint a gyenge európai konjunktúra miatt az importált infláció a második félévben már fékezni fogja az adószűrt maginflációt, így nagyobb lépésre nem kell számítani, sőt, az MNB egyelőre kivárhat.
„Az áprilisi adat összhangban van a várakozásunkkal. Az infláció gyorsulása elsősorban az üzemanyagok áremelkedésével magyarázható” - kommentálta az adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A friss adatok szerint az üzemanyagok ára 6,9 százalékkal nőtt tavaly áprilishoz képest. Az élelmiszerek is az átlagot bőven meghaladó, 5,2 százalékos drágulást produkáltak. A dohánytermékek és alkoholos italok ára pedig 8,5 százalékkal ment feljebb.
Csúcsközeli értékek, dráguló szolgáltatások
Németh Dávid elmondta, hogy a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt, az inflációs trendeket jobban tükröző maginfláció áprilisban 3,8 százalékos volt, ami stagnálásnak felel meg. Egyúttal azt jelenti, hogy megállt a maginfláció hónapok óta tartó gyorsulása. „A jegybank fokozottan figyeli az úgynevezett az indirekt adóktól szűrt maginflációt is, amely áprilisban 0,1 százalékponttal 3,4 százalékra mérséklődött, de így is közel tízéves csúcs közelében van. Ugyanígy tízéves rekordszintnél jár a keresletérzékeny és ritkán változó árú termékek inflációja is” – tette hozzá. Arra is felhívta a figyelmet a K&H szakértője, hogy a piaci szolgáltatások adószűrt inflációja emelkedő trendet mutat. Ez magyarázható egyrészt azzal, hogy eleve fokozott a kereslet irántuk. Másrészt szerepe lehet ebben a folyamatban a béremelkedésnek is, hiszen a magasabb fizetések a szolgáltatóknál a költségoldalon is jelentkeznek és ezt a többletet érvényesthetik az áraikban.
Lassulás, gyorsulás
A szakember szerint a fő inflációs mutató várhatóan lassulni fog a következő hónapokban a bázishatás miatt. Az ősz folyamán új lendületet kaphat a drágulás, így az év végén - decemberben - akár új csúcsra, 4 százalék körüli, vagy azt minimálisan meghaladó szintre gyorsulhat az inflációs mutató. Az éves átlagos infláció pedig a mostani kilátások szerint 3,4 százalék körül lehet. Németh Dávid szerint azonban nagyban befolyásolja majd az infláció alakulását, hogy az olajjal mi történik majd a világpiacon, ezzel összefüggésben pedig hogyan alakul majd az üzemanyagok ára a magyar piacon.
