Az elmúlt hónapokban lendületes emelkedésnek indultak a zöldségárak, ezt mindenki tapasztalhatja a piaci kofáknál, vagy a boltokban. Márciusban 5,4 százalékkal kellett többet fizetni az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerekért, ezen belül a kertben megtermelt áruféleségek, mint a burgonya, friss zöldség, gyümölcs, 21,1 százalékkal drágultak. Eközben a teljes kosárra számolt infláció 3,7 százalék volt.
Az okok többrétűek. Az aszályos időjárás és az európai piaci kínálat alakulása miatt kevesebb termény jut el a vevőkig. Az árrobbanás azért is kellemetlen, mert pont azt a fogyasztói réteget sújtja legjobban, amelyik a legkevesebb pénzből igyekszik kijönni hónapról hónapra. A vékony pénztárcájú dolgozók mellett a nyugdíjasok fogyasztásában tesz még ki nagy súlyt az élelmiszer, vagyis őket is rosszul érinti, amikor elszállnak az árak.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint idén márciusban ezek voltak a zöldségek átlagos árai (1 kilogramm):
- Burgonya: 279 forint
- Fejes káposzta: 325 forint
- Vöröshagyma: 333 forint
- Paradicsom: 855 forint
- Uborka: 781 forint
Egy évvel ezelőtt márciusban pedig ennyit kellett fizetni:
- Burgonya: 158 forint
- Fejes káposzta: 165 forint
- Vöröhagyma: 162 forint
- Paradicsom: 795 forint
- Uborka: 754 forint
Arányait tekintve a legnagyobb ugrás a vöröshagymánál és a fejes káposztánál volt, e termékeknek az árát egy év leforgása alatt megduplázták a kereskedők. Ehhez képest mérsékeltebb volt a burgonya drágulása, de a 76 százalékos áremelkedés is fájhatott a vevőknek. A paradicsom átlagos ára 60 forinttal emelkedett, az uborka ára pedig 27 forinttal.
Ami a gyümölcsöket illeti, egy kiló alma tavaly márciusban 333 forintba került, a banánért 501 forintot kellett fizetni, a narancsért 403 forintot. Egy év elteltével az alma 268, a banán 465, a narancs 383 forintba került a piacokon. Ezekért a termékekért tehát kevesebbett kellett fizetni, vagyis általánosságban nem beszélhetünk a zöldség-gyümölcsárak elszabadulásáról, az a tendencia csak az előbbi termékkörre érvényes.
Hasonló folyamatok olvashatók ki a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, március végén közölt inflációs jelentéséből. A jegybank szerint az infláció emelkedéséhez a felfolgozatlan élelmiszerek drágulása is hozzájárult. Ebben a körben 7,8 százalékos lehet idén az infláció.
Kérdés, a kormány meddig nézi tétlenül a drágulást. Eszközei lennének arra, hogy megfékezze az árak emelkedését, de ezeket egyelőre nem tervezik bevetni. Legalábbis ez derült ki a múlt heti Kormányinfón, ahol Gulyás Gergelyt kérdeztük arról, mit szándékozik tenni a kormány, mérlegelik-e például a zöldségekre jutó áfa év közbeni csökkentését.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter felidézte, hogy milyen intézkedéseket tettek az aszálykár enyhítésére, például az öntözési időszak kitolásával, de egy káralap is rendelkezésre áll, amit - mondta a miniszter - majd "fel kell tölteni".
Ezen túl semmilyen döntés nem született, de abban bízunk, hogy ezek a károk mérsékelhetőek. Ha nem, akkor nyilván a kormány keresni fogja annak a lehetőségét, hogyan lehet mérsékelni a gazdákat ért károkat - közölte.
Vagyis jelenleg nincs olyan javaslat a kormány asztalán, amely az adó mérséklésével állna útjába az áremelkedésnek. A zöldség-gyümölcs áfája egyelőre marad 27 százalékos, ami azt jelenti, hogy minden, a boltban fizetett 1000 forintból 270 forint az állam kasszájába vándorol forgalmi adóként. Miközben egy sor alapvető élelmiszer - húsfélék például - adója 5 százalékos.
Már tavaly felröppent a hír, hogy 2019-ben a kerti kultúrában nevelt növények áfája is 5 százalékra csökkenhet, de ebből végül semmi nem lett. A kérdés azonban továbbra is napirenden van, a kormány nem zárkózik el attól, hogy ha nem is általánosan, de meghatározott termékkörökben további adócsökkentéseket hajtson végre.
Ha viszont bejön a jegybank előrejelzése, akkor lehet, hogy erre sem lesz szükség. A cikkünkben már említett inflációs jelentés ugyanis a következő évekre a feldolgozatlan élelmiszerek - ebbe a körbe tartoznak a szezonális termékek is - árának mérsékeltebb emelkedését tartja valószínűnek. Az idei 7,8 százalékos infláció után jövőre 3,2 százalékot, rá egy évre 3,6 százalékot érhet el az áremelkedés üteme. Ennek magyarázatára egyébként nem tért ki a jelentés.
Ha ettől függetlenül mégis csökkentené az adót a kormány, az sem lenne egyébként garancia arra, hogy az árak is alacsonyabbak lesznek. Amikor a tojás vagy a halak áfáját vágták vissza, a piaci árak még magasabbak is lettek, mint az adócsökkentés előtt. Ennek ellátási zavarok voltak az okai, amelyek a kínálat szűküléséhez - így szinte automatikusan az árak emelkedéséhez - vezetnek.
