Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Kollár Dóra Kollár Dóra

Nagyjából a harmadát, mintegy 34 százalékot adtak ki 2019-ben az uniós áramelőállításban a megújulók – ez főleg víz- és szélenergiából származott. Magyarország a lista végén kullog.
 

A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit oldalán jelent meg. 

Az Eurostat legfrissebb beszámolójában kiemeli, hogy a tagállamok által használt megújuló energiaforrások oroszlánrészét továbbra is a víz- és szélerőművek adják, egyaránt 35-35 százalékkal. Ezt követi a napenergia 13 százalékkal, míg a biomassza 8 százalékért felel. Ugyan egyelőre elvitathatatlan a szél és a víz dominanciája, az egyértelmű, hogy a napenergia hangsúlya jelentősen nőtt az évek során – 2008-ban még csak 1 százaléknyi energiát termeltek meg így.

Osztrákok elől, magyarok hátul

Ha a megújuló energiaforrásokból előállított áramról van szó, Ausztria jár az élen, hiszen itt már 75 százalékos ez az arány, ettől nem sokkal marad le Svédország a maga 71 százalékával. A lista másik végére tekintve Ciprust, Luxembourgot és Magyarországot találjuk egyenként 10 százalékkal, míg az abszolút utolsó hely Máltát illeti 8 százalékkal. Nagyjából hasonló a kép abban az esetben is, hogyha az összességében a megújuló forrásokból termelt energia arányát nézzük az egyes országokban – az EU-s átlag itt 19,7 százalék, Ausztria ezt jelentősen túlteljesíti, hiszen az országban az előállított energia harmadáért (33,6 százalék) a megújulók a felelősek. Itthon az összesített némiképpen adat jobb – a magyarországi energia 12,614 százaléka származott ilyen forrásból.

A V4-ek is kenterbe vernek?

A magyar lemaradás a megújulókból előállított áram tekintetében a mindenkori egyik mérceként számon tartott visegrádi országokkal szemben is feltűnő, Szlovákiában 2019-ben több mint a hazai adat kétszerese, 21,9 százalék volt a megújulók részesedése az előállított áram tekintetében.

Érdemes megnézni emellett azonban az eképpen előállított energia más felhasználási formáit is – így például a fűtést és hűtést is.

Az a grafikonon is rögtön látszik, hogy a különbség jóval kisebb, hiszen Magyarország megelőzi Lengyelországot, ráadásul mindösszesen 4 százalékkal van lemaradva az élen álló Csehországgal szemben. Az mindenképpen érdekes, hogy az Eurostat számai alapján úgy tűnik, hogy a fűtés-hűtés terén csökkent itthon a megújuló energiaforrások aránya, hiszen néhány évvel ezelőtt az összes ilyen célra felhasznált energia közel negyedét adták a megújulók.

A zöld közlekedés

Ha visszagondolunk az elmúlt időszakban kiírt pályázatokra, egyértelműnek a közlekedés zöldítésére irányuló kormányzati törekvés – például lehetett pályázni zöld biciklire, buszokra, elektromos autók vásárlását is támogatták, de még a taxisoknak is jutott egy külön pályázat.

A 2010 és 2019 közti hazai adatokat megnézve úgy tűnik, hogy a számokon is megjelenik ez a törekvés, hiszen az elmúlt 10 évben folyamatosan nőtt a megújulók aránya a közlekedésben. 2020 után ez az arány a pályázatok sokaságából kiindulva még inkább nőhet majd. A Visegrádi Négyek más országaihoz képest itt Magyarország egyáltalán nincsen lemaradva, a hazai zöld közlekedés fej-fej mellett halad Szlovákiával.

A magyar áram

Ugyan első látásra kiugróan rossznak tűnhet a hazai megújuló energiaforrások felhasználása, az áramelőállításra vonatkozó statisztika esetében fontos megemlíteni, hogy az ország áramellátása jelentős mértékben a Paksi Atomerőműre támaszkodik, a jelenleg is zajló Paks II beruházás pedig arra utal, hogy a kormány az ellátást nem tervezi a közeljövőben más energiaforrások felé hangsúlyozni. Az majd az évek során fog eldőlni, hogy nem érte-e volna meg jobban a megújuló energiaforrásokra fókuszálni az áramellátás területén is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.