A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit oldalán jelent meg.
Az Eurostat legfrissebb beszámolójában kiemeli, hogy a tagállamok által használt megújuló energiaforrások oroszlánrészét továbbra is a víz- és szélerőművek adják, egyaránt 35-35 százalékkal. Ezt követi a napenergia 13 százalékkal, míg a biomassza 8 százalékért felel. Ugyan egyelőre elvitathatatlan a szél és a víz dominanciája, az egyértelmű, hogy a napenergia hangsúlya jelentősen nőtt az évek során – 2008-ban még csak 1 százaléknyi energiát termeltek meg így.
Osztrákok elől, magyarok hátul
Ha a megújuló energiaforrásokból előállított áramról van szó, Ausztria jár az élen, hiszen itt már 75 százalékos ez az arány, ettől nem sokkal marad le Svédország a maga 71 százalékával. A lista másik végére tekintve Ciprust, Luxembourgot és Magyarországot találjuk egyenként 10 százalékkal, míg az abszolút utolsó hely Máltát illeti 8 százalékkal. Nagyjából hasonló a kép abban az esetben is, hogyha az összességében a megújuló forrásokból termelt energia arányát nézzük az egyes országokban – az EU-s átlag itt 19,7 százalék, Ausztria ezt jelentősen túlteljesíti, hiszen az országban az előállított energia harmadáért (33,6 százalék) a megújulók a felelősek. Itthon az összesített némiképpen adat jobb – a magyarországi energia 12,614 százaléka származott ilyen forrásból.
A V4-ek is kenterbe vernek?
A magyar lemaradás a megújulókból előállított áram tekintetében a mindenkori egyik mérceként számon tartott visegrádi országokkal szemben is feltűnő, Szlovákiában 2019-ben több mint a hazai adat kétszerese, 21,9 százalék volt a megújulók részesedése az előállított áram tekintetében.
Érdemes megnézni emellett azonban az eképpen előállított energia más felhasználási formáit is – így például a fűtést és hűtést is.
Az a grafikonon is rögtön látszik, hogy a különbség jóval kisebb, hiszen Magyarország megelőzi Lengyelországot, ráadásul mindösszesen 4 százalékkal van lemaradva az élen álló Csehországgal szemben. Az mindenképpen érdekes, hogy az Eurostat számai alapján úgy tűnik, hogy a fűtés-hűtés terén csökkent itthon a megújuló energiaforrások aránya, hiszen néhány évvel ezelőtt az összes ilyen célra felhasznált energia közel negyedét adták a megújulók.
A zöld közlekedés
Ha visszagondolunk az elmúlt időszakban kiírt pályázatokra, egyértelműnek a közlekedés zöldítésére irányuló kormányzati törekvés – például lehetett pályázni zöld biciklire, buszokra, elektromos autók vásárlását is támogatták, de még a taxisoknak is jutott egy külön pályázat.
A 2010 és 2019 közti hazai adatokat megnézve úgy tűnik, hogy a számokon is megjelenik ez a törekvés, hiszen az elmúlt 10 évben folyamatosan nőtt a megújulók aránya a közlekedésben. 2020 után ez az arány a pályázatok sokaságából kiindulva még inkább nőhet majd. A Visegrádi Négyek más országaihoz képest itt Magyarország egyáltalán nincsen lemaradva, a hazai zöld közlekedés fej-fej mellett halad Szlovákiával.
A magyar áram
Ugyan első látásra kiugróan rossznak tűnhet a hazai megújuló energiaforrások felhasználása, az áramelőállításra vonatkozó statisztika esetében fontos megemlíteni, hogy az ország áramellátása jelentős mértékben a Paksi Atomerőműre támaszkodik, a jelenleg is zajló Paks II beruházás pedig arra utal, hogy a kormány az ellátást nem tervezi a közeljövőben más energiaforrások felé hangsúlyozni. Az majd az évek során fog eldőlni, hogy nem érte-e volna meg jobban a megújuló energiaforrásokra fókuszálni az áramellátás területén is.
