A Magyar Posta volt idén az utolsó állami vállalat, ahol kedden megszületett a 2023-as bérmegállapodás, ezért érdemes áttekinteni, hogy az EU-bajnok magyar inflációhoz képest mekkora emelést kapnak idén az állami, önkormányzati cégek munkavállalói.
A bérfejlesztés mértékéről és annak részletes feltételeiről az érdekképviseletekkel megállapodás került aláírásra a mai (keddi) napon. Ennek értelmében – a hároméves bérmegállapodásban szereplő 2 százalék helyett – átlagosan 10 százalékos béremelés valósul meg 2023. január 1-vel visszamenőlegesen
- közölte a Magyar Posta.
Ezt a Postás Szakszervezet (PSZ) azzal egészítette ki, hogy az alacsonyabb keresetű, régóta dolgozó postások esetében az alapbérfejlesztés és a lojalitási díj együttesen elérheti a 18, vagy akár a 20 százalékos mértéket is. Ez azonban feltételes módban van, nem alanyi jogon jár mindenkinek, ami viszont a Kézbesítők Szakszervezete szerint elfogadhatatlan, ezért elhatárolódnak a PSZ által aláírt bérmegállapodástól. Tusz Ferenc elnök lapunknak elmondta: szerinte kiszúrták a postások szemét ezzel a 10 százalékos béremeléssel.
A MÁV-Volánbusz csoportnál már február végén aláírták a bérmegállapodást. A szerződés szerint legalább 5 százalékos, de minimum bruttó 53 ezer forintos emelést kap idén a MÁV-Volán csoport minden alkalmazottja. A béremelés mellett nő az egyösszegű SZÉP-kártya juttatás is. A bruttó 53 ezer forint nettó 35 ezer forintot jelent. Ez az alacsonyabb fizetésű munkavállalkóknál akár 20 százalék feletti, a magasabb bérezésűeknél viszont 10 százalék alatti emelést jelent. Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet elnöke lapunknak elmondta: igazából nem is érti, hogy ilyen alacsony fizetésekből hogyan tudnak megélni az emberek, hiszen eszméletlen áremelések vannak a boltokban.
Az állami tulajdonú MVM csoport a nemzetközi energiaválságban meghatározó szerepet visz a hazai rezsivédelemben és az ellátásbiztonság garantálásában. Itt is február végén született megállapodás a társasági érdekképviseletekkel és az üzemi tanáccsal a cégcsoporthoz tartozó integrált vállalatok munkavállalóinak 2023-as bérfejlesztéséről. Konkrétan bruttó 65 ezer forintos béremelést kapnak az MVM munkavállalói. Ez nettó 43 ezer forintot jelent, ami kicsivel jobb, mint a MÁV-Volán csoportnál elért emelés.
Még tavaly október elején robbant ki egy spontán kukássztrájk, kezdetben az FKF Ecseri úti telepén nem vették fel többen a munkát. Az indulatokat sikerült lecsillapítani, beígértek egy béremelést is a dolgozóknak, ez végül 16 százalékos emelés lett. A Budapesti Közművek (BKM) munkavállalói is 16 százalékot kaptak. A BKM szerint Budapest egyik legnagyobb létszámú dolgozói közösségének valamennyi munkavállalója a nehéz gazdasági körülmények ellenére megnyugtató juttatási csomagban részesülhetett.
A számokat úgy érdemes értelmezni, hogy 25,4 százalék volt az infláció februárban Magyarországon. Az élelmiszerek ára 43,3 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (79,2 százalékkal), a tejtermékek (76,2 százalékkal) a vaj és vajkrém (75,1 százalékkal), a sajt (72,1 százalékkal), a kenyér (71,1 százalékkal), az édesipari lisztesáru (68,6 százalékkal), a száraztészta (57,3 százalékkal), a tej (53,7 százalékkal) és a péksütemények (51,9 százalékkal) drágultak meg. Így nehéz lenne azt mondani, hogy az állami vállalatoknál inflációkövető béremelések történtek volna.
Igaz, a kormány célja szerint az év végére egyszámjegyű lesz az infláció, a büdzsé pedig 2023 egészére 15 százalékos inflációval számol. Ez meglehetősen optimista forgatókönyv, a jegybank márciusi inflációs jelentésének mutatói szerint idén a fogyasztói árak éves átlagban 15,0-19,5 százalékkal növekednek.
A KSH adatai szerint a keresetek már nem tudnak lépést tartani az inflációval. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül ugyan 351 ezer forintra nőtt, de a reálkereset így is 7,6 százalékkal csökkent. Elemzői prognózisok szerint pedig egész évben zuhanni fognak a reálbérek. Mindez már a fogyasztásban is látszik: januárban a kiskereskedelem forgalma 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Közgazdasági elméletek szerint a magas inflációt éppen a fogyasztás csökkenésével lehet letörni, erre utalt már korábban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is, hiszen szerinte a magasabb bérből magasabb fogyasztás lesz, abból pedig még magasabb infláció, vagyis ár-bér spirál keletkezik. Ez
akkor tud megoldódni, és szomorú ezt mondani, hogyha a béreknek a növekedési üteme az infláció növekedésétől elmarad
- fogalmazott a miniszter.
Az ország egyik legkeményebb szakszervezete az Audinál tevékenykedik. Márciusban egyeztek meg a felek: a vállalat az idei évi inflációt egységes 17 százalékos alapbéremeléssel kívánja figyelembe venni április 1-től, emellett felajánlja a mozgóbér három százalékának beépítését az alapbérbe ez év július 1-től. Valamint az idén négy alkalommal - az áprilisi, a júniusi, a szeptemberi és a decemberi bérrel - bruttó 330 ezer forintot fizet ki, a jubileumi év alkalmából pedig további egyszeri, bruttó 330 ezer forintot fizet a munkavállalóknak, amit a júniusi bérrel teljesít a vállalat.
