Sorra nyílnak az új intermodális vasúti terminálok Magyarországon a következő években, hogy kiszolgálják az épülő ipari üzemeket, valamint az egyre növekvő igényt a közúti áruszállítás vasútra terelésére – jelentették be a Kelet-Európai Intermodális Konferencián, Budapesten. Közben a már működő terminálokat is bővítik vagy tervezik a fejlesztést.
Összesen mintegy félmillió négyzetméterrel nőhet az átrakóterület Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) adatai szerint. A vasúti áruszállításra egyre nagyobb az igény, részben a zöldítési elvárások, részben pedig az európai szintű kamionsofőr-hiány és az egyre növekvő közúti környezetvédelmi díjtételek miatt.
A fényeslitkei East-West Gate tavalyi átadásával kezdődött és a következő években folytatódik a vasúti terminálok számának bővülése: jövőre kettő, a rá következő években újabb kettő intermodális vasúti terminál kezd működni Magyarországon, ezen felül pedig további terminálok építéséről is folynak tárgyalások.
A vasúti szállítás környezetbarát, ezért az Európai Unióban a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet szánnak neki. Ezt egyrészt a vasúti fejlesztések támogatásával segítik, valamint már bejelentették, hogy a jelenleginél jóval nagyobb környezetvédelmi díjterhekkel sújtják majd a közúti szállítást. Emellett a kamionos fuvarozásnak a több százezres nagyságrendű európai sofőrhiány is egyre komolyabb kapacitásproblémát okoz.
2025–26-ra tervezik átadni a Zalaegerszeg Terminált és a Szeged Terminált, mindkettőt a METRANS építi. Előbbi az M76-os autópálya tervezett nyomvonala és a vasúti fővonal találkozásánál épül 150 ezer négyzetméteren az Adria felé haladó és onnan érkező konténerforgalom kiszolgálására. Utóbbit a Szegedi Ipari és Logisztikai Központ területén tervezik 100 ezer négyzetméteren, és a Balkán felőli konténerforgalmat terelnék a vasútra, valamint a regionális forgalommal is számolnak.
A jövő év elején kezdheti meg működését Szegeden, az egykori kiskundorozsmai átrakó területén a PSP Terminál. Elsősorban a dél-alföldi régióból, Szerbiából, Románia északnyugati részéből, illetve Bulgária felől érkező közúti áruforgalmat tervezik vasútra terelni, ezzel csökkentve a nyugat felé haladó kamionforgalmat. Daruzható és nem daruzható félpótkocsikat, valamint konténereket tudnak majd vasútra rakni a 48 ezer négyzetméteren. Eleinte egy–két, majd fél évvel később már három–négy vonatpárral számolnak hetente. A terminált félmilliárd forintos magánberuházással alakította ki a Petrolsped Szállítmányozási Kft.
Szintén 2024-ben áll üzembe a Debrecen Terminál, az épülő BMW-gyár szomszédságában, amelyet a GYSEV CARGO fog üzemeltetni. A jövő év a harmadik negyedévtől már hetente több szerelvény fogadásával számolnak. Portáldaruval és mobil rakodógépekkel tudnak rakodni konténert vagy pótkocsikat, a 110 ezer négyzetméteres területen. Elsősorban autógyártó cégek és azok beszállítói fogják használni a terminált, így készautók, energiamodulok, autóalkatrészek szállításával számolnak. A terminál működtetéséhez szükséges kiegészítő berendezések bekerülési költsége 17,2 milliárd forint.
A négy már bejelentett beruházáson felül az MLSZKSZ tudomása szerint további terminálok építéséról is folynak tárgyalások, az ipar beruházások várható növekedésével párhuzamosan.
A Fényeslitkén tavaly átadott East-West Gate Európa legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, területe 850 ezer négyzetméter. A széles és a normál nyomtáv között, valamint vasúti szerelvények és kamionok között tud átrakodni a konténereket, valamint alkalmas teljes kamionok és hagyományos közúti félpótkocsik vasútra rakására is. A terminál eredetileg elsősorban az Ázsia és Európa közötti konténerforgalommal, valamint a regionális kamionforgalom vasútra terelésével számolt, az Ukrajnában időközben kirobbant háború miatt a térségben azonban jelenleg a legnagyobb igény az ömlesztett áru átrakására van. Ezért a tulajdonos East-West Intermodális Logisztikai Zrt. átfejtő-berendezéseket szerzett be idén, valamint kialakított egy fedett területet az ömlesztett áru átfejtésre.
A Rail Cargo Terminal – BILK Zrt. napi rendszerességgel indít és fogad irányvonatokat Görögország, az Adria, valamint Ausztria és Németország viszonylatában. A 220 ezer négyzetméteres területen, normál (dry), hűtő- és veszélyesáruval rakott konténerek, valamint daruzható félpótkocsik és csereszekrények kezelését látják el. A közeljövőben két 45 tonnás teleszkópgémes konténerrakodó gép beszerzését tervezik, mintegy 250 millió forint értékben, valamint az épületet és a telephely energiahatékonysági beruházásain is dolgoznak.
Szintén Csepelen működik a METRANS BUCS Terminál, amely vasúton, közúton szállított konténeres árut tud átrakni. Hat 650 méteres és két 500 méteres rakodóvágánnyal, valamint négy bakdaruval, és tíz mobildaruval és három mobil rakodóval rendelkezik. Konténerjavító műhely, Container Freight Station és éjjel nappal működő vámhivatal is működik a terminálon. A 143.500 négyzetméter területű terminálnak az összes fontos európai kikötővel van kapcsolata. A terminál fejlesztése során 2023-ban építették fel a negyedik bakdarut, valamint szintén ez év október végén adják át 430 egységből álló napelemparkjukat, amely évente 87.875 tonna széndioxid kibocsátástól védi a környezetet, teljesítménye évi 185 MWh.
A MAHART Container Center Terminál a Csepeli Szabadkikötőben vasúti, közúti és vízi áruforgalmat is kiszolgál 110 ezer négyzetméteren. A konténerek mellett daruzható és nem daruzható félpótkocsikat is tudnak rakodni. A tervek szerint 2025 első feléig 5,8 milliárd forintból fejlesztik a terminált: majdnem húszezer négyzetméternyi új területet építenek ki, majdnem tizenötezer négyzetmétert felújítanak, beszereznek egy második bakdarut, valamint vasúti vágányokat is építenek, illetve felújítanak. A terminál a Budapest Airport területén is rendelkezik kisebb, évi harmincezer konténeres rakodókapacitással, itt a vasúti csatlakozás kiépítését tervezik.
A ZÁHONY-PORT Zrt. a termináljain elsősorban ömlesztett áruk, ércek és termények átrakására, tárolására, valamint vegyi anyagok átfejtésére rendelkezik kapacitással a széles és a normál nyomtávú vasúti szerelvények között, de Eperjeskén, a Darus Átrakó pályaudvaron napi 150 konténer átrakását is el tudja végezni. A MÁV-tulajdonú ZÁHONY-PORT Zrt. által üzemeltetett terminálokon a tervek szerint a következő négy évben állami finanszírozásból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaiból fejleszteni fogják az ömlesztett áruk, termények és ércek, valamint a konténerek rakodási, tárolási kapacitását, a vegyi anyagok átfejtési technológiáját, a telephelyeken új mérlegelési, tengelyterhelés-mérési lehetőségeket alakítanak ki.
A Sopron Terminál Ausztria és Nyugat-Európa irányában éppúgy fogad és indít vonatokat, mint Kelet-Európa és a mediterrán térség felé. Konténereket, valamint pótkocsikat is tudnak rakodni a 40.500 négyzetméter területű terminálon. A technológiát a 2010-es években már két ütemben felújította, illetve fejlesztette a tulajdonos GYSEV Cargo, és további modernizációt, valamint bővítést is tervez, hogy 740 méter hosszú szerelvényeket is tudjon fogadni.
