Ha csak a NER oszlopos tagjainak közleményeit olvasgatjuk, akkor úgy tűnhet, hogy épül-szépül az ország, pezseg az élet az építőiparban. Középületek újulnak meg, vasutak épülnek és javul az úthálózat is. De ez csak a valóság egyik, kis szelete. A csütörtöki KSH-adatok szerint az országos kép sokkal szomorúbb.
Főleg azért, mert még az állam is nagyot fékezett, amikor a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium a kormányzati megszorítások során több, nagy értékű beruházást lehúzott a listáról, valamint azért, mert – a NER egyes tagjain kívül – a magánszektor nem hajlandó kockáztatni, túl sokat veszíthet, egyszerűen eltolta vagy teljesen leállította tervezett beruházásait az elmúlt 8-10 hónapban és az újraindítást későbbre halasztotta.
A KSH idei adatsorát nézve jól látható, hogy április óta tart a termelési volumen lejtmenete. Az augusztusi 6 százalék után szeptemberben már 8 százalékos volt a termelés visszaesése. A legdurvább zuhanás az egyéb építményeknél volt (főleg a mélyépítési ágazatban), az előző havi 10 százalék után az év kilencedik hónapjában már 17 százalékot mértek mínuszban.
Fotó: KSH
A második negyedév is visszaesést hozott az elindított kivitelezések értékében, és a harmadik negyedév se volt kivétel. A július és szeptember között kevesebb mint 360 milliárd forintos aktivitás-kezdés 2016 óta új negatív rekordot jelentett még folyóáron is – írta közös összefoglalójában (Építésaktivitási Jelentés) az Eltinga, az iBuild és a Buildecon.
A jelentés szerint a harmadik negyedévben mindössze 310 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák. A társasházi lakásépítésekben csak kisebb csökkenésre került sor, a nem lakáscélú magasépítési projekteknél azonban már jelentősebb volt a zuhanás. A mélyépítéseknél is folytatódott a visszaesés, kevesebb mint 50 milliárd forint értékben léptek építési fázisba projektek, ami az elmúlt 8 év új negatív rekordja.
Kényszerű áremelések
A cégek az optimalizálás közepette kénytelenek voltak árat emelni, a KSH szerint a termelő árak 5,4 százalékkal nőttek a III. negyedévben. Sok vállalat, kivált az alapanyagiparban és a kereskedelemben működők a folyamatosan gyengülő forint miatt is rákényszerült erre, hiszen tudnivaló, hogy az itthon felhasznált anyagok fele import, eurót kell adni érte.
Apró jó hír, hogy sikerült pozitív számot felmutatni a megkötött új szerződések terén, de csak azért, mert az egyéb építményeknél 24 százalékos bővülés volt tavaly szeptemberhez képest, ez ellensúlyozta az épületeknél tapasztalt majdnem 18 százalékos zuhanást. Az előző csoportnál bejöhetett néhány olyan állami megrendelés, amit tavalyról idénre halasztottak és most számolták el.
Egyelőre csak ígéretek vannak a kormány oldaláról, amik egyre távolabbra teszik a kilábalás kezdetét. Lázár János 2023 elején 2024 közepére tette ezt. Idén tavasszal az „idei év elvesztéséről” is beszélt, míg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az ősz elején kezdett „nagyon beindul a gazdaság” szlogen jegyében 2025 elejét-közepét jelölte meg. Látva a friss költségvetési tervezetet, ez erősen kétséges, mivel uniós források híján más külső forrásokból (hitelek, lakossági megtakarítások) tervezik a nagy ugrást, de még egyik sincs a láthatáron.
Az ágazat kis részét adó lakásépítésben csak jövő év második felében lehet nagyobb lendület, hiába toldotta meg két évvel a kormány az 5 százalékos áfa érvényesítésének határidejét, jelölt ki új rozsdaövezeteket és enyhített néhány pénzügyi támogatási forma feltételein. A rendkívül magas végső árak sok potenciális vásárlót visszatartanak, a hitelfelvételi hajlandóság sem nőtt jelentősen, egyelőre nem dönt csúcsokat.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a napokban örömét fejezte ki, hogy a kormány az úgynevezett Gazdasági Akciótervben tervszámként évenkénti 25 ezer új lakás építését jelölte meg. (Két éve még 40 ezer, tavaly már csak 30 ezer lakásról beszéltek a miniszterek különféle szakmai fórumokon). A szervezet szerint az iparág minden adottsága megvan ennek teljesítéséhez. Idén egyébként jó, ha 14-15 ezer új lakást adnak át.
A valós lehetőségekhez közelebbi az állásfoglalásnak az a része, amelyben üdvözölték a felújítások felkarolását az új Otthonfelújítási Program elindításával.
Szakmai kívánságok
„Az energetikai célú felújítások dinamikus elindulásához nélkülözhetetlen, hogy többféle, már januártól elérhető támogatási forrás egymással kombinálhatóan is igénybe vehető legyen. A program akkor tudna értelmezhető méretű, azaz legalább 100 milliárd forint értékű többlet beruházást generálni, ha a támogatást a nem gyerekes vidéki családok is felhasználhatnák, vagyis azok, akik a program első köréből kimaradtak. Az épületfelújítás az idősek és gyermektelenek esetében is kiemelten fontos szociális és gazdasági cél.” – fogalmaztak.
Az ÉVOSZ egy kérést is megfogalmazott: legyen kötelező elem a kivitelezőkre és termékekre vonatkozó regisztráció és az egyszerűsített környezettanúsítás. Ne fordulhasson elő, hogy kóklerek dolgoznak államilag támogatott munkán, selejtes építőanyagokkal.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy látja, hogy a szeptemberi adat alapján nem biztos, hogy az építőipar problémái csak keresleti oldalon keresendők, bár az is igaz, hogy a meglévő szerződésállomány mellett a megrendelő visszafoghatja a kivitelezés ütemét tekintettel a bizonytalan gazdasági helyzetre. Az építőipari termelés fellendülésében három tényező tudna jelentősen segíteni: az általános konjunkturális helyzet javulása, az uniós forrásokhoz való hozzáférés, illetve az építőipari árak mérséklődése.
Molnár Dániel, a Macronóm Intézet senior makrogazdasági gazdasági elemzője szerint a kereslet gyengélkedése az árakban továbbra se jelenik meg, az építőipari termelői árak havi és éves alapon is érdemben, 0,9, illetve 5,4 százalékkal emelkedtek. Ez pedig hosszabb távon is kockázatot jelent, hogy a kereslet felfutása okoz-e majd újabb árhatást, amely kedvezőtlen lenne a növekedési kilátásokra. Ha javulnak a gazdasági kilátások, akkor a vállalati szféra irányából is erősödhet a kereslet, miközben a lakosság részéről a lakásépítések és a felújítási munkák, amelyeket a kormányzati intézkedések is ösztönöznek, támogathatják az ágazat kilábalását.
