Magyarország mellett több szomszédos országban is üzemanyagárstopot, árkompenzációt vagy haszonkulcs-korlátozást vezettek be az elmúlt hónapokban, hogy némileg csökkentsék a lakosságra nehezedő nyomást – majd azt például Ukrajnában gyorsan el is törölték.
Idehaza a lakosság számára 480 forint a literenkénti hatósági ár mindkét alap üzemanyagfajtára, ami még azokhoz az országokhoz képest is feltűnően olcsó, ahol szintén az állam határozza meg, hogy a benzinkút tulajdonosa mennyiért adhatja a termékét. Azok pedig, akik kiestek a 480 forintos kedvezményes körből 95-ös benzint 663,9 Ft/liter, míg a gázolajat 722,9 Ft/liter átlagárakon tankolhatják péntektől, mivel különös módon tovább csökken a 95-ös benzin ára.
Elgondolkodtató, hogy a háborúban álló Ukrajnában is jelentősen drágább az üzemanyag – ha egyáltalán van belőle –, míg a lakosság az itthoninál sokkal kisebb vásárlóerővel rendelkezik. A nemzetközi összehasonlítást végző Cargopedia legfrissebb adatai szerint a legtöbbet Finnországban, Dániában, Norvégiában, Görögországban, Svájcban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban kell fizetni az üzemanyagért, több mint két eurót (jelenlegi árfolyamon mintegy 800 forintot).
Horvátország
Horvátországban a kormány június közepén döntött arról, hogy az autópályák kivételével rögzíti az üzemanyagok kiskereskedelmi árát. A rendelet az eurosuper 95-ös oktánszámú benzinre, valamint az eurodízelre vonatkozik, a prémium üzemanyagok szabadárasak maradtak mindenhol. Az ársapka a horvát benzinkutak 94 százalékát érinti.
A horvát kormány heti rendszerességgel vizsgálja felül az üzemanyagok kiskereskedelmi árát, melyet hétfőn tovább csökkentett. A rendelet szerint
keddtől a benzin kiskereskedelmi ára 11,3 kunára (590,76 forint), a gázolajé 12,14 kunára (634,68 forint) csökken. Ezek az árak augusztus 16-ig lesznek érvényben.
Az árszabás a benzin és a gázolaj esetében egyaránt 0,65 kuna/liter kiskereskedelmi árrést határoz meg.
Szlovénia
A szlovén kormány június 24-én vezette be az árrés-szabályozási rendszert, szintén kizárólag az autópályákon kívüli töltőállomásokon, miközben teljesen liberalizálta az autópálya-hálózat mentén fekvő benzinkutakon a díjszabást.
A ljubljanai kabinet a gázolaj és a 95-ös oktánszámú benzin árát az olajszármazékok világpiaci árának és az amerikai dollár, valamint az euró árfolyamának mozgásán alapuló módszertan alapján számítja ki. Az olajszármazékoknál 14 napos átlagot vesznek figyelembe.
Így augusztus 16-ig az eurosuper 95 ára 1,534 euróra (618,63), a gázolajé 1,676 euróra (675,9) csökkent.
Az üzemanyagárak Szlovéniában azonban az autópályák és gyorsforgalmi utak melletti benzinkutakon is alacsonyabbak lesznek. A benzinkutakon egy liter 95-ös oktánszámú benzinért 1,749 eurót, a gázolajért pedig 1,892 eurót kell fizetni. A kabinet emellett úgy döntött, hogy az árak ismét tartalmazzák a szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó környezetvédelmi díjat, amelytől korábban eltekintett a kormány.
Ausztria
Ausztriában valamennyi üzemanyagtípus szabadáras, így a piaci helyzetnek megfelelően a kiskereskedők határozzák meg, hogy mennyiért éri meg nekik a termékeiket értékesíteni. Több olyan weboldal is segíti azonban a fogyasztókat, amely a környéken található kutak árait hasonlítja össze, hogy ki lehessen választani, hol éri meg legjobban tankolni.
Ausztriában a Cargopedia adatai szerint a 95-ös benzin literéért átlagosan 1,856 eurót (732,433 forintot), míg a dízeléért 1,862 eurót (734,746 forintot) kérnek.
Szlovákia
Noha májusban Szlovákiában is napirendre került, végül mégsem vezetett be üzemanyagárstopot a pozsonyi kormány. A szlovák benzinkutakon ennek ellenére is 15-20 centtel olcsóbb az üzemanyag a nyugat-európai árakhoz képest, mivel a Slovnaft – a Molhoz hasonlóan – szintén orosz üzemanyagot használ. Hazánkhoz hasonlóan ezért Szlovákiát (és Csehországot) is rendkívül kényelmetlenül érintette, hogy augusztus 4-én reggel leállt az olajtranzit a Barátság vezetéken. Noha a kiskereskedelmi árak a kockázatok növekedése ellenére egyelőre tartják magukat, az osztrákoknál kevésbé fizetőképes szlovák autóhasználók a közelmúltban így is jelentősen átalakították a vezetési szokásaikat. Az AKO kutatócég által készített felmérés szerint a szlovák lakosság 30 százaléka kevesebbet vezet, így spórolva a benzinen és a gázolajon.
Szlovákiában a 95-ös benzinért átlagosan 1,783 eurót (703,907 forintot), a dízelért pedig 1,82 eurót (718,17 forintot) kérnek literenként.
Ukrajna
A háború előtt a jelentős saját kőolajforrással nem rendelkező Ukrajna az üzemanyag-felhasználásának 80 százalékát importálta, többségében az azóta ellenségessé vált államokból, ráadásul az ország egyetlen nagyobb kőolaj-finomítóját áprilisban le kellett állítani. Mivel az ukrán hadsereg és a mezőgazdasági vállalatok előnyt élveznek, a megcsappant kínálat miatt a civil lakosság súlyos üzemanyaghiánytól szenved. Nekik legtöbbször órákig kell várakozniuk üzemanyagért, ha egyáltalán van rá esély, hogy hozzájussanak. A G7 az Economist cikkére hivatkozva azt írja, hogy az egymástól 550 kilométerre lévő Lviv és Kijev között mindössze két benzinkút működik, míg egy a fővároshoz közeli benzinkútnál már arra a pletykára is több mint 50 autó gyűlt össze, hogy néhány óra múlva talán érkezik egy szállítmány. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy virágzik a feketepiac. Odesszában például óránként 1200 forintnak megfelelő hrivnyáért állja ki valaki a benzinkúti sort más helyett. Kijevben pedig céges számlát használva a kiskereskedelmi ár két-háromszorosáért lehet üzemanyaghoz jutni sorban állás nélkül.
Ebben a helyzetben visszafelé sült el, hogy a kormány árkorlátozást vezetett be, amit a helyzet romlását követően gyorsan eltöröltek.
Ukrajnában így a benzin ára literenként a holtankoljak.hu szerdai adatai szerint nagyjából 530, a gázolajé pedig átlagosan 572 forintnak megfelelő összeg körül mozog, így, ha éppen valahol elérhető is, azt a lakosság alig-alig képes megfizetni.
Románia
Literenként 40 forintnak megfelelő összeggel kompenzálják Romániában az üzemanyagok árát július elsejétől a következő három hónapban. Becslések szerint az árkompenzáció 2 milliárd lejbe (161 milliárd forintba) kerül, ennek a felét az állami költségvetésből fedezik, másik felét a kőolajipari társaságokra terhelik. Nicolae Ciuca román miniszterelnök szerint az intézkedés része annak a kormányzati csomagnak, amellyel a lakosságot és a vállalkozásokat segítik a válság közepette. A kormányfő arra is hivatkozott, hogy Franciaország és Spanyolország hasonló módon védi polgárait.
A kormánykoalíción belül is komoly feszültségeket szült az árkompenzációval kapcsolatos döntés, ugyanis többek szerint az árkorlátozás vagy a haszonkulcs korlátozása eredményesebb megoldás lett volna. Az elégedetlenek szerint más országok tapasztalata azt mutatta, hogy az árkompenzáció csak néhány hétig segített, aztán az üzemanyag ára már meghaladta azt a szintet, amelyen a kompenzáció bevezetésekor volt. Ez a félelem részben beigazolódott, hiszen július elsején kompenzációval a benzin ára nagyjából 8,06 lej (651 forint) volt, míg literenként 8,66 lejért (699 forintért) lehetett gázolajat tankolni.
Romániában ezzel szemben jelenleg a 95-ös benzinért átlagosan 681 forintnak, a dízelért pedig 733 forintnak megfelelő lejt kérnek literenként.
Szerbia
Februárban szintén rögzítette az üzemanyagárakat a szerb kormány, miután az alapvető élelmiszerek árát is korlátozta, hogy féken tartsa az inflációt. Ennek ellenére Szerbiában az első rögzítéshez képest már jelentősen nőtt az üzemanyagok ára, hiszen minden pénteken igazítanak rajta, az aktuális világpiaci mozgásokhoz igazodva.
Szerbiában a 95-ös benzin literéért átlagosan 617,56 forintnak, a dízeléért pedig 701,21 forintnak megfelelő összeget kérnek.
