Számos magyar sajtótermék számolt be kedden kora délután a Bloomberg információira hivatkozva arról, hogy augusztus 4-e óta nem érkezik olaj az Ukrajnán át vezető Barátság kőolajvezetéken. Az információ publikálását követően a Mol is megerősítette a hírt. Mint közölték: "A Barátság vezetéken néhány napja szünetel a kőolajszállítás, mert tudomásunk szerint technikai problémák merültek fel a banki oldalon az orosz félt érintő tranzit díj kifizetése kapcsán."
Az első hírek kapcsán persze felvetődik a kérdés, hogy ez valóban magyarázza-e a helyzetet, hiszen egy szankcióról nehéz elképzelni, hogy az „féllábú”, vagyis azzal nincs gond, hogy a nyugati vásárlók megveszik és kifizetik az olajat vagy a gázt, de az orosz fél a tranzitért már nem tud fizetni, és ezért ált le a szállítás.
Ha pedig ez valóban így van, akkor felmerül, hogy vajon gáz meddig fog érkezni, hiszen annak tranzitdíját is ki kellene egyenlíteni. A fenti kérdések már csak azért sem légből kapottak, hiszen az oroszok korábban leállították a Németországot ellátó Északi Áramlat 1 vezetéken a gázszállítást, arra hivatkozva, hogy fel kell újítani az egyik nyomást szabályozó turbinát. A berendezést viszont azóta hiába szerelték meg és szállították vissza Németországba, onnan nem tudják továbbvinni, mert az orosz fél a szankciókra hivatkozva nem akarja átvenni.
Mit jelent mindez?
Jelenleg tehát Magyarországra nem érkezik orosz olaj, ami az ország vezető politikusainak korábbi bemondásai alapján végveszélybe sodorhatják a gazdaságot. Hogy ez mennyire megalapozott, azt nehéz megítélni, ugyanakkor jelzésértékűnek tűnik, hogy a problémák ellenére Orbán Viktor elutazott Horvátországba és a nyaralását azóta sem szakította meg, de a külügyi- és külgazdasági miniszter, Szijjártó Péter, aki számos orosz politikai és gazdasági vezetőt szokott a barátjának nevezni egyelőre mélyen hallgat. A külügyminiszter egyébként naponta többször frissülő Facebook oldalán egyetlen bejegyzéssel sem találkozhatunk, amely szerint az elmúlt négy napban felhívta volna az orosz barátait.
Persze a politikusok most hivatkozhatnak arra, hogy ezt első körben kezelje a Mol, és a társaság jelezte is, hogy "egyeztetést kezdeményezett a díjkötelezettség átvállalásáról". Azt is közölték, hogy hetekre elegendő tartalékkal rendelkeznek, ami csak elvileg jó hír, hiszen korábban arról lehetett hallani, hogy az állami stratégiai tartalék legalább 3 hónapra elegendő és a Mol is közel ekkora olajkészlettel bír. Más kérdés, hogy jelenleg a Mol érdekeltségébe tartozó százhalombattai és pozsonyi finomító is karbantartás miatt nem üzemel.
Ha azonban a magyar olajtársaság nem tudja elérni, hogy az orosz partnere helyett kifizethesse a tranzitdíjat és zavartalanul újrainduljon a szállítás, akkor jó eséllyel kiderül mennyire rugalmas az ország ellátása, illetve igazat mondott vagy hazudott Orbán Viktor és Szijjártó Péter. A választásokat követő első rádiós beszédében ugyanis a miniszterelnök legfontosabb témaként az akkor terítéken lévő orosz olajembargót említette. Orbán Viktor akkor egyrészt megemlítette, hogy Magyarországnak nincs tengere, így az orosz olajat nem tudja pótolni, ráadásul, ahogy azt a Mol is hangoztatta, a finomítókat többszázmillió eurós költséggel lehetne más olajtípusra optimalizálni. Ekkor hangzott el a magát folyamatosan békepártinak beállító kormányfőtől az a tételmondat, hogy a tervezett uniós szankció atombomba a magyar gazdaságra. Ez az atombombás hasonlatot később Szijjártó Péter is többször elismételte, jelezve, hogy az uniós szankciók „ára” 15 milliárd euró lenne. Ennek ellenére végül a szankciók életbe léptek Brüsszel terveinek megfelelően, igaz, néhány közép-európai ország, köztük hazánk is mentességet kapott alóla.
Van-e alternatív útvonal?
A szankciók kapcsán a magyar politikusok hangosan, a Mol kicsit visszafogottabban azt is emlegették, hogy az alternatívaként rendelkezésre álló Adria vezeték nem alkalmas a magyar és a szlovák finomító ellátására. Más szakértők viszont korábban is arról beszéltek, hogy a vezeték kapacitása elegendő, ráadásul menet közben Horvátország jelezte, hogy a szűk kapacitásnak számító szakaszt rövid időn belül (a magyar külügyminiszter által emlegetett összeg töredékéért) tudják bővíteni. Ha az oroszok megmakacsolják magukat, vagy bármi akadályozó tényező lesz, akkor viszonylag gyorsan ki fog derülni, igazak voltak-e az Adria vezeték kapcsán a kapacitásra vonatkozó aggodalmak.
Ahogy az is nagy kérdés, hogy amennyiben a csővezetékes szállítás kiesik, akkor az orosz olaj helyett importált termék feldolgozása lehetséges-e. Ennek kapcsán korábban a Klasszis Klub vendégeként Holoda Attila arról beszélt, hogy elvileg bármilyen olajat fel lehet a Dunai Finomítóban dolgozni a problémát a „prémium termékek” (benzin, kerozin, gázolaj) kihozatala jelenti, ha nem optimális az alapanyag, akkor egységnyi olajból kevesebb ilyen késztermék nyerhető ki. Ugyanakkor világszerte vannak a nálunk és Pozsonyban feldolgozott orosz olaj tulajdonságaihoz (kéntartalom, viszkozitás, stb.) nagyon hasonló olajtípusok, amelyek az Ural olajhoz hasonló kihozatalt biztosíthatnak. Könnyen lehet egyébként, hogy arra a kérdésre is választ fogunk kapni, hogy helyettesíthető-e az orosz olaj.
Holoda Attillával a beszélgetés itt tekinhető meg:
A magyar családok fogják az orosz lépést megfizetni
Így vagy úgy, de az feltételezhető, hogy a Mol számára ellenben véget ér a jóvilág, hiszen eddig az Európában irányadó Brent olajnál (30-40 százalékkal) olcsóbban tudták az orosz Ural olajat megvenni. Az első félévben ennek köszönhetően a társaság úgy ért el rekorderedményt, hogy az állam közben „kegyetlenül megsarcolta”.
A magyar olajvállalatnak kellett előbb a nagykereskedelmi árstop miatt az olcsó üzemanyagok költségét állnia, majd később extraprofit adót is kivetettek a cégre, amely először 25 százalék volt, bő egy hete viszont 40 százalékra ugrott az adó mértéke. Amennyiben az orosz forrás helyett máshonnan kell az orosz olajat venni, az az Orbán-kormány számára duplán fájó lesz: egyrészt nem lehet majd fenntartani az üzemanyagok lakossági árstopját (ami egyébként az áruhiány miatt így is recseg-ropog), másrészt a Mol aligha lesz képes a várt 400-450 milliárd forintos plusz adót előteremteni, így a költségvetésből sok pénz fog hiányozni.
