Ha csak a tényeket nézzük, akkor nehéz megmagyarázni a magyar kormány álláspontját, hogy miért is ragaszkodik a végletekig az orosz gázszállításokhoz, sőt a közelmúltban született megállapodás szerint azt még tovább is bővítenék. Persze a kérdés megfordítása is igazságtalan lenne, hiszen magyarázatul pletyka szinten egészen vad korrupciós vádakkal találkozhatunk. A kormány érvei között találunk valid állításokat, az ellátásban fontos szerepe van a Gazprom szállításainak, összességében ugyanakkor az aligha szolgálja hazánk energiabiztonságát, hogy még erősebb függésbe kerülünk az oroszoktól. Már csak azért sem, mert a korábbi csúsztatásokkal szemben nem, hogy olcsón kapnánk az energiahordozót, de egyenesen a tőzsdei árnál magasabb árat fizettünk a gázért.
Persze járhattunk volna rosszabbul is, hiszen tavaly az árak olyan magasra szöktek fel, hogy már-már kilátástalannak tűnt a helyzet, ami miatt még fizetési halasztást is kellett kérni Moszkvától. 2022 augusztusa óta viszont óriási fordulat következett be, és jelentősen olcsóbbá vált a földgáz tőzsdei ára.
Ráadásul a rövid távú kilátások kifejezetten kedvezőek, összességében ugyanis soha nem látott tartalékok mellett zárult a fűtési szezon. Ehhez persze több dolog együtt állása kellett, egyrészt megfigyelhető volt az energiatudatosság és a többség igyekezett takarékoskodni. Magyarországon ugyan a kormánypárti politikusok, illetve a propaganda egy ideig ezen nevetett, ám a számok azt mutatják, hogy a magyar fogyasztók is visszafogták magukat. A szokásosnál enyhébb időjárás is az európaiak kezére játszott, hiszen kevesebb gáz kellett a fűtéshez. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy bizonyos energiaintenzív, illetve földgázt igénylő iparágakban (például a műtrágyagyártás) sok helyen szünetelt a termelés. Az Eurostat legfrissebb számai szerint az előző évekkel összevetve 2022 augusztusa és idén március között uniós szinten közel 18 százalékos megtakarítást sikerült elérni. Magyarország még ezt a jelentős spórolást is felül tudta múlni, hiszen 20 százalék feletti mértékben csökkent a hazai fogyasztás.
Noha az európai politikusok továbbra is óvatosak, egyre inkább úgy tűnik, a tárolókban maradt rekordmennyiségű földgáz reményt ad arra, hogy a blokk teljesen hátat tudjon fordítani az Oroszországból származó importnak. A Gas Infrastructure Europe (GIE) adatai szerint a hónap elején a blokk tárolói a kapacitás 55,7 százalékát tették ki, ami legalább 2011 óta a legmagasabb szint április elején. Ez a szint mintegy 20 százalékponttal haladja meg az előző öt év átlagát, és az elmúlt két hétben tovább emelkedett 56,5 százalékra.
A magyar tárolókról egészen friss adatok állnak rendelkezésre, április 15-én 44 százalékos volt a tárolók töltöttsége. Ez ugyan nem számít rekordszintnek, ám nagyon megnyugtató, hogy ez közel két és félszerese a tavaly ilyenkor mért szintnek. Tehát Magyarország is igen kedvező helyzetből várja majd a betárolást.
"Az EU gáztárolói több mint félig tele vannak, ami azt jelenti, hogy kényelmes helyzetben fejeztük be ezt a fűtési szezont" - mondta Kadri Simson uniós energiaügyi biztos a Financial Timesnak, hangsúlyozva, hogy a blokknak most nagyobb mozgástere van az orosz cseppfolyósított földgáz importjának csökkentésére is. "A megújuló energiaforrások arányának növelésével és a források további diverzifikálásával néhány tagállam számára lehetővé válik az orosz cseppfolyósított földgázról való teljes leállás".
Az idei szintet csak 2020-ban közelítette meg, amikor a világjárvány drasztikusan csökkentette a gázkeresletet. Április közepére a jelenlegi szint enyhén elmarad a 2020-astól. A helyzet szöges ellentétben áll a tavalyi évvel, amikor Moszkva az ukrajnai invázió folytatásaként visszafogta a gázvezetékeken történő szállítást, és az EU kénytelen volt rekordszintre növelni a – részben Oroszországból származó - LNG-behozatalt, hogy minél magasabb telítettségű tárolókkal mehessenek neki a télnek.
A Refinitiv adatai szerint az EU Oroszországból származó LNG-behozatala tavaly elérte a 22,1 milliárd köbmétert, ami 39 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest, és az év teljes tengeri importjának 16 százalékát tette ki. Érdekesség, hogy miközben vezetéken szinte már csak néhány kelet-európai ország kapott orosz gázt, addig a megnövelt LNG behozatalból Európa-szerte jutott számos országnak. Az orosz import megugrása is hozzájárult tavaly az EU tartalékjainak növeléséhez.
Úgy tűnik, hogy Európában ezen a nyáron aligha lesz gázhiány, inkább túlkínálat lesz - mondta Natasha Fielding, az Argus Media ipari adatszolgáltató európai gázárképzésért felelős vezetője a Financial Timesnak. Az Európai Bizottság november elejére a kapacitás 90 százalékát elérő gáztárolási szintet tűzött ki célul, de Fielding szerint ez a cél júliusra vagy augusztusra megvalósulhat.
Az olajjal és a kőolajtermékekkel ellentétben az orosz gázra - amely az ukrajnai háború előtt az EU ellátásának csaknem 40 százalékát biztosította - nem vonatkoznak szankciók. Ezt azért fontos újra és újra hangsúlyozni, mert a magyar gazdaságpolitika hibái miatt a régiós átlagnál is tíz százalékponttal magasabb infláció tehát nem a szankciók eredménye, ahogy azt a propaganda harsogja. Sőt, tovább is mehetünk, hiszen miközben Orbán Viktorék a békepártiságukat szajkózzák, az orosz gáz vásárlásával óriási összegeket juttattak a Kremlnek, amely ebből a háborút finanszírozza.
Nem véletlen egyébként, hogy Kadri Simson felszólította az uniós vállalatokat, hogy a vezetékes mellett hagyjanak fel az orosz cseppfolyósított földgáz vásárlásával is. A blokk energiaügyi miniszterei márciusban megállapodtak abban is, hogy a tagállamok ideiglenesen korlátozhatják az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gázimportot - erről a megállapodásról még tárgyalni kell az uniós parlamenttel.
Az orosz cseppfolyósított földgáz korlátozására vagy betiltására irányuló lépések azonban akadályozhatják a tárolók jövő téli feltöltésére irányuló erőfeszítéseket. Globálisan az évtized közepéig hasonló kihívások lehetnek, amikor több nagy projekt is üzembe áll, miközben korlátozottak a kilátások új LNG-forrásokra. Aki követi a magyar megmondóembereket, azok feltételezhetik, hogy Azerbajdzsán alternatíva lehetne a gázszállításnál. U-gyanakkor a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy rövid távon ez algiha valósul meg, hiszen tavaly például Baku nem tudta teljesíteni az uniós vásárlók felé tett vállalását és annál kisebb mennyiséget szállított csak.
Egy magas rangú uniós diplomata hozzátette, hogy az orosz cseppfolyósított földgázra vonatkozó árkorlátozás - az olajexporttal szemben már bevezetett intézkedésekhez hasonlóan - nem kizárt, de ez még nem képezi úgymond általános vita tárgyát. Elemzők a kínai gazdasági növekedés LNG-keresletre gyakorolt hatását is hangsúlyozzák. Hozzáteszik, hogy a Covid-korlátozások feloldását követően az ország fellendülésének mértéke egyelőre ismeretlen.
A gázárak jelzik, hogy a kereskedők szerint Európának még mindig kihívást jelent az elegendő készlet biztosítása, annak ellenére, hogy a spot árak a tavaly augusztusi rekordszintekhez képest jelentősen csökkentek. Az idei negyedik negyedévben történő szállításra vonatkozó európai TTF referencia-szerződés ára az elmúlt hónapban kis mértékben emelkedtek, jelenleg 50 euró felett kereskednek megawattóránként ilyen termékkel. Összehasonlításként: a járványt megelőző évben a TTF ára átlagosan 14,6 euró volt.
Vannak olyan vélemények, hogy Európa túl sokat kockáztatna az orosz LNG-behozatal leállításával, amely nem csak hiányt okozna, de a tavalyi évhez hasonlóan ismét az árak meredek emelkedését eredményezné. Arról nem beszélve, hogy olyan kimenetele lenne, hogy az oroszok ismét a szállítás korlátozásával reagálnának. Enélkül is jóval kevesebb orosz gáz érkezhet az EU-ba, a szakértők várakozása szerint az EU 40 milliárd köbméter földgázt importálhat Oroszországból az idei évben, ebből 20 milliárd köbmétert csővezetéken érkezhet, 20 milliárd köbmétert pedig LNG formában.
