Őszig marad az alapkamat?
Miért nem mozdul a kamat? – Percről percre az MNB sajtótájékoztatójáról
A Monetáris Tanács ülése után sajtótájékoztatót tartott Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Nincs változás
Ahogyan korábban megírtuk: az MNB Monetáris Tanácsa kedden változatlanul 6,50 százalékon hagyta az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét sem módosította. Varga Mihály jegybankelnök a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokoltnak nevezte, jelezve, hogy az alapkamat hosszabb ideig a jelenlegi szinten maradhat.
Erre számítottak a szakértők is
Ahogyan korábban az Elemzői konszenzusban is bemutattuk, az MNB számára a kamatcsökkentés lehetősége alapvetően több feltétel teljesülésétől függ. A vámpolitikai megegyezések, valamint a nagy jegybankok kamatcsökkentése teremthetné meg azt a nemzetközi környezetet, amely mellett a Monetáris Tanács megkezdheti a saját lazítását. Alapesetben ugyanakkor – amennyiben a hazai inflációs folyamatok a várakozásoknak megfelelően alakulnak – a kamatcsökkentés legkorábban „a nyár végén vagy szeptemberben” történhet meg.
Az elemzők véleményét alaposabban itt ismerheti meg:
Óvatos politika, szigorú kondíciók
„A jegybank helyzetértékelése alapján az áremelkedés üteme áprilisban tovább mérséklődik, majd a következő hónapokban várhatóan a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakul” – mondta Varga Mihály, aki arra is kitért, hogy „a vámbejelentések eltérő időzítéssel jelentkező és ellentétes irányú hatásai miatt az inflációs előrejelzés pályáját övező kockázatok erősödtek”. A jelenlegi bizonytalan környezetben kiemelten fontosnak nevezte a pénzügyi, piaci stabilitás fenntartását és az inflációs várakozások horgonyzását.
Az elnök megerősítette: „A tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, amihez a szigorú irányultságú monetáris politika pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá.”
Varga Mihály rámutatott, hogy „az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé”. Hozzátette:
„A jelenlegi változékony környezetben a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. Ez azt is jelenti, hogy az alapkamat húzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat.”
A növekedési és az inflációs kockázatok is erősödtek
„Április elején a kereskedelempolitikai bejelentések hatására érdemben fokozódott a bizonytalanság a nemzetközi pénzügyi piacokon.” Kiemelte, hogy „a dollár jelentősen gyengült, miközben a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés erősödött”, továbbá „a visszafogottabb globális növekedési kilátások mellett az energia- és nyersanyagárak csökkentek”.
Varga Mihály szerint a nemzetközi fejlemények a hazai folyamatokra is hatással voltak:
„A hazai gazdaságban mind a növekedési, mind az inflációs kockázatok tovább erősödtek.”
A márciusi inflációs adat a februári tetőzést követően mérséklődött és a jegybank előrejelzési sávjában alakult. Elmondása szerint „a piaci szolgáltatások és az élelmiszerek árdinamikája lassult, ugyanakkor továbbra is erőteljes”, míg „a lakosság és a vállalati árvárakozások változatlanul magas szinten alakulnak”.
Varga Mihály hangsúlyozta:
„Ezek mérséklése kulcsfontosságú az inflációs cél elérése szempontjából.”
A lakosság vagyona nő
Varga Mihály felidézte, hogy az S&P megerősítette Magyarország hitelminősítését, de a kilátást stabilról negatívra módosította. „A növekedés úgy tud visszatérni, hogy közben a külső és belső egyensúlyi mutatók nem romlanak” – mondta, majd kiemelte, hogy „a bankrendszer stabil, a lakosság vagyona nő, a fiskális mutatók javulnak”.
Az adósságmutatók csökkennek, a költségvetés elsődleges egyenlege nulla. A monetáris politikáról elmondta: „Továbbra is óvatos és türelmes megközelítés szükséges.” Az alapkamat 6,5 százalékon maradt, az overnight betéti kamat 5,5 százalék, az overnight hitelkamat 2,5 százalék.
Bizonytalan a globális helyzet
Az árstopok kérdésében a jegybank mindig a kormány döntéseiből indul ki Varga Mihály szerint. „A kormány legutóbbi döntése az volt, hogy május végéig fenntartja az árstopokat” – mondta. „Nem pillanatnyi helyzetekből kell inflációs pályát rajzolni, hanem tartós folyamatok elemzéséből.” A Monetáris Tanács az inflációs lefutási pályát vizsgálja, és a kormány döntéseit ennek megfelelően veszi figyelembe.
Az IMF friss világgazdasági előrejelzéséről szólva közölte:
„Továbbra is több felfelé mutató kockázatot látok, a bizonytalanság a világban biztos.”
Hozzátette: „A vámtarifák áprilisi bejelentései is ezt erősítik.” Megerősítette, hogy a jegybank figyeli a folyamatokat, de megvárják a KSH friss adatait, mielőtt felülvizsgálnák az idei, 1,9-2,9 százalékos növekedési előrejelzést.
Vége az alapítványozásnak?
Varga Mihály a tájékoztatón elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványi ügyeiben „világos és ismert a jegybank álláspontja”. Kiemelte: „A jegybank új vezetése elkötelezett az átlátható és felelős gazdálkodás mellett.” Március 4-én elindult a működés felülvizsgálata, új kuratóriumot és felügyelőbizottságot neveztek ki, az Optima Befektetési Zrt.-nél pedig új vezetést neveztek ki. Hozzátette: „Minden fontos lépésről tájékoztatjuk az Állami Számvevőszéket” – mondta.
Varga Mihály kezdeményezte a jegybanki törvény felülvizsgálatát is, így az alapítványi tevékenységtől várhatóan távol fog maradni a jegybank. Mint mondta: „Hosszú távon ilyen típusú tevékenységre nincs szüksége a jegybanknak, az alaptevékenységére kell koncentrálnia.”
A Magyar Péter-ügy kapcsán hangsúlyozta: „Felháborítónak tartom, hogy valaki azzal fenyegetőzik, hogy a következő választások után retorziók érik majd az ügyintézőket.” Leszögezte: „A jegybank a hatályos törvények betartásával, részrehajlás és pártatlanság nélkül jár el.”
