Egyöntetűen úgy vélik a lapunk által megkérdezett szakemberek, keddi, kamatdöntő ülésén továbbra is 6,5 százalékon fogja tartani a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Várhatóan a kamatfolyosó sem fog változni, így egynapos fedezett hitel 7,50 százalékos és az egynapos betét 5,50 százalékos kamata is marad a jelenlegi szinten.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
A megkérdezett elemzők úgy vélik, a jegybank kommunikációja sem fog változni, az továbbra is szigorú marad. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője úgy véli, a jegybank a döntés után sorra kerülő háttérbeszélgetésen továbbra is azt hangsúlyozhatja, hogy az infláció letörése az elsődleges prioritás. Ennél többre számít azonban Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunknak azt mondta, várhatóan a jegybanki vezetés az eddig megszokott szigorú hangvételt folytatja majd, kizárva a lazítás lehetőségét.
„Kérdés azonban, hogy ez a piacnak elegendő lesz-e, a szigorú kommunikáció mellett nem vár-e valamilyen lépést is, hiszen az elmúlt hónapokban csak a kommunikáció volt szigorú” – fűzte hozzá a szakértő. Regős úgy véli, a márciusi inflációs adat után nincs ilyen várakozás, tehát a nyilatkozat érdemben nem fogja befolyásolni az árfolyamot.
Bevált az árrésstop, de meddig tartható?
Valóban, valamennyi elemző megemlítette, a februári 5,6 százalékról márciusra 4,7 százalékra csökkent éves inflációs mutató kedvező folyamatot jelent, noha ez a csökkenés zömmel az árrésstopnak tudható be. Regős Gábor úgy véli, a kormányzati intézkedésnek 0,8-1,0 százalékpontos visszahúzó szerepe volt, míg Varga Zoltán úgy véli,
az intézkedésnek korlátozott ideig lehet leszorító hatása a hazai inflációra.
Regős Gábor mellett Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, valamint Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője is áprilisra 4 százalék körüli éves pénzromlási ütemet prognosztizál. Balogh-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője arra is emlékeztetett, az árrésstop hatása az áprilisi adatban már teljeskörűen meg fog mutatkozni. Ám emellett arra is rámutatott, hogy „bár a bázishatás miatt a következő hónapokban az éves árdinamika mérséklődése várható, a dezinfláció sokkal magasabb szintről indult tavasszal, mint azt korábban vártuk, és az inflációs cél elérése is távolabb került”. Regős Gábor pedig azt tartotta fontosnak megjegyezni,
„a magyar infláció az európai inflációs mutatók között is a magasabbak közé tartozik”.
(A szintén a Klasszis Média égisze alatt megjelenő laptársunk havonta elemzi kontinensük országainak pénzromlási mutatóit, a Privátbankár Európai Inflációs Körkép cikkei ide kattintva olvashatók.)
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
Mi jöhet a márciusi nagy áresés után?
A márciusi inflációs mutató azonban Molnár Dániel szerint az árrésstop mellett egyéb tényezőknek is betudható. Az MGFÜ szakembere ilyen tényezőként említi az üzemanyagárak csökkenését, illetve a melegebb időjárást mint az energiahordozók felhasználását visszafogó jelenséget. Ezen túlmenően pedig Molnár arra is rámutat, márciusban a szolgáltatások átárazása hónapok óta először visszafogottan alakult.
Donald Trump, az elefánt a porcelánboltban
Míg az elmúlt hónapokban, különösen az Mfor Elemzői Konszenzus márciusi cikkében még az emelkedő infláció dominálta a szakértői megszólalásokat, most az egyre durvuló, egyben egyre kiszámíthatatlanabb vámháború uralja a szakértői véleményeket.
„A márciusi kamatmeghatározó ülést követő időszakban a hazai gazdaság külső környezete drasztikusan átalakult” – nyilatkozta megkeresésünkre Trippon Mariann. Mint a CIB Bank vezető elemzője fogalmazott, „a kiszámíthatatlan amerikai lépések és kommunikáció eredményeképpen a piacokon továbbra is extrém magas a volatilitás és a bizonytalanság. Az amerikai eszközökből intenzív tőkekiáramlás volt megfigyelhető, ami részben a dollár menedék eszköz szerepének megkérdőjelezését tükrözi. A dollár számottevően gyengült, a részvénypiacokon érdemi korrekció bontakozott ki, a tengerentúli állampapír hozamok pedig emelkedtek” – áll a szakember elemzésében. Úgy véli, a vámok pontos hatását még jelenleg sem lehet számszerűsíteni, de modellszámítások alapján idén az Egyesült Államokban a korábban vártnál jóval alacsonyabb lehet a növekedés és érdemben megemelkedhet az infláció. Azzal kapcsolatban, hogy a vámháború milyen hatással lehet az inflációs folyamatokra, a CIB Bank szakértője úgy vélekedik, az több ellentétes irányú folyamat eredője lesz. „A gyengébb kereslet dezinflációs hatású lehet, az EU potenciális válaszlépései emelhetik az inflációs rátát, de amennyiben az USA piacairól esetleg Európába irányul át az export egy része, a megnövekedett kínálat szintén árleszorító hatással járhat. A gyenge/gyengülő forintárfolyam felfele, a globális lassulás miatt alacsonyabb világpiaci energiahordozó-árak lefele mutató kockázatot jelentenek” – írta megkeresésünkre.
Hosszan kitért a vámháború esetleges hatásaira Regős Gábor is. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az egyik hatás lehet „a forint sérülékenysége, a minden rossz hírre való gyengülés”, míg a másik hatás akkor érvényesülhet, ha Európa is vámokat vet ki az Egyesült Államok ellen. Regős felhívja a figyelmet, hogy hazánkban viszonylag kevés amerikai termékkel találkozunk, sokkal inkább a szolgáltatások szerepe az, ami jelentősebb. Összességében ő ebben felfele mutató kockázatot lát, de azt is inkább „a kialakuló zűrzavar nyomán” gyengülő forintban és kevésbé a vámban.
Valamivel optimistább hangnemet ütött meg lapunknak az MGFÜ szakértője. Molnár Dániel is elismeri, hogy az amerikai vámpolitika alapjaiban forgatta fel a pénzpiacokat, és Donald Trump hiába halasztotta el a viszonossági vámok bevezetését (ami némi megnyugvást és korrekciót hozott a piacon),
„a bizonytalanság továbbra is jelentős, ami kedvezőtlenül érinti a feltörekvő piacokat, így a forint árfolyamát is”.
Ugyancsak a bizonytalanságot hangsúlyozta lapunknak a Concorde vezető makrogazdasági elemzője. Jobbágy Sándor a vámintézkedés-sorozat következményeként az így kialakult, jelentős hatással bíró nemzetközi piaci volatilitást emelte ki mint a kamatdöntést befolyásoló elsődleges tényezőt.
A vámháború Magyarországra gyakorolt hatásait elemezte a közelmúltban állandó szerzőnk, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár hasábjain is.
Körtáncot jár a forint, az euró és a dollár
A forint többi devizához viszonyított árfolyama újabb furcsaságokkal szolgált. Egy hónapja még arról számoltunk be, az eurót nem sokkal, de tartósan 400 forint alatt jegyeztk, cikkünk írásakor azonban az árfolyam már ismét fixen 400 forint fölött volt, ez a „széles sávot bejáró” ingadozás Jobbágy Sándor, a Concorde szakembere szerint indokolja az óvatosságot, és ugyanezen a véleményen van Molnár Dániel, az MGFÜ szakembere is.
Trippon Mariann úgy látja, a forintgyengülés mögött a globális kockázatkerülési hullám, azaz elsősorban a külső hatások állnak. Ezt az is jelzi, hogy a forint mozgásai nem szakadtak el a régiós társakétól. A CIB Bank szakértője azonban azt is megjegyzi, a jelenleg ugyan háttérbe szoruló, de továbbra is jelen lévő hazai gyengeségek, mint például a fiskális politika, a választások stb., sérülékennyé teszik devizánkat.
Meglepőnek tartja viszont a forint, az euró és a dollár egymáshoz viszonyított árfolyamváltozását a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Mint Regős Gábor fogalmaz, a gyenge forintárfolyam az euróval szemben annak fényében különösen is meglepő, hogy a dollár egyébként gyenge az euróval szemben, márpedig ilyenkor a forintnak erősödnie illene. A szakértő szerint ez most inkább az amerikai piac kockázatosabb megítélését jelenti.
A forint dollárral szemben mutatott erősödését hangsúlyozza Balogh-Béki Márta is. Az MBH Elemzési centrum szakértője szerint ez leginkább a kereskedelmi háborúval kapcsolatos híreknek köszönhető, és ha az MNB nem sieti el a kamatcsökkentést, az a forint árfolyamát is megtámogathatja – írja elemzésében.
Szintén hosszan kitér a dollár gyengülésére az Equilor senior elemzője. Varga Zoltán szerint
„kissé megrendült a befektetői bizalom a dollár irányába, ami furcsamód szintén jót tehet a forintnak”.
Emlékeztet, korábban negatív hangulatban a feltörekvő piacok felől az amerikai eszközök, elsősorban a tengerentúli államkötvények felé mozdult a tőke, mely hagyományosan gyengítette a forintot. Varga Zoltán azt emeli ki, a kereskedelmi háború kitörésével megváltozott a hozzáállás, a befektetők új utakat keresnek, mely az euró erősödését hozta magával.
Van remény?
A nemzetközi kamatkörnyezet némi reménnyel töltheti el a kamatvágásban reménykedőket, igaz, ez nem a közeljövőben fog megvalósulni. A tengerentúlon Donald Trump nyomás alá helyezte Jerome Powellt, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökét, hogy csökkentse a kamatlábakat, amire viszont a monetáris politika vezetője szerint – a vámháború következtében megemelkedő infláció miatt – nincs meg a kellő mozgástér. Eközben azonban az Európai Központi Bank (EKB) folytatta a monetáris lazítást, és április közepén ismét 25 pontos kamatvágást hajtott végre.
Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője is úgy látja, „a nagy jegybankok monetáris politikáját illetően némiképp kedvezőbb helyzetbe került az MNB”. Emlékeztet, Amerikában még most is inkább 3-4 vágást valószínűsítenek a befektetők, viszont az első lépésre csak a júniusi ülésen kerülhet majd sor, míg a frankfurti székhelyű EKB júniusban a piaci árazások alapján újabb 25 bázispontos kamatcsökkentést hajthat végre, amely után év végéig még 1 vagy 2 kamatvágás jöhet. Molnár úgy látja, a nagy jegybankok várható kamatpályája lefelé tolódott, amely a kamatkülönbözet növekedésén keresztül jelent támaszt a forintnak, amely hatást ugyanakkor jelenleg elnyom a piaci bizonytalanság.
Hasonló nemzetközi kamatpályát valószínűsít Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő szakértője lapunknak azt mondta, az eurózóna esetében az eddigi hármon kívül a piac még két kamatvágást vár idénre, miközben az Egyesült Államokban a korábbi két vágásos várakozással szemben most már 3 csökkentést áraz a piac idénre. „Ez tehát talán valamennyire segíthet a magyar monetáris politikán – erősítheti a forintot” – véli Regős. A szakember azt is megjegyzi, a korábbi időszakokhoz képest a lengyel jegybank az elmúlt időszakban a korábbinál lazább hangnemre váltott, Lengyelországban idén 50-100 bázispontnyi kamatcsökkentés várható, és véleménye szerint ez is növeli a magyar kamatelőnyt, ami a forint erősödését hozhatja.
Szintén az EKB kamatvágásának forintra gyakorolt jótékony hatását, kamatelőnyének növekedését emelte ki az Equilor Zrt. szakembere. Varga Zoltán senior elemző ugyanakkor arra mutat rá, a piac csak júniusra vagy júliusra várja az amerikai alapkamat csökkentését.
Némileg eltér az álláspontja Trippon Mariannak. A CIB Bank vezető elemzője a frankfurti vezetésről úgy véli, az áprilisi 25 bázispontos vágást követően júniusban újabb negyed százalékpontot faraghat le az irányadó rátából, ám kollégáitól eltérően pesszimistább az amerikai kamatpolitikát illetően. Szerinte a Fednek egyszerre romló növekedési és inflációs kilátások mellett kellene meghatározni az optimális kamatpályát. Bár a piac agresszív monetáris lazítást áraz, a CIB Bank előrejelzése szerint a Fed egyelőre kivár, és csak az év második felében indítja újra kamatcsökkentési ciklusát – jósolja a szakértő.
Szintén év végi amerikai kamatvágásra számít az MBH Elemzési Centrum szakembere. Balogh-Béki Márta Varga Mihályék csak év végén tudják majd csökkenteni az alapkamatot.
„Erre is csak akkor mutatkozik esély, ha a tengerentúlon a Fed érdemi lazítást tud végrehajtani” – véli.
Nyárig biztos marad
A szakértők abban ugyan egyetértettek, hogy a Monetáris Tanács kedden nem csökkent alapkamatot, ám hogy arra mikor kerül sor, egyre kevésbé mernek jóslatokba bocsátkozni. Emlékeztetnek, mind a mostani, mind a korábbi vezetés kommunikációjára, mely szerint a kamatszint huzamosabb ideig is a jelenlegi szinten maradhat, és emellett a kommunikáció is szigorú lesz.
Regős Gábor szerint négy, egymástól nem független feltétel szükséges a monetáris lazításhoz:
- az árrésstop nélkül is a 2-4 százalékos célsávba visszatérő infláció,
- a mostaninál érdemben erősebb forintárfolyam,
- kedvezőbb kockázati megítélés,
- enyhülő régiós – leginkább lengyel – monetáris politika.
Szintén az inflációs folyamatoktól, a forintárfolyamtól, a globális piaci hangulattól és az országkockázattól függő csökkentésre Trippon Mariann szerint „az év második felében, inkább az utolsó negyedévben” nyílhat lehetőség.
Balogh-Béki Márta úgy véli, kamatcsökkentés akkor jöhet, ha az infláció tartósan visszatér a jegybanki, 2-4 százalékos célsávba,
és ezt a tartós visszatérést a piac is elhiszi.
Az MBH Elemzési Centrum szakértője erre év vége előtt nem lesz lehetőség.
A leginkább optimista forgatókönyvet Molnár Dániel vázolta fel. Szerinte a nemzetközi pénzpiaci helyzet, az orosz–ukrán konfliktus lezárása, a vámpolitikai megegyezések és a nagy jegybankok kamatcsökkentései esetén nyílik meg az MNB számára a kamatvágás lehetősége, alapesetben viszont – feltéve, hogy megfelelően alakul a hazai pénzromlási ütem – „a nyár végén vagy szeptemberben” csökkentheti a kamatot a Monetáris Tanács.
Az Mfor Elemzői Konszenzus korábbi cikkeit ide kattintva olvashatják. >>
