<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

A piac az egyik legősibb találmányok egyike. Már évezredekkel ezelőtt is a legkedveltebb árubeszerzési forma, egyben közösségi tér volt, bár akkor még nem ismerték ezt a kifejezést. Népszerűsége világszerte csökkent a plázák és szupermarketek, diszkont láncok megjelenésével, miközben feladatköre, arculata megváltozott. De hogy csődbe menjen, vagy megszűnjön, azt ennek ellenére nehezen értelmezzük. Mi lehet a kiút?

A budapesti piacokat a járvány erősen ellehetetlenítette, némelyikük, mint a Hold utcai, be is zárt. A Fővám téribe most kezdenek visszatérni a turisták, akik két évre elmaradtak, márpedig ők hozták a profit nagy részét. A Batthyány téri már régen bevásárlóközpont-jelleggel működik. Leáldozna ennek az ősi műfajnak?

A még nyitva lévő piacok többsége veszteséggel küzd. Hogyan lehet ez? Azt még csak el tudjuk képzelni, hogy egy-egy üzlet bezár, vagy valamelyik termelő elmarad – ám azt, hogy egy ekkora, nyüzsgő, nagy múltú, sokszínű intézmény veszteséget termeljen, nehezen. Erről beszélgettem Mihalik Zoltánnal, a Fény utcai piac Kft., igazgatójával.

A pandémia ideje alatt érthetően szinte kiürült a fedett tér, de a vásárlók egy része ma is elmarad, az üzlethelyiségekért sem tolonganak a bérlők. Mihalik Zoltán pár hónapja vezeti a piacot – ami, és ez meglepő, társasházként működik, akárcsak egy lakóház, de van benne önkormányzati rész is. A Fény utcai piac specialitása, hogy lényegében egybeépült a Mamuttal, ami jó is számukra, meg nem is. 

Azt olvastam valahol, hogy a kedvezményes bérletidíj-rendszer sem hozott áttörést, az ingyenes kiadási koncepción (csak a közös költséget kellett fizetni) dolgoznak, és a cég veszteségei csökkentek. Vagy ez már a közelmúlt?

A hagyományos élelmiszeripari jellegen túl már hosszú évek óta működnek itt iparcikk-üzletek, divatbutikok és kocsmák is. De ma az itteni árusok egy része még a közös rezsiköltséget és a bérleti díjat se tudja kifizetni, jelenleg 15 a kiadandó üzletek száma. Egyébként a Mammutban is sok az üres üzlethelyiség. Mindez az árak emelkedésének is betudható.

Mihalik Zoltán szeretné, ha egy nyüzsgő kulturális, szórakoztató közösségi tér és gasztroközpont lenne a Fény utcában. Fotó: Fény utcai piac Kft.Mihalik Zoltán szeretné, ha egy nyüzsgő kulturális, szórakoztató közösségi tér és gasztroközpont lenne a Fény utcában. Fotó: Fény utcai piac Kft.

Eleve nem olcsó a Fény utcai piac – azt gondolják, hogy mivel Budán van, itt mindenki gazdag?

Valóban, sosem tartozott az olcsók közé, és persze a Covid-helyzet, valamint az orosz-ukrán háború következményeként az élelmiszerár-robbanás sem segített ezen az elmúlt két évben.

Régen idős nők és férfiak húzkodták itt hétvégén a kis bevásárlókocsijaikat, ma nem nagyon látni őket.

Ma nem ők a tipikus vásárlók. Egy piacnak elvileg mondjuk a Penny Markettel vagy más diszkonttal kellene versenyeznie, de velük nehéz. Sőt, van, aki a relatíve magas árak mellett sem tud termelni nyereséget és beszünteti a tevékenységét.

Az intézmény jellege is megváltozott.

Azt szeretnénk, ha egy nyüzsgő kulturális, szórakoztató közösségi tér és gasztroközpont lenne a Fény utcában, ahová jól esik családostul, gyerekestül eljönni, és ahol jól érzik magukat az emberek. Új vásárlókört szeretnénk megszólítani.

A 2010-es évek elején még nyereséges volt a piac, 2016 után kezdődtek a bajok. Ezt akkor többen a kereskedelmi központ környezetében zajló hatalmas építkezésekkel, útlezárásokkal, és forgalom elterelésekkel magyarázták. Egy önkormányzati jelentés szerint – a Covidtól függetlenül – 20 százalékkal csökkent a vevők száma. Az üzlethelyiségek iránti kereslet olyannyira visszaesett, hogy egy 2021 harmadik negyedévében megüresedett, kiemelten jó lokációval rendelkező üzlethelyiséget sem tudtak bérbe adni.

A 2010-es évek elején még nyereséges volt, 2016 után kezdődtek a bajok. Fotó: Fény utcai piac Kft.A 2010-es évek elején még nyereséges volt, 2016 után kezdődtek a bajok. Fotó: Fény utcai piac Kft.

Ezt csak részben lehet az itt is jelenlévő munkaerőhiánnyal magyarázni, és az is tény, hogy az infláció miatt a vevők jelentős része a kifejezetten olcsó diszkontokhoz pártolt át.

Mi a helyzet az európai fővárosok piacaival? Gondolom, körülnézett a környéken.

A magyarok által oly kedvelt Naschmarkt önkormányzati tulajdonban van, Bécs összes többi piacával együtt, így annak sokkal egyszerűbb és takarékosabb az irányítása, üzemeltetése, szemben a budapesti piacok szétdarabolt tulajdonosi és üzemeltetői viszonyával. A pozsonyi piac karaktere megváltozott, komplett rendezvényközponttá vált. Olyan új szolgáltatások léptek ott be, mint az intézmény szemetét száz százalékban feldolgozó komposztáló berendezés, vagy éppen a gyerekjátszó ház. 

Mit takarna a gasztroközpont-jelleg?

Ami a Fény utcai piac gasztronómiai kínálatát illeti, a streetfood-ételek nálunk is nagy népszerűségnek örvendenek, ezt a trendet mi is szeretnénk meglovagolni. A kocsmákat azonban nem érzem idevalónak, jóllehet, igen kedvelt részei, főleg hétvégén, a Fény utcai piacnak. Szeretném, ha itt is minőségi és színvonal emelkedés történne a jövőben.

Azt olvastam régebben az önkormányzat honlapján, hogy „Napozó, közösségi zongora, tánc és utcazene költözik ideiglenesen a Fény Utcai Piacra…meggyőződésünk, hogy a piac nem csupán a kiváló minőségű áruk megvásárlásának helyszíne lehet, hanem találkozási pont és közös élmények tere egyaránt.” Ezek szerint nem elsősorban krumpliért vagy sertéscombért járunk majd a félig fedett – néhol huzatos – árusító térbe?

Azt szeretném, ha sport- és kulturális közösségi események váltanák itt egymást, szimbiózisban egy izgalmas étel-ital kínálattal, a piaci árusok portékáival és az iparcikk-üzletekkel. Ezért van itt közösségi zongora is, amely mellé mindenki leülhet játszani. Fontos cél, hogy a piac digitális megjelenése korszerűsödjön, és adjon teret olyan kedvelt eseményeknek, mint a kerékpáros börze  vagy a Marker’s Market. Azaz bevonzzon egy új közönséget, közösséget. Legyen jó újra idejárni.

Amikor a Budapest Park egyik vezető pozíciója után elvállalta ezt a munkát, kihívásnak érezte. Most is így látja? 

Igen, és bízom benne, hogy elképzeléseink találkoznak majd – a jelenlegi árak és inflációs helyzet ellenére is – a vásárlókéval.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.