Jelentős bevételi forrástól esik el a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ), ugyanis még június 15-én a képviselők 126 igen szavazattal - 17 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett - elfogadták az egyes törvényeknek a turizmus-vendéglátás ágazatot érintő stratégiai célú módosításáról szóló előterjesztést. Ennek pedig az a lényege, hogy az MSZÉSZ helyett a jövőben a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft. fogja minősíteni az összes magyarországi szálláshelyet. Az említett cég tulajdonosa pedig a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány. A törvénymódosítás felelőse pedig Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke volt.
A fő különbség, hogy eddig önkéntes, de viszonylag drága volt a minősítési eljárás díja, a jövőben viszont minden szálláshely számára kötelező lesz, de az első szálláshely-minősítési eljárásért nem kell egy fillért sem fizetni. A szállodák és a panziók minősítését eddig az MSZÉSZ által tulajdonolt Magyar Szállodaszövetség Szolgáltató Kft. végezte, amely a 2019-es 68,8 millió forint után 2020-ban 73,6 millió forint bevételt könyvelhetett el, a profit azonban 25,7 millió forintról 20,6 millió forintra csökkent. A minősítési díjból pedig 2019-ben 51,8 millió forint, míg 2020-ban 48,9 millió forint bevételük volt. A díj mértéke pedig 140 ezer és 410 ezer forint között mozgott a szálloda méretétől és kategóriájától függően. A panziók esetében pedig az eljárás 100-120 ezer forintba került eddig.
Mivel önkéntes volt a minősítés, ezért számos szálloda és panzió nem kért a szolgáltatásból. Az MSZÉSZ áprilisi elemzéséből például kiderült, hogy Budapesten áprilisban összesen 10 801 szállodai szobát üzemeltettek, a működő szállodai szobából pedig csak 4318 rendelkezett minősítéssel, ami 40 százalékos részesedésnek felel meg. A balatoni régióban áprilisban 2695 szobát üzemeltettek a tavalyi 3506 szobával szemben. Közülük pedig 1557 szoba (57,8 százalék) volt minősítve. Aki nem szerez minősítést (panzió, kemping, szálloda, és minden egyéb szálláshely), az a jövőben törvényesen nem működhet tovább.
Tehát bőven lesz mit minősíteni a jövőben.
A vendégek bizalmának visszaszerzését segíti az egységes szálláshelyminősítési rendszer, amelynek bevezetése 2022 januárjától fokozatosan kezdődik meg valamennyi magyarországi szálláshelyen. Ezt csillagok jelölik majd, minden esetben 1-től 5-ig, az eddig használt egyéb szimbólumok megszűnnek. A besorolás célja, hogy mindenhol megbízható minőséget kapjanak a vendégek, legyen az szálloda vagy éppen magánszálláshely
- közölte az MTÜ.
Az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. például a négy csillag, illetve négy csillag superior minősítést célozta meg. A cég 14 vidéki szállodát összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthat fel, amely mellé több mint 27 milliárd forint önerőt biztosít az anyavállalat Opus Global Nyrt.
Hisszük, hogy a nyitás után a magyar turizmus újra erőre kap, és hogy a felújítások során minden befektetett forint a magyar emberek színvonalas és biztonságos pihenését, kikapcsolódását szolgálja. Eltökélt célunk, hogy az Opus Global Nyrt.-hez tartozó Hunguest Hotels a már négycsillag, illetve négycsillag superior szállodákkal az ágazat zászlóshajójaként tovább erősíti a vidéki Magyarországot
- olvasható az Opus éves jelentésében.
A minősítésben a jövőben is szerepet kaphat az MSZÉSZ, hiszen a feladat a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZ) cégéhez került át, az MTSZ pedig a szövetségek szövetségeként működik, 2016-os alapítói között találjuk például a szállodások mellett a Magyar Fürdőszövetséget, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségét, és több más szervezetet. Élén Princzinger Péter áll, aki 2016 tavaszától 2017 őszéig a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség fejlesztési-, majd általános vezérigazgató-helyettese volt.
A koronavírus-járvány és utóhatásai miatt pedig úgy néz ki, hogy a közeljövőben főleg magyarok fogják látogatni a hazai szálláshelyeket. A KSH adatai szerint 2021 első három hónapjában a Covid19-járvány és a kapcsolódó korlátozások következtében a hazánkba látogató külföldiek száma az egy évvel korábbihoz képest közel felére, 2019 első három hónapjához viszonyítva alig 40 százalékára csökkent. A magyarok külföldre irányuló utazásainak száma az egy évvel ezelőttinek 45, a két évvel ezelőttinek pedig 37 százalékára esett vissza. A hazánkba utazó külföldiek és a külföldre utazó magyarok kiadásainak egyenlege (az egy évvel korábbihoz mért 43 százalékos visszaeséssel) 120 milliárd forintot tett ki. A külföldiek 164 milliárd forintot költöttek nálunk, a magyarok pedig csak 44 milliárd forintot külföldön.
Tízből hét magyar pedig belföldön utazik idén - derült ki a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából a Századvég Alapítvány által készített felmérésből. A megkérdezettek háromnegyede nyáron utazna, legtöbben a Balatonra, a Mátra-Bükk térségbe, vagy Budapest környékére.
