Miután tél végén és tavasszal elkezdték a világban tényleg tömegesen beadni a koronavírus elleni, „nyugati” oltásokat, a tovább zajló vizsgálatok, az adatok elemzése tulajdonképpen igazolta, amit a gyártók ígértek. A vakcinák, és különösen az mRNS-vakcinák, tehát a Pfizer és a Moderna oltása, nagyon nagy arányban segítettek megakadályozni az oltottak megfertőződését, a súlyos, kórházi ellátást igénylő állapotokat, illetve a koronavírus következtében bekövetkezett haláleseteket pedig szinte teljesen megelőzték.
Akit mRNS-vakcinával oltottak, és követte az újabb és újabb, ezeket a lenyűgöző adatokat megerősítő kutatási adatokat, nyugodtan hátradőlhetett, hogy megtett mindent egészsége és élete védelmében. Igen ám, de azóta sok minden történt. Eltelt újabb fél év, és az egész világon átvette a vírus korábbi mutációinak a helyét a jóval fertőzőképesebb, illetve súlyosabb megbetegedéseket is okozó Delta-variáns.
Eltérően csökkenő hatékonyság
Azt pontosan még a tudósok sem tudják, hogy e két tényező közül melyik milyen arányban okozza a vakcinák hatásosságának csökkenését, de ami tény, az oltások nyújtotta védelem bizony jelentősen gyengül nagyjából fél év elteltével, ha a Delta ellenében vizsgáljuk. A két eminens tanuló, a Pfizer és a Moderna oltása két hónap után 95, illetve 94,5 százalékos védelmet nyújtott a megfertőződés ellen, ám az újabb hónapok elteltével ezek a számok csökkenni kezdtek. De nem egyenlően a két oltás esetében.
Egy augusztusi adatokat elemző kutatás szerint a Pfizer már csak 76 százalékban, a Moderna pedig 86 százalékban akadályozta meg a fertőzés elkapását. És a tendencia folytatódott: egy az adatokat szeptember végéig követő elemzés szerint a Pfizer hatékonysága 45, a Modernáé pedig 58 százalékra esett vissza.
Persze, ahogy azt sokan, sokszor elmondták, az oltások beadatása nem elsősorban a megfertőződés megakadályozása, hanem a súlyos, adott esetben halálos tünetek kialakulásának elkerülése miatt fontos. Ebben továbbra is elég jól működik a két mRNS-vakcina, de úgy tűnik, a Moderna ott is jobban teljesít a jelen körülmények között. Miközben egy kanadai kutatás mindkét vakcina ilyen értelemben vett hatékonyságát 95 százalék fölé mérte, az amerikai adatok mást mutatnak. Az amerikai járványügyi hatóság, a CDC június és augusztus között több mint 32 ezer kórházi eset megvizsgálása után arra jutott, hogy míg a Moderna 95 százalékban akadályozza meg, hogy valaki kórházi kezelésre szoruljon, addig a Pfizer esetében már csak 80 százalékos ez az arány. Egy másik hasonló kutatás pedig 93-88 arányban hozta ki győztesnek a Modernát.
Mint említettük, maguk a kutatók sem tudják meghatározni, ebben mennyi pusztán az idő, és mennyi a vírus mutálódásának a hatása, ahogy az sem világos, mi okozza az eredetileg szinte egyenlően teljesítő két vakcina teljesítménye közti nem hatalmas, ám szignifikánsnak látszó eltérést. Mindenesetre több, bár elég kis számú mintákat elemző kutatás is jóval magasabb számú antitestet mutatott ki a Modernával oltottak szervezetében, mint a Pfizert kapókéban, a különbség különösen az 50 év felettiek körében volt nagyon szembetűnő.
Összességében viszont az okoktól függetlenül levonható az adatokból néhány következtetés. Az mRNS-vakcinák még mindig elég hatékonyak a súlyos tünetek kialakulásának megakadályozásában. Másrészről viszont jól látható, hogy ez a hatékonyság csökken idővel, tehát aki mostani időszakra, és különösen télre és tavaszra minél jobb védettséget akar, az kérje a harmadik oltást, még akkor is, ha mRNS-vakcinával oltották az első két alkalommal. És ha már megteszi, és a választást is felajánlják számára, akkor a Moderna az, ami feltehetően a legjobb védelmet fogja nyújtani, nemcsak most, de majd 4-6 hónap múlva is.
Egyetlen dolog árnyalja a képet: miután erre hivatkozva Franciaországban a fiatalokat inkább Pfizerrel és nem Modernával kezdték oltani, a Moderna orvosigazgatója is elismerte, hogy oltásuk nagyobb eséllyel okozhat a 30 év alatti fiatal férfiak körében szívizomgyulladást, mint a rivális vakcina. A különbség több mint ötszörös, ám 100 ezer oltásból a francia adatok szerint is csupán 13,3 esetben fordul elő ez a mellékhatás (a Pfizer esetében pedig csupán 2,7 ez a szám), ami százalékban kifejezve 0,0033 százalék. Mint láttuk, ennél jóval nagyobb a különbség a két oltás jelenlegi hatékonysága között, de persze a kockázat ettől még ott van, és mindenki saját belátása szerint mérlegelheti, felvállalja-e.
Külön utakon
És mi a helyzet a többi, Magyarországon elérhető oltással? Nos, ha a legjobb hosszú távú védelem a cél, akkor nehéz azt javasolni, hogy valaki Gulyás Gergely és Merkely Béla példáját követve a Johnson & Johnson egydózisú vakcináját kérje, ennek ugyanis az egyik, már fentebb idézett kutatás szerint hat hónap után 87-ről 13 százalékra esett vissza a fertőzés elleni hatékonysága.
Úgy tűnik, az AstraZeneca által biztosított védelem valamivel kevésbé gyorsan gyengül, mint az mRNS technológiára épülő társainak, viszont már eleve szignifikánsan gyengébb is volt. Az első 4-5 hónap után egy brit kutatás 77 százalékról 67-ra csökkent megfertőződés elleni hatékonyságot mért. Ha ez hasonló ütemben csökken tovább, akkor mostanra valahol 50 százalék körül lehet, persze a súlyos tünetek elleni védelem ebben az esetben is jóval magasabb lehet.
A Szputnyik V-ről keveset tudunk ilyen szempontból, de feltehetően – némileg magasabb alapról indulva – hasonlóan teljesíthet, mint az AstraZeneca. Olyan értelemben viszont nem is lényeges ez a kérdés, hogy mint nemrég megtudtuk, az orosz fejlesztésű vakcina elfogyott, ezért a ma kezdődő oltási héten sem lesz elérhető.
Mindenesetre Putyin elnökről tegnap jelent meg a hír, hogy beadatta a harmadik oltást is (bár azt csak feltételezhetjük, hogy ő Szputnyikkal, és nem valamelyik hanyatló nyugati vakcinával oltatta be magát), tehát a szputnyikosoknak is csak azt tudjuk javasolni, vegyék fel a harmadik oltást, ha még nem tették meg.
Izgalmas még a Sinopharmmal oltottak kérdése. Bár a kínai oltóanyagokat nem vizsgálták olyan behatóan a világ legfejlettebb országaiban, mint az mRNS-vakcinákat, de az azért már korábban kiderült, hogy a kínai oltás már első körben is messze volt a fejlettebb technológiákat használó versenytársaktól (a Sinopharm tünetek kialakulása elleni védelmét például 79 százalékra mérte egy kevés adatból dolgozó kutatás az év közepére).
A másik kínai oltás, a CoronaVac dél-amerikai alkalmazásának adataiból az látszik, hogy az idősek körében a már eleve nem túl acélos védelem is tovább csökkent: a 80 év feletti brazilok körében például a CoronaVac már csak 30 százalékban védett a súlyos betegség, és 45 százalékban a halálos kimenetel ellen. Viszont a harmadik, megerősítő oltással kapcsolatban érkeztek biztató hírek a kínai vakcinákkal kapcsolatosan: egy chilei kísérlet első eredményei azt mutatják, hogy a két CoronaVac után kapott bármilyen (a CoronaVac mellett Pfizerrel és AstraZenecával oltottak) oltás jelentősen megnövelte mind a fertőzés elkapása, mind a súlyos megbetegedés ellen.
A lényeg tehát az, hogy mivel minden vakcina hatásossága drámaian csökken már néhány hónap után is, mindenki, aki még ősz előtt oltatta be magát, az kérjen harmadik oltást – és ha hosszú távra a legjobb védelmet szeretné, és már elmúlt 30 éves, akkor a mostani adatok szerint mindenképp a Modernát érdemes választania.
A ma kezdődő oltási hétről itt talál információkat.
